50 EU-s beruházás feketelistán

A Kohéziós Alapon keresztül az EU euró milliárdokat, forint százmilliárdokat fordít nagyberuházások támogatására az újonnan csatlakozott országokban. Gyakori, hogy ezek a források az Európai Beruházási Bank (European Investment Bank (EIB)) kedvezményes kamatozású kölcsöneivel is kiegészülnek.

A Föld Barátai (Friends of the Earth) és a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat (CEE bankwatch network) másodszor adja ki térképét az uniós forrásokból megvalósuló káros nagyberuházásokról. A mostani térképen már 50 beruházás található – köztük 7 magyarországi –, amelyek környezetileg károsak és sokszor gazdaságilag is életképtelenek. A beruházások összértéke meghaladja az 5000 milliárd forintot.

Az interaktív térkép angolul itt érhető el, amelyen megtalálható:

• 6 jóváhagyott beruházás, melyeket az EU/EIB már jóváhagyott és amelyek építése már megkezdődött vagy már be is fejeződött. Teljes költségük: 675 milliárd forint.
• 35 tervezett beruházás, melyek szerepelnek a tagországok 2007-2013-as fejlesztési dokumentumaiban. Teljes költségük: 3600 milliárd forint.
• 9 lehetséges beruházás, melyek nem szerepelnek a 2007-2013-as fejlesztési dokumentumokban, de megvalósításukat uniós forrásból, komolyan tervezik: Teljes költségük: 1200 milliárd forint.

Miért károsak ezek a beruházások?
A beruházások környezetvédelmi szempontból károsak, természeti környezetünket, az emberi egészséget veszélyeztetik vagy lehetetlenné teszik a környezetbarát alternatívák megvalósítását.
A beruházások gyakran gazdasági szempontból sem megfelelőek, mert kevesebb költséggel megfelelőbb beruházásokat is meg lehetne valósítani.
Sok beruházással jogi problémák is vannak. Legtöbbször tervezésük és kivitelezésük során sértik meg a természetvédelmi jogszabályokat vagy a helyi lakosság bevonásáról szóló törvényeket.
Számos beruházás veszélyezteti a helyi lakosság természeti környezetét és egészségét; ezek az emberek gyakran elviselhetetlen zajnak és levegőszennyezésnek vannak kitéve.

Magyarországi beruházások

Kis-Balaton vízvédelmi rendszer II.
Teljes költség: 7,5 milliárd forint
Státusz: tervezett
A beruházás a Kis-Balaton egyes területeinek jelentõs, akár 1 m-es elárasztásával kívánja a Balaton vízminőségét javítani. A tó vízminősége fontos környezetvédelmi szempont, de egy környezetvédelmi célt nem szabad a természeti értékek veszélyeztetésével, pusztításával elérni. Ez akkor sem elfogadható, ha az elpusztult területek helyén összefüggő nyílt víz vagy újabb értékes, pl. madár-élőhelyek alakulnak ki. A természeti értékek, természeti területek nem csereszabatosak, egyik megszűntetése nem helyettesíthető egy másik létesítésével! Az ökoszisztéma egyes részeire nézve a vízzel való elárasztás szintén kockázatos lehet, a területen ugyanis ma több, fokozottan védett vagy speciális életkörülményeket igénylő faj (lápi póc, északi pocok, piros szitakötő, lápi acsa, stb.) él, amelyek érzékenyen reagálhatnak a környezeti változásokra. A Kis-Balaton mindkét üteme ma is a Balatoni Nemzeti Park fokozottan védett területe. Mint ilyennek, – a természetvédelmi törvény értelmében – elsődlegesen természetvédelmi célokat kell szolgálnia. Ráadásul a jelenlegi hasonló vízvédelmi rendszer víztisztító hatása is vegyes eredményt mutat, bizonyos előre tervezett tisztító hatásai legalábbis megkérdőjelezhetők.

M4-es metró
Teljes költség: kb. 500 milliárd forint
Forrás: Európai Unió és/vagy Európai Beruházási Bank
Státusz: Építés alatt
A több mint 30 éves tervek alapján készülőmetró nem megoldás a mai Budapest közlekedési problémáira, ráadásul hasznosabb közösségi közlekedési fejlesztésektől veszi el a forrásokat, nemcsak a fővárosban, hanem az ország más területein is. Az építése úgy kezdődött el, hogy a finanszírozása teljesen bizonytalan, a költségek napról napra nőnek. Azok a tanulmányok sem álltak rendelkezésre, amelyek az ország legnagyobb beruházásának szükségességét alátámasztották volna. A beruházás gazdaságosságát is számos kritika éri, a költség-haszon elemzés máig nem nyilvános. A főváros önkormányzata által megrendelt tanulmány is számos gazdaságosabb, olcsóbb alternatívát talált.

Árkád bevásárlóközpont – Győr
Teljes költség: 25 milliárd forint
Forrás: Európai Beruházási Bank
EU forrás: kb. 10 milliárd forint jóváhagyott hitel
Státusz: befejezett
2005-ben az Európai beruházási Bank 210 millió euró hitelt hagyott jóvá a német ECE vállalatnak 5 bevásárlóközpont felépítésére. Ezek egyike Győrben épült fel, egy már jelenleg is forgalmas közlekedési csomópont mellett. A bevásárlóközpont által okozott többlet forgalom tovább rontja a környék amúgy is rossz közlekedési helyzetét, a zajszennyezés a közeli lakóövezetben már a központ megépülése előtt határérték feletti volt. A Győr város által még 2003-ban megrendelt, helyi kereskedelemről szóló tanulmány is megállapítja, hogy további nemzetközi kereskedelmi láncok betelepülése súlyos hatással jár a helyi kiskereskedőkre nézve, forgalmuk tovább fog esni. Emellett a bevásárlóközpont 90%-át nemzetközi kereskedelmi üzletláncok foglalják el, így sem a bevásárlóközpont, sem a benne működő üzletek profitja nem marad helyben. Az Európai Beruházási Bank alapokmánya szerint a bank nem támogathat olyan beruházást, amelyhez más források is elérhetőek. Egy bevásárlóközpontot nem egy köztulajdonban álló bank kedvező kamatozású hiteléből, hanem kereskedelmi banki forrásokból kellene felépíteni és működtetni.

Várpalotai hulladékégető
Teljes költség: 35 milliárd forint
Forrás: Európai Unió
Státusz: tervezett
A 100 ezer tonna kapacitású kommunális hulladékégető az ország második legnagyobb égetőműve lenne. A tervezett üzem ellen a helyi lakosok és civil szervezetek folyamatosan tiltakoztak és ma már Várpalota Önkormányzata is a terv ellen fordult. A térségében a szálló por szennyezettség már most is határérték felett van, amit a tervezett égető csak tovább rontana. A hulladékégetés nem megoldás a hulladékproblémára, mert nem ösztönöz a hulladékmennyiség csökkentésére és annak újrahasznosítására. Az országban több hulladékégetőt terveznek megvalósítani uniós forrásból.

M0-ás keleti szektor Csömör- Árpádföld szakasz
Forrás: Európai Unió és Európai Beruházási Bank
Státusz: építés alatt
Helyi szervezetek évek óta tiltakoznak az M0-ás Árpádföld-Csömör szakaszának a megépítése ellen. Számos bírósági eljárás a szakasz megépülését és az EU pénzek lehívását is veszélyeztette. A tervezés során a helyi lakosság és az őket képviselő civil szervezetek jogait folyamatosan semmibe vették és a tervezésbe nem vonták be őket. Az út célja elvileg, hogy tehermentesítse Budapestet az átmenő forgalomtól, de ezt úgy oldja meg, hogy szintén lakott területeken vezeti keresztül a körgyűrűt. A megépítése azért is értehetetlen, mert azzal majdnem párhuzamosan, lakott területektől távol, megépül az M31 számmal jelzett autópálya szakasz, amely betölti az M0 szerepét, teljesen feleslegessé téve ennek a szakasznak a megépítését.

A Duna hajózhatóságának javítása
Teljes költség: 18 milliárd forint
Forrás: Európai Unió és lehetséges Európai Beruházási Bank
Státusz: tervezett
A beruházás célja, hogy biztosítsa a teljes magyar Duna szakaszon a 2,5 méter hajózási mélységet. A szabályozással, kotrással, gátakkal járó beruházás teljesen átalakítja a folyót, természetvédelmi, NATURA 2000 területeket veszélyeztet. A hagyományos mérnöki megoldások helyett a logisztikai szolgáltatások, kikötők, a hajópark vagy a vízszint előrejelző rendszer fejlesztésével kellene a hajózhatóságot javítani.

Példák környező országokból:

Lengyelország
Via Baltica autópálya
Teljes költség: 126 milliárd forint
Forrás: Európai Unió és/vagy Európai Beruházási Bank
Státusz: Építés alatt
Az S8 autópálya Varsót fogja összekötni Helsinkivel. A legkritikusabb szakasz Bia³ystok és a Litván határ között van, ahol legalább három NATURA 2000 természetvédelmi területen akarják az utat keresztül vinni. Ez számos veszélyeztetett, ritka faj élőhelye, él itt pl. farkas, jávorszarvas és hiúz is. Az egyik legfontosabb ezek közül a Rospuda völgy, amely egyedülálló természeti érték Európában. 2007-ben az Európai Bizottság Lengyelországot az Európai Bíróság elé idézte az út tervezése közbeni jogszabálysértések miatt. Számos kedvezõbb útvonal létezik, amelyek nem érintenek természetvédelmi területet, ráadásul rövidebbek is. Ennek ellenére az út építése megkezdődött.

Csehország
Gát az Elba folyón
Teljes költség: 35 milliárd forint
Forrás: Európai Unió
Státusz: tervezett
Az Elbára Decin mellé tervezett gát visszafordíthatatlanul tönkretenné az Elba utolsó természetes szakaszát. A beruházás NATURA 2000 területeket is érintene, olyan fajok élőhelyét, mint a hód vagy a márna. A beruházás célja, hogy fejlesszék a folyó hajózhatóságát, amelynek kevés értelme van, hiszen a folyó németországi szakasza amúgy sem hajózható megfelelően. Itt a hasonló beruházásokat gazdasági és környezeti okokból már korábban elvetették.

Szlovákia
Zsolnai hulladéklerakó
Teljes költség: 1000 milliárd forint
Forrás: Európai Unió
Státusz: tervezett
A Zilina mellett működő hulladéklerakó kevesebb, mint 300 méterre található a lakóházaktól. A helyi lakosok már régóta tiltakoznak a lerakó működése, a szemét, a bűz és a szennyezett talajvíz miatt. A helyi önkormányzat most meglévő lerakó bővítését tervezi a lakóházak felé, anélkül, hogy a meglévő problémákat megpróbálnák orvosolni. Zilina nem rendelkezik megfelelő szelektív hulladékgyűjtési rendszerrel sem, ezt a lerakó bővítése után sem tervezik.

Bulgária
Nemzeti veszélyes-hulladék kezelő központ
Teljes költség: 14 milliárd forint
Státusz: tervezett
A két hulladékégetőből, lerakóból és veszélyes-hulladék kezelő egységekből álló központ támogatását már kétszer visszautasította az Európai Bizottság környezetvédelmi és gazdasági okokból. A központot egy már most is erősen szennyezett területen akarták megépíteni, ahol az egész országból érkező veszélyes-hulladékokat dolgoznák fel és a veszélyes hulladék importnak is lehetőséget adna. A többszöri visszautasítás ellenére a bolgár kormány még mindig meg kívánja valósítani a beruházást.

(forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége)