Magyarországon a „zöldáram” hálózati betáplálásáért fizetett ellentételezés kedvezőtlenebb, mint a többi európai uniós országban. Ez természetesen jelentős negatív hatással bír a megújuló energiaforrásokra alapozott energiatermelés elterjedésére, így a megújulók részarányának növekedésére is. Támogató szabályozás nélkül nem zárható ki, hogy Magyarország az EU által kiszabott 13%-os megújuló erőforrás arányt nem fogja 2020-ig teljesíteni.
Dr. Kovács Attila, az Első Magyar Biogáz Kft. ügyvezető igazgatója szerint a biogázból megtermelt elektromos áram átvételi árait illetően Magyarországon mintegy 9-10 eurocent (26,46 forint) jár 1 kWh biogázból termelt áramért, míg Horvátországban 16 eurocentet kapnak a termelők, Csehországban pedig 14-15 cent jár. Szélenergiából betáplált áram esetén a magyar átvételi ár szintén 26,46 forint.
Dr. Kovács Attila kifejtette továbbá, hogy Magyarország az EU-ban az egy főre eső biogáztermelést illetően jelenleg az utolsó helyen áll, míg Németországban 3800 biogáz üzem működik. A magyar elmaradás indokolatlan, mert a belföldi lehetőségek kiemelkedőek. Hangsúlyozta, hogy a biogáz termelés szempontjából is kulcsfontosságú, hogy a szabályozási környezet a jelenleginél kiszámíthatóbb legyen.
Stelczer Balázs, a kulcsi szélerőművet üzemeltető EMSZET Első Magyar Szélerőmű Kft. ügyvezetője szerint mindemellett hangsúlyos különbséget jelent az a 2008 januárjától érvényes hatósági előírás, amely 1,5 hónapra várja el előre, negyedóránkénti bontásban (!) az egyes részidőszakokban termelt áram betáplálásának ütemtervét, mind a szélenergiából, mind pedig a biogázból termelt villamosenergia esetén. Ellenkező esetben, a betáplálást illető (időjárási vagy egyéb tényező miatti) eltérés 5 forint kilowattóránkénti büntetést von maga után. Erre máshol nem látni példát.
Így a jelenleg hatályos szabályozás a banki finanszírozási hátteret is bizonytalanná teszi, gátolva a szélerőművek megtérülését, fenntarthatóságát és elterjedését. A Magyar Szélenergia Társaság képviselői ezért jogi lépéseket is kezdeményeztek a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatára.
Varga István, a RENEXPO 2008 szervezője szerint az adminisztratív szabályozói akadályok elhárulása mellett döntéshozói és lakossági-vállalkozói szemléletváltásra is szükség van – amelyre várakozása szerint a megújuló energiák közép- és délkelet európai seregszemléjét jelentő, RENEXPO 2008 Budapest jelentős hatással lesz.
Példa 1: a pálhalmai biogáz erőmű
A biogáz hazai potenciáljának kiaknázásának egyik első hazai képviselője a Pálhalmai Agrospeciál Kft. Az országban a negyedik biogáz létesítményként elindított pálhalmai biogáz üzem a tavaly decemberi üzem indítás óta immár 3 hónapja termel eredményesen.
A létesítmény a Pálhalmai Agrospeciál Kft. beruházásában készült el mintegy 2,5 milliárd forintból, amelynek során 200 millió forint saját tőkét, 1,05 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást, és 1,3 milliárd hitelt használt fel.
Az üzem a sertés- és szarvasmarha-tenyésztésen kívül a növénytermesztés és terménykereskedelem mellett most már biogáz előállításával is foglalkozik. Az átadott gáztelep teljes kapacitáson mintegy 100.000 tonna biomasszát dolgoz fel, melynek 60%-a saját forrású, a fennmaradó rész pedig regionálisan gyűjtött mezőgazdasági és élelmiszeralapú hulladék. Ezen felül még pár ezer tonna tartalékkapacitással rendelkezik.
Az 1,7 MW teljesítményű üzem mintegy 6 millió köbméter biogázt állít elő évente, amiből (1,7×8000) 12.688 gigawatt áramot képesek kinyerni. Szárszó Tibor, a Pálhalmai Agrospeciál Kft. biogáz üzemének környezetgazdálkodási osztályvezetője szerint az így megtermelt áram körülbelül 5-6000 háztartás villamosenergia-ellátásához elegendő, miközben az előállított és hasznosított biogáz mennyisége töretlenül növekszik.
A pálhalmai biogáz üzem éves szinten jelenleg kb. 35 000 tonna széndioxid-kibocsátástól mentesíti a környezetet. Ide tartozik, hogy az előkészületek során államközi széndioxid-kereskedelmi szerződést kötött a Pálhalmai Agrospeciál Kft. az osztrák állammal, amely máig is az egyetlen olyan hazai emisszió kereskedelmi szerződés, amelyet mezőgazdasági vállalat kötött államközi megállapodás alapján. E szerződés szerint 2008 és 2012 között az osztrák államtól 100 millió forint nagyságrendű bevétel várható, amely folyamatos bázison segíti a beruházás megtérülését.
Példa 2: EMSZET szélerőmű Kulcson
2001 tavaszán felépült Magyarország első áramszolgáltatói hálózatba integrált szélerőműve Budapesttől 59 km-re délre, a Duna partján fekvő Kulcs községben. A beruházást 7 évvel ezelőtt Gazdasági Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium, valamint az E.ON Hungária is támogatta – továbbá, a megvalósításhoz jelentős hitellel járult hozzá a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Nyrt. (DÉDÁSZ). A kulcsi szélerőmű működése nincs kapcsolatban a lakossági energiaszolgáltatással, mivel az erőmű nem a lakossági hálózatba, hanem a DÉDÁSZ középfeszültségű (20 kV-os) távvezeték rendszerébe kerül. Ez az egyetlen szélerőmű egy éves működése során 1 250 000 kWh villamos energiát állít elő, amely kb. 750 család éves energiaigényét fedezi.
(forrás: RENEXPO)
