Csütörtökön ért véget az a kétnapos csúcstalálkozó, amelyen húsz ország törvényhozói tanácskoztak a globális felmelegedés megfékezéséről. Írásbeli megegyezés nem született, de a találkozó nagy egyetértésben zajlott.
A klímaváltozás hatásainak kezelésére létrehozott nemzetközi politikai szervezet, a Global Legislators Organisation for a Balanced Environment (Globe) tagjai Washingtonban találkoztak. A tanácskozáson részt vettek a világ legfejlettebb országai, a „nyolcak” (G8), az Európai Unió képviselői, valamint Brazília, Kína, India, Mexikó és Dél-Afrika vezető politikusai.
Vége a struccpolitikának?
A törvényhozók a találkozó végén közös nyilatkozatot adtak ki. A dokumentum egy új megegyezés létrehozását sürgeti és leszögezi, hogy a globális felmelegedés emberi okai bizonyítottnak tekinthetők. „A klímaváltozás globális probléma, és kötelességünk, hogy képességeinkhez és történelmi felelősségünkhöz mérten cselekedjünk” – áll a nyilatkozatban. A politikusok szerint az éghajlati szélsőségekért felelős üvegházhatású gázok kibocsátását nemcsak a résztvevőknek, hanem a fejlődő országoknak is csökkenteniük kell, és egyetértettek abban is, hogy nemzetközi piacot kell létrehozni a szén-dioxid-kibocsátás szabályozására.
A nyilatkozat az első lépése lehet egy új egyezségnek, amely nemcsak a klímaváltozás hatásai miatt esedékes. A hasonló célú, még a múlt században ratifikált Kiotói egyezmény ugyanis 2012-ben lejár – a tervek szerint ezt már 2009-ben leválthatná az új megállapodás. A BBC szakértője részt vett a találkozón, és arról számolt be, hogy bár a nyilatkozat meglehetősen formális, a tanácskozás hangulata a korábban tapasztaltakhoz képest sokat változott, az eddig makacs országok ellenállása érezhetően gyengült.
Joe Lieberman amerikai szenátor az esemény sajtótájékoztatóján legkorábban 2007, legkésőbb 2008 végére olyan törvény beiktatását ígérte, amely szabályozza az Egyesült Államokban a szén-dioxid kibocsátását. John Holdren, az American Association for the Advancement of Science nevű tudományos szervezet elnöke pedig burkoltan azt fogalmazta meg, hogy időbe tellett, amíg Bush elnök megértette és elfogadta, hogy a klímaváltozás figyelmen kívül hagyása nagyobb gazdasági áldozatokkal jár, mint a jelenség kezelésére tett erőfeszítések. A Globe tagjai legközelebb júniusban találkoznak, és elkezdenek tárgyalni az új megállapodás részleteiről.
Vitatott egyezmény
A Kiotói egyezményt az ENSZ hozta tető alá 1997-ben, és a nemzetközi szervezet legtöbb országa csatlakozott hozzá. Az egyezmény célul tűzte ki, hogy a résztvevők 2012-re az 1990-es szinthez képest átlagosan 5 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Nagy port kavart, amikor az Egyesült Államok gazdasági érdekekre hivatkozva nem ratifikálta az egyezményt. Azóta a megállapodás több kritikát kapott. Egyesek úgy vélik, az egyezmény célszámait nem lehet betartani, mások szerint a protokoll nagyon nagy költség révén ér el nagyon keveset, és a pénzt a klímaváltozás okainak megszüntetése helyett inkább a hatások kezelésére kellene fordítani.
Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága, az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) e hónap elején tette közzé legújabb jelentését. Az utóbbi hat év felméréseit összegző tanulmány borúlátóbb, mint a korábbiak. A dokumentum 1,8-4 fok közötti átlaghőmérséklet-emelkedést jósol 2100-ra, ezen kívül a jégsapkák nyári eltűnésével, erősebb hurrikánokkal és 60 centiméteres tengerszint-növekedéssel számol.
(Forrás: Index)
