A Google legközelebbi közgyűlésére a vállalat vezetése kiadott egy ajánlást, mely azt tanácsolja a részvényeseknek, hogy egy, New York-i befektetők által benyújtott javaslatra mondjanak nemet. E komoly részvényesek, akik 228,2 millió dollár értékben rendelkeznek 486 617 darab Google-értékpapírral, azt kívánnák – többek között – előterjesztésükben, hogy a cég tagadja meg, bárhol történik is a világon, a különböző kormányzatok cenzurális kéréseit, s ha másképp nem lehetséges, legalább az adott ország felhasználóit értesíteniük kellene, hogy a szóban forgó keresési akció a kormányzat cenzurális intézkedése miatt nem hajtható végre. Ez utóbbi feltehetően kompromisszum volna a csöndes és engedelmes cenzúra és a nyílt szembenállás – mely természetesen ellehetetlenítené a Google adott országban folytatott tevékenységét – között.
A Google – nyilvánvalóan nem egyedüli nyugati cégként, gondoljunk csak a Yahoo hírhedt ügyére vagy másokra – folyamatos támadásokat kénytelen elviselni amiatt, mert megalkusznak a különböző diktatórikus rezsimekkel az üzlet folytatása érdekében. E javaslat ezen a helyzeten kívánt valamelyest javítani. A Google esetében a legsúlyosabb vádak a kínai üzletmenet miatt érték a vállalatot, mert – s ez is a hét híre – az amerikaiak mindenáron az első számú keresővállalattá akarnak válni az óriási kínai piacon, s ez bizony nem kis feladat, mert a hazai konkurens, a baidu.com bizony roppant komoly versenytárs, akik minden eszközt bevetnek az uralkodó szerep megtartásáért.
„Don’t be evil!” – vetik a Google szemére a vállalat jelmondatát mindannyiszor, amikor a kínai megalkuvás kerül előtérbe. Eric Schmidt, a cég elnök-vezérigazgatója – szokása szerint – keményen reagált a vádakra, s bár elismerte, hogy nem tisztességes az eljárásuk, de úgy véli, nem ők a leggonoszabbak, s így a kínai felhasználók legalább kapnak valamilyen szolgáltatást, míg a teljes elutasítás esetén a Google nem jelenhetne meg Kínában.
Ezzel szemben – a most leszavazásra javasolt indítvány szerint –: „Az Egyesült Államok technológiát szállító társaságainak – mint például a Google, mely olyan országok területén folytatja tevékenységét, ahol autoriter kormányzatok gyakorolnak ellenőrzést – kötelességük az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) alapján végezniük munkájukat.”
A javaslat a Közgyűlés anyagai között található meg (5. javaslat, 30. oldal)
(Forrás: IT.news)
