Az Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről (Washingtoni Egyezmény vagy CITES) tartandó konferenciát először rendezik meg az Európai Unió területén. 2007. június 3-15. között 171 ország, köztük Magyarország küldöttsége hivatalos Hágába, Hollandiába.
A WWF tízes listáján a legveszélyeztetettebbek szerepelnek, melyek a velük való kereskedelem miatt kerültek a kipusztulás szélére. A tigris és az ázsiai orrszarvú megmentése például folyamatos intézkedéseket igényelt az elmúlt évtizedek során, de fennmaradásukat továbbra is fenyegeti többek között az orvvadászat és az illegális kereskedelem. Mások, különösen tengeri fajok, azért szerepelnek a listán, mert populációik létszáma erőteljesen megfogyatkozott, olyan nagy számban kerültek a világpiacra az utóbbi években.
A WWF tízes listáján az alábbi fajok és szükséges intézkedések szerepelnek:
- Heringcápa (Lamna nasus) – erőteljes testalkatú, középtermetű, vándorló cápafaj. Ízletes húsa és uszonya miatt túlhalászták és ezért fogyatkozott meg az állománya.
- Tüskéscápa (Squalus Acanthias) – karcsú, kisebb méretű, fehér pettyes cápa, amely körülbelül egy méter hosszúra nő meg és csapatosan vándorol. Világszerte megtalálható a hideg, partmenti vizekben: ismeretes szirti lazacként is, húsa az Egyesült Királyságban a népszerű „fish and chips” egyik alapanyaga, Németországban “Schillerlocken” néven árult füstölt csemege készül belőle.
- Fűrészes rája (fűrészhal: Pristidae spp.) – hét fajának állományai drámaian megfogyatkoztak. Élő állatként akváriumi bemutatóknak adják el őket, valamint uszonyukért és húsukért is kereskednek velük. Levágott fűrész-szerű orrukból emléktárgyat és kultikus fegyvert készítenek, míg más testrészeiket hagyományos gyógyszerekhez használják fel.
- Tigris – egyik fő veszélyeztető tényezője élőhelyeik folyamatos csökkenése, az erdők irtása. A velük való kereskedelem azonban majdnem ugyanilyen mértékben járul hozzá kipusztulásukhoz. Testrészeiket a hagyományos kínai orvoslásban használják. Újabb veszély leselkedik rájuk, Kínában felmerült ugyanis, hogy ún. tigrisfarmokról újra lehessen kereskedni velük. Ez ellenőrizhetetlen folyamatokat indítana el és az utolsó vadon élő példányok végét jelenthetné.
- Ázsiai orrszarvú – Élőhelyük zsugorodása, a síkvidéki erdők irtása az egyik fő oka állományuk nagymértékű csökkenésének. Az orvvadászat ugyan mára némileg már csökkent, de mivel tülkük a hagyományos ázsiai orvosságok értékes alkotóeleme, nem szűnt meg és az orvvadászok az utolsó populációkból is vámot szednek.
- Vörös és rózsaszín korall – Ezek a fajok a legdrágábbak valamennyi értékes korall közül, ékszerek, amelyek a korallzátonyokról és atollokról származnak. A rózsaszín és vörös korallt több mint 5000 éve gyűjtik és használják ékszerként és díszítésre. A túlzott mértékű begyűjtésük, valamint a fenékvonóhálós halászat egész koralltelepeket tűntetett már el, drámai hanyatlást eredményezve állományukban.
- Európai angolna – elterjedt faj Európában, tengerben és édesvízben egyaránt megtalálható. Állománya az elmúlt néhány évtized során a túlhalászás és az orvhalászat következtében nagymértékben megfogyatkozott. Jelentős a nemzetközi piaci igény e faj iránt, mind az élő fiatal angolnákra, melyeket Európából Ázsiába szállítanak zártrendszerű termelésbe, ún. akvakultúrákba, mind pedig a felnőtt példányok értékes húsára.
- Elefánt – folyamatos orvvadászata és az illegális nemzetközi elefántcsont kereskedelem néhány afrikai és ázsiai országban folyó féktelen elefántcsont eladásokból tartja fenn magát.
- Emberszabású majmok – (gorillák, csimpánzok és orangutánok) vadon élő populációi továbbra is gyorsan fogyatkoznak az élő állatok illegális befogása (általában hobbiállatnak), a húsukért való orvvadászat (az ún. bushmeat vagy bozóthús), a betegségek terjedése és az élőhelyük szétszabdalása, lerombolása eredményeként.
- Valódi mahagóni – az egyik legértékesebb dél- és közép-amerikai esőerdei fafaj. Csupán egy ország maradt, amely még mindig nagykereskedelmi mennyiségben exportálja: Peru, és mivel öt év után ez a probléma még mindig fennáll, koncentrált cselekvésre van szükség.
A védelemre szoruló fajokat veszélyeztetettségük mértéke szerint a CITES három függelékébe sorolják:
- I. függelék: a fajok a kihalás szélén állnak, ezért kereskedelmük tilos.
- II. függelék: a fajokat közvetlenül nem fenyegeti a kihalás veszélye, de ha kereskedelmük szigorú szabályozása elmaradna, állományuk rohamosan csökkenne. Ezek kereskedelmi forgalomba csak megfelelő természetvédelmi hatósági engedélyekkel kerülhetnek.
- III. függelék: azon fajok listája található, amelyek legalább egy országban védelem alatt állnak, és ahol az adott ország a többi CITES Részes Fél segítségét kéri a fajjal történő kereskedelem ellenőrzésében.
