Május 22. a Biológiai Sokféleség (biodiverzitás) Nemzetközi Napja. A világnapot 2001-től ünnepelik az ENSZ 2000 decemberében hozott döntése alapján, arra emlékezve, hogy 1992-ben ezen a napon fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezményt az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) Nairobiban tartott konferenciáján. (Korábban december 29., az egyezmény hatályba lépésének évfordulóján tartották e napot.)
Az egyezmény célul tűzte ki, hogy 2010-re világszinten jelentősen mérsékeljék a biológiai sokféleség csökkenésének ütemét, ezt később a Fenntartható Fejlődés Világcsúcs is elfogadta. Az Európai Unió a globális vállalásnál ambiciózusabb célt tűzött maga elé, ugyanis az Európai Tanács göteborgi ülésén vállalta, hogy Európában 2010-ig megállítja a biológiai sokféleség csökkenését. A biológiai sokféleség megőrzése rendkívül összetett feladat: meg kell védeni a természetes élőhelyeket, az ott élő ökoszisztémát, emellett az oktatás, az ismeretterjesztés, a környezettudatos szemlélet formálása is elengedhetetlen.
Földünkön sokmillió faj él – egy részüket ismerjük csak -, ez a sokaság és változatosság tette lehetővé, hogy az élet fennmaradjon. Az élővilág sokféleségét a környezet átalakítással kapcsolatos emberi tevékenység súlyosan veszélyezteti, s ennek következménye már eddig is több tízezer faj eltűnése. Becslések szerint mintegy 60.000 növényfaj és 16.000 állatfaj tűnhet el a Földről az ember természetromboló tevékenysége miatt, s egyes természetvédők szerint a dinoszauruszok eltűnésétől számított legsúlyosabb válságot éljük át. Találó megfogalmazás szerint „egy faj eltűnésével értékes genetikai kincset is elvesztünk: olyan ez, mintha elvesztenénk egy híres festményt”.
Sajnos Európában is komoly fenyegetettség jellemzi az élővilág faji sokszínűségét: a kontinensen 800-féle növény, valamint a madarak 40%-a számít kifejezetten veszélyeztetettnek. Az élőlényekre az élőhelyük elvesztése és a globális felmelegedés jelenti a legnagyobb veszélyt.
Az ENSZ nemzetközi tudóscsoportjának idén nyilvánosságra hozott jelentése szerint Magyarország a világ egyik legsérülékenyebb országa a klímaváltozás természeti sokszínűségre gyakorolt hatása szempontjából. Amíg más országokban csak egyes területek esnek az ökológiailag legmagasabb sérülékenységi besorolás alá, addig Magyarországon szinte alig van ettől eltérő térség. A biodiverzitásra nagy veszélyt jelent az a tény, hogy a magyarországi átlaghőmérséklet emelkedése majdnem másfélszer gyorsabb a globális felmelegedés üteménél.
(Forrás: Greenfo)
