Az intelligens gépjárművek jövőjéről már egy előző postban volt szó. A mostani HVG hír fő mondandója, hogy hogyan kerülhetnénk el többek között azt a 34 milliárd liter üzemanyag pazarlást, amit a dugók miatt fogyasztunk évente. Szerintem ez csak egy része az ICT megoldásoknak. A táv- és flexibilis munkáról, virtuális találkozókról például nem szól a történet… ezeket együtt valaki már összefoghatná és legalább egy városban megvalósíthatná kísérleti jelleggel…
Az IBM kutatói öt pontban vázolták, és hozták nyilvánosságra a közlekedés területén várható újításokat. A cég szakembereinek meggyőződése, hogy véget ért az a korszak, amikor a közlekedés problémáit több út építésével és több járat üzemeltetésével lehetett megoldani a fejlett világban. Most már csak az információ- és kommunikációs technológia segítségével növelhető a közlekedési rendszerek hatékonysága, kapacitása, biztonsága, rugalmassága.
A tanulmányból többek között kiderült, hogy jelenleg mintegy 34 milliárd liter üzemanyagot pazarolnak el a Földön forgalmi dugókban. A gépjármű-balesetek költsége világszinten több százmilliárd dollár nagyságrendű, miközben a fejlett városokban elképzelhetetlen az utak további bővítése. A légiközlekedés sem zökkenőmentes, száz átszálló légiutasból háromnak elvesztik a csomagjait, s ez a légitársaságoknak évi 2,5 milliárd dollárjukba kerül. Ez annál is aggasztóbb, mert az előrejelzések szerint tizenkét éven belül várhatóan és 3,5-ről 7 milliárdra nő a légiutasok száma.
Az új trendek között tapasztalható például az autóipar egyik fejlesztési iránya, amely egyre inkább a járművekre bízza a közlekedés biztonságossá tételét. Az autókban általánossá válnak az együttműködő közlekedést támogató érzékelő- és visszajelző rendszerek. A járművek információt cserélnek egymással és az úthálózattal: felkeményedő gázpedál figyelmezteti a sofőrt, ha nem tartja be a követési távolságot; nehezebben forgatható kormány jelzi, ha veszélyesen közel irányítaná autóját egy másik járműhöz; sőt az autók akár automatikusan megfelelő korrekciót hajthatnak végre szükség esetén.
Egyre jobban terjed a hangvezérlés is, a vezetők beszélgetnek autóikkal. Így kapcsolhatják a gépkocsi berendezéseit, meghallgathatják SMS üzeneteiket, vagy e-mailjeiket, de az autó is nyújt szóban, fény- illetve hangjelzésekkel tájékoztatást.
A közlekedésszervezést intelligens, a forgalmi helyzetet valós időben nyomon követő, és azonnal reagáló rendszerek bevezetésével fejlesztik, amely az adott körülményeknek megfelelően irányítja majd a lámpákat. Hasonló módon szabályozzák majd a haladást a változtatható irányú sávokban. A vezetők információt kapnak a javasolt útvonalakról.
Az utasok mobiltelefonjaikra kapnak folyamatosan értesítést a vonatok és buszok érkezéséről, vagy késéséről. A kommunikáció kétirányú: az utazóközönség tartózkodási helye alapján a közlekedési vállalatok rugalmasan tervezhetik kapacitásukat.
Rugalmasabbá válnak a repterek is, a reptéri kapukat, ki- és beléptető pontokat informatikai rendszerek osztják el és irányítják optimálisan, mindig az aktuális terhelésnek megfelelően. Az egyesített reptéri rendszerek drasztikusan csökkentik a csomagkezelési hibákat, miközben képesek a megemelt biztonsági követelmények miatt is többszörös mennyiségű poggyász ellenőrzésére.
