Az Európai Üzleti Csúcstalálkozón (European Business Summit) idén vettem részt először, és ha valami különleges ok nem merül fel, akkor utoljára is. A rendezvény helyszíne a Tour&Taxis volt Brüsszelben. A részvételi díj a szakmai programra potom 1.200 € lett volna, de minthogy a szerzőtársamat meghívták az egyik workshopra beszélni, és ő vihetett még egy embert, akinek nem kellett részvételi díjat fizetni, ez részemről is elmaradt. Nagyon befolyásos embereket (politikusok, vállalatvezetők, stb.) szerveztek az eseményre. Hogy ez hogy sikerült nekik, arról fogalmam sincs. Ezek a nagy emberek megérkeztek a kíséretükkel, részt vettek az éppen aktuális szekcióbeszélgetésen, majd a lelkes, érdeklődő csoportok néhány kérdésére válaszolva elsuhantak kíséretüket maguk után húzva, mint a füstöt.
Nem írom le a sok, régóta emlegetett maszlagot, amiért teljesen felesleges volt megrendezni ezt az eseményt. Pusztán néhány érdekességet említek itt meg.
ICT: megoldás az alacsony szén-gazdaság számára?
- Moderátor: Martin Porter, ügyvezető igazgató, The Centre
- Beszélgető partnerek:
- Viviane Reding, az Információs Társadalom és Média biztosa, Európai Bizottság
- Tim Cowen, Kereskedelmi igazgató és jogtanácsos, BT
- Francesco Serafini, alelnök, ügyvezető igazgató, HP EMEA
- Dr. Craig Barrett, az igazgatóság elnöke, Intel
- Håkan Eriksson, alelnök, CTO, Ericsson
- Dennis Pamlin, globális politikai tanácsadó, WWF
Ez a workshop pusztán azárt volt érdekes, mert többek között ezzel foglalkozom és mert ennek okán kerültem én is a rendezvényre.
Reding kapta elsőként a szót. Még nem láttam élőben, de eddigi megnyilvánulásai közel sem voltak szimpatikusak. Miután kifejezte, hogy az amerikaiak milyen innovatívak, milyen tettre készek, bezzeg az európai cégek nem, már azon gondolkoztam, hogy hozzá vágom azt a roadmap-et, amit írtunk, és amit az összes amerikai cég reklámoz, és aminek Reding asszony immáron 2 éve fekszik keresztbe. Ekkor jött, amitől leesett az állam: Reding feltalálta a spanyol viaszt, és indít az energiahatékonysági programján belül egy ICT – klíma alprogramot. A megközelítés hasonlatos a roadmap-ére, úgyhogy lehet, hogy valaki csak súgott neki. Szerzőtársam, Dennis Pamlin pozitív válasza az volt, hogy hangsúlyozva, miszerint a Közösség csupán 2 év késésben van, átadta a roadmapet Redingnek, hogy olvassák, és esetleg alkalmazzák. Persze, ez egyetlen sajtóban sem jelent meg. És természetesen Redig még a beszélgetés végén is azt hangsúlyozta, hogy nincsenek adatok (ami nem igaz), és hogy még kutatás kell (ami a jó módszer az EU-ban arra, hogy ne kelljen felelősséget vállalni, lépni, de a felszínen lehessen mutatni, hogy milyen fontos a téma).
Ami pozitív érdekesség volt, hogy kiderült, az ICT tokostól – vonóstól, gyártástól, használatig mindössze 2%-a a világ összes energiafogyasztásának. Ez a 2% ugye, leszorítható még mondjuk 1%-ra, de emellett azzal a lehetőséggel is foglalkozni kellene, amit az ICT a fennmaradó 98% kiváltásában tehet. „Utazz kevesebbet, kommunikálj többet”, vagy intelligens épületek, e-dematerializáció, stb.
Tömören, mikor a rendezvény elérte ennek a workshopnak a végét, én már kezdtem úgy érezni, hogy totál idióta vagyok. Nem kell ide Európába klímavédelem, innováció, semmi, csak üres szavak. A bolygó végül úgyis túléli a katasztrófát, én meg csak feleslegesen fárasztom magam ezekkel a jófej emberekkel, a számolgatásokkal, írásokkal, stb.
A második napnak már teljes nihil hangulatban indultam neki.
Oktatás: Európa tehetség menedzselése az innováció vezetése érdekében
- Moderátor: Prof. Dr. Soumitra Dutta, dékán, INSEAD
- Beszélgető partnerek:
- Ján Figel’, Oktatási Biztos, Európai Közösség
- Dr. Craig Barrett, Igazgatóság elnöke, Intel
- Signhild Arnegård Hansen, elnök, Svéd Vállalkozók Szövetsége
- Prof. Dr. Jan-Eric Sundgren, alelnök, Volvo
- Prof. Dr. Frans van Vught, igazgatósági tag, Európai Egyetemek Egyesülete
- Sergio Giacoletto, alelnök, Oracle EMEA
Az oktatás és Európa tehetséggondozása eddigi tapasztalataim alapján ismét csak üres szavaknak ígérkezett. Volt azonban néhány gondolatmorzsa, ami gondolkodásra késztetett.
Elhangzott, hogy az EU privát szektora 30%-kal többet költ kutatás-fejlesztésre, mint az USA. Ez megdöbbentő. Nincs Szilícium-völgyünk, és nem pattannak ki „hú, de” termékek a vállalatokból – amennyire én látom. Valami akkor mégsem olyan jó, mint maga a szám.
Aztán a Volvo alelnöke elmondta, hogy egyfajta gondolkodásmód változást kell elérni az egyetemeknél, amelyek ma állam-függőek mind anyagilag, mind pedig gondolkodásban. A felsőoktatásnak önállósodnia kell, az üzleti szektornak pedig készen kell állnia az együttműködésre.
Az Intel alelnöke ezután hangsúlyozta, hogy a kínai egyetemeken, minden 10-12. hallgatónak amerikai partnerkapcsolata van. Ugyanez a szám nem mondható el az EU-ról. Az Oracle alelnöke elmondta, hogy csak az Európai Unióban ma 8 millió fő dolgozik az info-kommunikációs szektorban, és az EU becslése alapján még további 1,5 millió állás jöhet létre a jövőben.
A végeredménye tehát az innováció és felsőoktatásnak az lett, hogy a versenyképességre már az iskolakezdéstől el kell kezdeni felkészíteni a tanulókat, egészen oktatásuk befejezéséig. Nem feltétlenül az elméleti dolgokat kell sulykolni, hanem a gyakorlatot is be kell építeni. Az innovációnál pedig nem elég az inputra fókuszálni (mennyit költünk mire), hanem ideje lenne annak a kimenetére koncentrálni. Csak így lehet elérni, hogy az európai emberek versenyképesebbekké váljanak a globális piacon.
Ami pedig még mint egy érdekes szösszenet elhangzott – és nagyon igaznak tűnik – hogy mind az állam, mind pedig a vállalatok izolálódtak magától a társadalomtól.
Bár a programban ez nem látszik, mégis bekerült egy párbeszéd, amelynek egyik fellépője az EU elnöke, José Manuel Barroso volt.
Még sosem láttam Barroso-t élőben, és vezetőtársai alapján fintorogva vártam a párbeszédet, de ez az ürge egyenesen szimpatikus! Lelkes és lelkesítő. És abszolút őszintének tűnt.
A klímaváltozással kapcsolatban, Balira utalva elmondta – ami szerintem az EU elnökének szájából igen direkt és igen őszinte – hogy teljesen mindegy ki lesz az USA új elnöke, egy biztos: sokkal közelebb fog állni a mi klímapolitikánkhoz. Ebből fakadóan, ő még hisz a globális megállapodásban a klímavédelem terén. Felvetette azon lehetőségeket is, amelyeket a megegyezés ellehetetlenülésére tartanak tarsolyban. Ilyen lehet az iparok közötti megállapodás, az ösztönzők bevezetése, de ezeket politikailag még nem teheti meg az EU, pont azért, mert azt jelentené, hogy nem hisz a globális megállapodásban.
A Lisszaboni Stratégiáról is megemlékezett, melynek felülvizsgálata (Kok Report) azt mutatta be, hogy mennyire elmarad az EU a saját stratégiájától. Erre nem az a megoldás, hogy egy új stratégiát kreálunk, hanem, hogy tartjuk az irányt. Sem ezt, sem a klímapolitikát nem szabad csak azért módosítani, mert új választás lesz. 2009 végén, Koppenhágában, az ENSZ konferencián, sikeresnek kell lennünk. Az EU tehát folytatja a gazdaság zöldítését.
A gazdaság zöldítése: hogyan nyerhet az EU a globális versenyben?
- Moderátor: John Defterios, elnök, FBC Media and Host of CNN’s Marketplace Middle East
- Beszélgető partnerek:
- Jeremy Rifkin, elnök, Gazdasági Trendek Alapítvány, a ‘The European Dream’ írója
- Andrej Vizjak, Gazdasági miniszter, SzlovéniaGünther Verheugen, alelnök, Vállalkozási és Ipari Biztos, Európai Közösség
- Bernard Wientjes, elnök, VNO-NCW, alelnök, BUSINESSEUROPE
- Mark Spelman, elnök, Amerikai Kereskedelmi Kamara EU, Accenture
Barroso lelkesítő beszéde után jó zárás volt ez a workshop. Az egyetlen kellemetlen élmény a szlovén miniszter volt. Kb. 10 éves jelentéktelen gondolatokat próbált visszamondani, nagyon gyenge angol tudással, félig-meddig olvasva a papírjáról. Dühös voltam. Lehetnek itt tehetségek, szép gondolatok, ha a régió vezetői évtizedekkel le vannak maradva mind a gondolatiságban, mind pedig a nyelvtudásban. Miért nem lehet visszamondani egy ilyen felkérést, ha egyszer az illető nincs a topon? Megjelenése többet árt, mint használ.
Günter Verheugen egy igen furcsa ember. Teljesen egzaltátnak tűnik, de nem beszél hülyeséget. Mindenki megdöbbentésére közölte, hogy a klímaváltozás nem a vezető politikája. Aztán azonban hozzátette, hogy az ő feladata, hogy csökkentse az EU gáztól való függőségét. Az európai autók, véleménye szerint, az ő nyomásukra a leghatékonyabbak lesznek a piacon. Szükség van az ösztönző-alapú környezeti innovációra. Ezzel lehet az európai ipar számára ezt vonzóvá tenni. Ennek kapcsán említette meg a széltechnológiában vezető Németországot.
Mark Spelman, az Accenture tanácsadó cég egyik vezetőjeként nem is adhatott volna más tanácsot, minthogy az indikátorokat kell figyelni. A vezető indikátor pedig a pénz. A klímaváltozás hatására a befektetők pénzüket kezdik kivonni a klímaszennyező iparágakból. A gazdaság zöldítése most történik. Ahogy 5 éve az e-kereskedelem volt a téma, és ma már nem szerveznek rá konferenciát, úgy 5 év elteltével a gazdaság zöldítése sem lesz téma.
Ehhez képest, egy felmérésben megkérdezett vezérigazgatóknak mindössze a 11%-a mondta, hogy a klímaváltozás top prioritást élvez a stratégiájukban. Az ügyfeleket és vállalatvezetőket tanítani kell, máskülönben az EU lemarad az új zöldforradalom versenyében.
Erre Verheugen azt hozta példaként, hogy az emberek még mindig olyan hülyék, hogy régi technológiával építik a házaikat.
Jeremy Rifkin egy nagyon izgalmas fellépéssel rendelkező ürge, aki értelmesen és lelkesítően tud beszélni, zárta a sort. Felsorolva a klímaváltozás 3 fő okát: otthonok, szállítás és hús, felvetette, hogy vajon a húsiparnak tényleg ekkora a lobbija, vagy nem tud róla, hogy itt kellene lennie.
Zármondatában pedig csak ennyit mondott: az idő a változásra most van itt. És a játék neve: verseny.
Kár, hogy ezt az utolsó szekciót nem látták az előtte fellépők. És kár, hogy a gazdaság zöldítéséről szóló rendezvény szervezői pont az Internetet nem használják eszközként, hogy az összegzések mindenkihez eljuthassanak, de azért remélem, hogy mégis sokakat elér valahogy.
Lehet, hogy nem sikerült mindent visszaadnom. Ha kérdésed van, ne hezitálj, írd a comment-be, és megpróbálom tisztábbá tenni a leírtakat.
(további információ: EBS program)
