Meghallgattatott? Zöld szerep az ICT-nek

Ez most nagyon szakmai lenne, és késő is van már kifejteni, de itt és most közlöm, hogy bár nem szeretem a pezsgőt, elkezdek gondolkozni rajta, hogy bontok egyet. Az Európai Bizottság május 13-i sajtóközleménye ugyan nem teljes egészében azt javasolja, amit szeretnék, de egyáltalán: fontos vállalást tesz a témában. Reding anyánk felébredt csipkerózsika álmából. Talán a European Business Summiton. Azóta pedig már talán el is olvastatta a 2006-ban kiadott a roadmapet is, amit ott kézhez kapott, de talán mást is, és most megnyilatkozott:

„A Bizottság „zöld” szerepet oszt az információs és kommunikációs technológiákra.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordított erőfeszítéseinek részeként az Európai Bizottság ma bejelentette, hogy az energiahatékonyság javítása érdekében a gazdaság minden területén, kezdetben azonban az épületekre, a világításra és a villamosenergia-hálózatra koncentrálva, elő fogja segíteni az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) alkalmazását. Az IKT-k képesek az egész gazdaságban előmozdítani a zöldebb, azaz a környezetre kedvezőbb magatartási formák kialakulását, ezért széles körű alkalmazásuk esetén óriási mértékben csökkentenék Európa ún. „szén-dioxid lábnyomát”. A Bizottság arra fogja bátorítani az IKT-ágazatot, hogy saját szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésével, valamint az egész gazdaság által hasznosítható megoldások kutatásával és megvalósításával mutasson példát. Példaként említhető, hogy a legfejlettebb technikát alkalmazó számítógép szerver ugyannyi energiát fogyaszt, mint egy átlagos villanykörte; e szerverek tehát széles körű használatuk esetén akár 70 %-os energiamegtakarítást is jelenthetnek.
„Európa energiahatékonysági céljainak 2020-ra való eléréséhez jelentős gazdasági növekedésű, kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra van szükségünk. Az energiahatékony, innovatív IKT-alkalmazások kutatása és gyors elterjesztése alapvetően fontos a kibocsátások csökkentéséhez a gazdaság minden területén,” mondta Viviane Reding, az EU információs társadalmi és médiaügyi biztosa. „Ez egy olyan helyzet, amelyben mindenki nyertes, hisz az IKT fokozza az EU iparának versenyképességét, ugyanakkor élen jár az éghajlatváltozás ellen folytatott küzdelemben.”

Cselekvés hiányában az EU energiafogyasztása 2012-ig várhatóan akár 25 %-kal is emelkedik, amely – a megújuló energiaforrások részesedésének növelésére irányuló célkitűzései ellenére – növelné az EU szén-dioxid-kibocsátását. Mindazonáltal ha felhasználásukat a fenntartható alkalmazások felé terelik, az IKT-k a gazdaság minden területén növelhetik az energiahatékonyságot, miközben továbbra is Európa termelékenységi növekedésének 40 %-át adnák. Az ilyen energiahatékony csúcstechnológiák piacának fejlesztése a versenyképesség, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás hosszú távú forrásának is bizonyulhat. Ezek a Bizottság által ma elfogadott közlemény következtetései.

A Bizottság bátorítani fogja a jelenleg a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 %-áért felelős IKT-ágazatot abban, hogy a példa erejével vezesse a szén-dioxid semlegesség elérésére irányuló törekvéseket. Ennek megvalósítása az alkatrészek és rendszerek kutatásának, fejlesztésének és elterjesztésének támogatásával fog történni, amelyet önkéntes – például a környezetvédelmi kritériumokat alkalmazó közbeszerzésről szóló – megállapodások egészítenek majd ki. A zöld IKT-kból származó igazi nyereséget az olyan megoldások kifejlesztése jelenti majd, amelyek befolyásolni fogják a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás másik 98%-át.

A Bizottság három energiaintenzív ágazatra fog összpontosítani, hogy bebizonyítsa, a zöld technológia képes az egész gazdaság számára „kis szén-dioxid-kibocsátás mellett jelentős gazdasági növekedést” eredményezni:

• A villamosenergia-termelés és elosztás az összes elsődleges energiahordozó egyharmadát használja fel. A villamos energia termelésének hatékonyságát 40 %-kal, míg szállításának és elosztásának hatékonyságát 10 %-kal lehet növelni. Az IKT nemcsak a villamosenergia-hálózatok irányítását képes hatékonyabbá tenni, hanem megkönnyítheti a megújuló energiaforrásoknak a villamosenergia-hálózatba való integrálását is. Dánia villamos energiájának felét elosztott hálózati rendszereken belül állítja elő, amelyben a szélenergia az összes villamos energia 20 %-át biztosítja. Ennek eredményeképpen a szén-dioxid-kibocsátás 1990–2005 között a kilowattóránkénti 937 grammról 517 grammra zuhant.

• Az épületek fűtése, hűtése és világítása Európa energiafogyasztásának több mint 40 %-át teszi ki. Az IKT képes az adatok folyamatos nyomon követésével optimalizálni a világítás, a szellőztetés és épületgépészeti felszerelések teljesítményét, és a fogyasztónak valós idejű tájékoztatást nyújthat energiafogyasztásáról, amely magatartásbeli változásokat idéz elő. Finnországban az intelligens fogyasztásmérők a fogyasztókat az energiahatékonyság 7 %-os növelésére ösztönözték.

• A világ villamos energiájának 20 %-át világításra használják. Az energiahatékony villanykörtékre való áttérés a ma világításra fordított energiafogyasztást 2025-ig a felére csökkentheti. Az intelligens villanykörtéknek, amelyek automatikusan alkalmazkodnak a természetes fényhez és az emberek jelenlétéhez, még ennél is nagyobb lesz a hatása.

A Bizottság konzultációt és partnerségi folyamatot is indít, amelybe az érdekelt felek legszélesebb körét vonja be. E folyamatban a városok elsőbbséget kapnak, hiszen a világ energiaforrásainak több mint 75 %-át fogyasztják és szén-dioxid-kibocsátásának 80 %-át okozzák. A városok megfelelő terepet nyújthatnak az IKT-alapú megoldások teszteléséhez, érvényesítéséhez és rendszerbe állításához is.

Háttér
2007. január 10-én a Bizottság elfogadta az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 20 %-os csökkentését és a megújuló energiaforrások használatának 2020-ig való 20 %-os növelését előirányzó energia- és éghajlatváltozási javaslatcsomagot, amelyet mind az Európai Parlament, mind az EU vezetői jóváhagytak a 2007. márciusi Európai Tanács ülésen (IP/07/29). 2008. január 23-án az Európai Bizottság messze ható következményekkel járó javaslatcsomagot fogadott el, amelyben bizonyította, hogy a jóváhagyott éghajlatváltozási célkitűzések technológiailag és gazdaságilag megvalósíthatóak, és az európai vállalkozások ezreinek nyújtanak páratlan üzleti lehetőséget.

Az IKT-nak az energiahatékonyságot javító célú felhasználására irányuló EU kutatások már hoztak eredményeket. A hatodik keretprogram HIPEAC és más kutatási projektjei bebizonyították, hogy a számítógépes teljesítményt függetleníteni lehet az energiafogyasztástól, míg az OLLA projekt létrehozta az organikus fénykibocsátó diódákat (az OLED-eket), amelyek kétszer olyan hatékonyak, mint az átlagos lámpák.
http://ec.europa.eu/information_society/activities/sustainable_growth/energy_efficiency/index_en.htm

(forrás: Európai Bizottság sajtóközlemény)