Poznani kudarc

Úgy tűnik, hiába volt Al Gore lelkesítő beszéde, hiába húzódtak el a tárgyalások szombat hajnalig, mégis konkrét eredmény nélkül zárult Poznanban az ENSZ klímavédelmi konferencia, miután nem sikerült megállapodni a klímavédelmi intézkedések finanszírozásában. Megoldatlan maradt az a kérdés, milyen mértékben adóztassák meg a gazdag országok egymás közötti széndioxid-kereskedelmét. Az ebből befolyó pénz – évi több milliárd dollár – a szegény országoknak jutott volna. Utóbbiak a CO2-adóból finanszírozhatnák a Föld légkörének védelmét.

A vita rávilágított a fejlődő és a fejlett országok közötti mély szakadékra. Az előbbiek a leginkább sebezhetőek az éghajlatváltozás által, míg az utóbbiakra hárul – elvben – az a feladat, hogy anyagi eszközöket és technológiát biztosítsanak a klímakatasztrófa elhárításához. A fejlődő országok 2%-os adó kivetését javasolták a CO2-kereskedelem minden egyes tranzakciójára. Az EU tagállamai és más fejlett országok azonban korainak minősítették ezt.

Számos fejlődő ország – köztük India, Gabon és a Maldív-szigetek – képviselője felháborodással nyugtázta, hogy nem sikerült megegyezni a kárelhárítási alap növeléséről. Az indiai küldött egyenesen a fejlett államok közömbösségét ostorozta felszólalásában. Mint rámutatott, „egyes államok még a CO2-kereskedelemből származó profit kicsiny töredékéről sem hajlandók lemondani” akkor, amikor a klímaváltozás a szegény országokban egyre nagyobb tömegeket foszt meg otthonuktól és szűkös megélhetési forrásaiktól.

Nem született egyezség Poznanban a világméretű erdőpusztítás megfékezéséről sem. A tanácskozás konkrét eredményeként a résztvevők jóváhagyták 60 millió dollár kiutalását egy zárolt pénzalapból. A fenti összeget szegény államok kapják a klímaváltozás káros következményeinek kivédésére, például az emelkedő tengerszintet féken tartó hullámtörő falak építéséhez. Poznanban egyúttal menetrend és munkaterv született az egy év múlva Koppenhágában rendezendő konferenciáig elvégzendő feladatokról. 2009 decemberében a dán fővárosban kellene tető alá hozni a kiotói jegyzőkönyvet felváltó új nemzetközi egyezményt.

Az ENSZ klímavédelmi titkárságának vezetője, Yvo de Boer elismerte, hogy a poznani tanácskozás „némi keserűséget okozott” a fejlődő országok körében. Ugyanakkor arra helyezte a hangsúlyt, hogy az értekezlettel megkezdődtek a komoly tárgyalások az egy év múlva aláírandó légkörvédelmi egyezmény végleges szövegéről. Addig legalább háromszor ülnek még tárgyalóasztalhoz a 190 állam képviselői.
Az Európai Unió környezetvédelmi biztosa, Stavros Dimas sikernek minősítette a poznani konferenciát, a német környezetvédelmi miniszter, Sigmar Gabriel pedig így fogalmazott: „Poznanban olyan eredmények születtek, amelyek itt és most elérhetőek voltak”.

A környezetvédő szervezetek csalódottan fogadták a tanácskozás sovány eredményét. A WWF International klímavédelmi igazgatója, Kim Carstensen szerint Poznanban „időpocsékolás folyt”. A Greenpeace szakértője, Tobias Münchmeyer úgy látja, hogy a lengyel városban „még icipici haladást sem sikerült elérni a légkör védelme érdekében”. Az Oxfam arra figyelmeztetett, hogy „a késlekedés öl”.

(forrás: Greenfo)

A konferencia határozatai az ENSZ Klímaváltozási Konvenció Keretprogramjának (UNFCC) weboldalán érhetők el.