Holnaptól Budapesten ülésezünk ETNO-s fenntarthatósági kollégáimmal, és azon kéne gondolkoznom, hogy mit is mondjak az ETNO-WWF projekt kapcsán. Előre egy, vagy hátra kettő? Vergődés van. Egyrészt a napi munka alól sem látszom ki. Másrészt napi szinten belassult gondolkodású emberekkel kell küzdeni, megértetni a témát, miközben van egy nagyon vékony réteg, akik már a jövőt kreálják, de ők kevesen vannak és messze, nehéz őket utolérni. Gondolkodásképp lássuk, mit is nyilatkozott, 4 évvel a Saving the Climate @ the Speed of Light roadmapünk publikálása után, az Európai Bizottság.
Október 9-én Vivien Reding újabb kommunikációt publikáltatott felszólítva az ICT (információs és kommunikációs technológia) szektort, hogy vállaljon vezető szerepet a klímavédelmi és energia célok teljesítésében. Tavaly május 13-án már történt ilyen kommunikáció nem sok következménnyel.
Stratégia még most sincs, konkrét együttműködésre felkérés annál kevésbé. Kicsit mintha a felelősséget lökdösnék, azt várva, hogy stratégia nélkül egy iparág fogja megalkotni a stratégiát, az ellenőrzési módszert, mi több, még a motivációs rendszert is. A kommunikáció pedig:
Az Európai Bizottság felkérte az európai ICT szektort, hogy 2011-ig vázolja fel azokat a gyakorlati lépéseket, amelyek révén 2015-ig a mainál 20%-kal hatékonyabbá fogja tenni energiafelhasználását. Az ICT körébe tartozó készülékek és szolgáltatások egymaguk az EU-ban elfogyasztott villamos energia 8%-át használják, és 2%-kal járulnak hozzá a CO2 kibocsátáshoz. Az ICT-t kellő körültekintéssel alkalmazva azonban más energiaéhes ágazatok is csökkenthetik energiaigényüket: ilyen célterület lehet az épületüzemeltetés, a közlekedés és a logisztika, melyek ily módon 2020-ig CO2 kibocsátásuk 15%-át is megtakaríthatják. A Bizottság azt ajánlja az ICT ágazatnak, hogy 2011-ig tűzzön merész energiahatékonysági célokat maga elé, az EU tagállamait pedig arra kéri, hogy 2010-ig fogadják el az intelligens fogyasztásmérés [smart metering] közös műszaki leírását.
„Az innovatív ICT megoldások okosabb felhasználása segítheti a kis CO2 kibocsátású gazdaság megvalósítása kapcsán kitűzött céljaink teljesítését. Az ICT ágazat megmutathatja, merre vezet az út a fenntarthatóbb, környezetbarátabb gazdasági növekedés felé, és fellendítheti a környezetkímélő munkahelyteremtést Európában” – mondta Viviane Reding, az információs társadalomért és a médiaügyért felelős EU-biztos. „Az energiahatékony technológiák területén nemcsak azért érdemes az élre törni, mert ez a legjobb módja a szén-dioxid-kibocsátás fenntartható visszafogásának, hanem azért is, mert a bennük rejlő ökológiai potenciál új üzleti lehetőségeket nyithat meg az európai ICT-vállalkozások előtt.”
A Bizottság elfogadott ajánlása szerint az ICT ágazatnak meghatározó szerepet kell vállalnia az energiahatékony, kis CO2 kibocsátású gazdaságra való áttérésben. A Bizottság arra szólítja fel az ágazatot, hogy 2010-ig alakítson ki közös módszertant az energiafogyasztás és CO2 kibocsátás mérésére. Az így előálló megbízhatóbb adatok nagyra törő energiahatékonysági és CO2 kibocsátási célok kitűzését tehetik lehetővé az ágazat számára. Ezeket a célokat 2011-ig kell meghatározni oly módon, hogy az EU-szinten 2020-ra kitűzött általános célok az ágazatban már 2015-re teljesüljenek [= a 2020-ig meghatározott 20% CO2 csökkentést, a 20%-os energiahatékonyság növelést és a 20%-os megújuló használatot az ICT szektor már 2015-re teljesítse].
Az EU tagállamainak és az ICT ágazatnak címzett bizottsági ajánlás egyrészt a köz- és a magánszektor közös kezdeményezéseinek bátorításával (a Bizottság nemrégiben két ilyen partnerséget is útjára indított, az egyiket az energiahatékony épületek, a másikat a környezetkímélő gépjárművek területén – IP/09/1116), másrészt az ICT-ágazat és meghatározott stratégiai ágazatok közötti partnerségek kialakításával törekszik az energiahatékonyság területén még meglévő kihasználatlan lehetőségek megragadására. A dokumentum az építőipart, az épületfenntartást, a közlekedést és a logisztikát jelöli meg olyan területként, ahol az ICT felhasználása még hatalmas lehetőségeket kínál az energiahatékonyság javítására.
A Bizottság arra is kéri az EU-tagállamokat, hogy ICT-alapú megoldások alkalmazásával fokozzák energiahatékonyságukat. Az intelligens energiahálózatok és az intelligens mérőrendszerek javíthatják az energia előállításának hatékonyságát és irányíthatóságát, valamint az energia elosztását és fogyasztását. Az egyes országoknak 2010 végéig kell egyetértésre jutniuk az intelligens fogyasztásmérés [smart metering] közös műszaki leírásában, ami lehetővé teszi, hogy a fogyasztók tájékozottabban dönthessenek energiafogyasztási szokásaikról. Ha például a fogyasztó otthon intelligens fogyasztásmérő rendszert alkalmaz, azzal akár 10%-kal is mérsékelheti energiafogyasztását. Legkésőbb 2012 végéig meg kell egyezni arról az időkeretről, amelyhez igazodva az európai háztartásokban kiépülhet az intelligens fogyasztásmérés.
A Bizottság által elfogadott dokumentum szerint az ICT-ben rejlő ökológiai potenciál másik kiváló példája, hogy Európa minden évben 22 millió tonna CO2 kibocsátást elkerülhetne azzal, ha a kontinensen zajló üzleti célú utazások csupán 20%-a helyett videokonferenciákat szerveznének [ETNO -WWF roadmap]. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy az interneten hozzáférhető közszolgáltatások és nyilvános alkalmazások igénybevételének általánosabbá válását megkönnyítő széles sávú hálózatok kiépítése 2020-ig világviszonylatban 1–2%-os energiamegtakarítást eredményezhetne.
Az ajánlás arra biztatja az EU-tagállamok országos, regionális és helyi szintű közszerveit, hogy az energiarendszerek szimulációja és modellezése területén – főként pedig az építőiparban, az épületfenntartásban, a közlekedésben és a logisztikában dolgozó szakemberek képzésében – jobban használják ki az ICT nyújtotta lehetőségeket. Az energiahatékonyabb technológiák elterjedtebbé tételének másik módja a közbeszerzési programok megfelelő átalakítása lehet.
A Bizottság ajánlása egy 2009. szeptemberi nyilvános felmérés eredményeiből indul ki, melynek során a megkérdezettek megerősítették, hogy az ICT-ágazatnak összehangoltan kell fellépnie energetikai és környezeti jellemzőinek javítása érdekében, mint ahogy azt is, hogy a kitűzött célok eléréséhez mennyire fontos közös vállalásokat tenni.
Előzmények
2007. január 10-én a Bizottság energiaügyi és éghajlat-változási kezdeményezéscsomagot fogadott el, amelyet az Európai Parlament, illetve az Európai Tanács 2007. márciusi ülésszakán résztvevő európai uniós vezetők egyaránt megerősítettek, és amelyben célul tűzte ki, hogy 2020-ig az elsődleges energiafogyasztásban és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásában az 1990. évi szinthez képest 20%-os csökkenést kell elérni, miközben a megújuló energiaforrásból előállított energia részarányának 20%-ra kell növekednie (IP/07/29). 2008. május 13-án a Bizottság bejelentette, hogy törekvéseiben fontos szerepet szán az ICT-ágazatnak, amely a gazdaság teljes egészében hozzájárulhat az energiahatékonyság javításához (IP/08/733). Az Európai Unió 2008 decemberében ismét hangoztatta, hogy elkötelezte magát e célok teljesítése mellett, és külön kiemelte az energiahatékonyság javításának fontosságát (IP/08/1998). A Bizottság 2009 márciusában közleményt fogadott el az ICT-nek az energiahatékony és kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés elősegítése érdekében történő alkalmazásáról, amelyben rámutatott, hogy az ICT az egyik legfontosabb tényező, amely széles körben elősegítheti a szén-dioxid-kibocsátás mérséklődését (IP/09/393).
A most elfogadott ajánlás a következő internetcímen olvasható:
http://ec.europa.eu/information_society/activities/sustainable_growth/energy_efficiency/
