Gondolatébresztő, avagy ki a klímavédő?

Ma, február 19-én tartják a II. Magyarországi Klímacsúcsnak nevezett konferenciát. Ezzel kapcsolatosan vetődött fel párunkban némi kétség, kérdés, melyek alapján ide vetettünk egy kis gondolatébresztő(!)t.

Alapinformációk

• Szlogen: „Koppenhága után: Környezettudatos gondolkodást, politikát és cselekvést a fenntartható fejlődésért”
• Megfogalmazott célja: „a közös párbeszéd előmozdítása a tudomány, a gazdaság valamint a politikai élet magas rangú képviselői között a környezettudatos gondolkodás és a fenntartható fejlődés elérése érdekében.”
• Támogatók: MVM Paksi Atomerőmű, Mátrai Erőmű, MVM Magyar Villamosművek…
• Néhány előadó: Szabó Imre (környezetvédelmi miniszter), Herczog Edit (EP képviselő), Dr. Kerekes Sándor (BCE rektor-helyettes), Dr. Fodor Gábor (országgyűlési képviselő), Diana Ürge-Vorsatz (klímakutató, a CEU tanszékvezető), Greg Dorey (Brit nagykövet), Bencsik János (Tatabánya polgármestere), Dr. László Ervin (Budapest Klub elnöke), Valaska József (Mátrai Erőmű igazgatóság elnöke), Dr. Mika János (OMSZ  szakértője), Dr. Zágoni Miklós (fizikus), Dr. Juhász Árpád (geológus), Dr. Gerse Károly (Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgató- helyettese)…

Kétségek

• a támogatók kapcsán:
  vajon miért szerveznek klímakonferenciát? és miért pont ők?
  • az atomerőművek általában
    • a megújuló energiaforrások terjedésének egyik hátráltatója itthon és nemzetközi vonatkozásban
      
    • nem megoldás a klímaváltozásra
    • biztonságát tekintve a Greenpeace 2006-ban publikált naptárában 365 napra sorolt tragédia talán elég
    • nagyon drága
  • Mátrai Erőmű
    • jelenleg újabb  szénerőművek/blokkok építését tervezi: ezzel teljesen egyértelműen gyorsítja, nem pedig lassítja a klímaváltozást.
      az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága (ENVI) azt javasolja, hogy 2015-től ne épülhessen olyan 300 MW-nál nagyobb erőmű, ahol a CO2 kibocsátás 500 g CO2/kWh felett van. Ez az érték a tervezett mátrai lignitblokknál 780 g CO2/kWh. Az új blokk megépülésekor várhatóan érvényben levő EU szabályok alapján az erőműnek az összes kibocsátott CO2 után fizetnie kell. Ha tavaly az összes CO2 kibocsátása után fizetett volna az erőmű – mint ahogy 2012 után ez várható – akkor 10 milliárdos profit helyett 20 milliárd körüli veszteséggel zárta volna az évet (forrás: WWF)
    • ehhez pedig állami támogatást kapnak
    • február 17-én épp az éghajlatvédelmi törvényt akadályozták (cikk 7-8. bekezdése)
  • MVM, benne a Vértesi Erőmű
    • február 17-én a kormány épp 1,9 Mrd forinttal segítette ki az egyik legszennyezőbb erőművet
• előadók kapcsán: vegyes a kép.
  A hiteles klímakutatóktól a politikuson keresztül, a nagy támogatók vezetőiig.
  De hol vannak azok a civilek, akik nem támogatják a támogatókat (pl. Energia Klub, Greenpeace, WWF, stb.), hanem azért vannak, hogy a civileket képviseljék? Vagy nekik nincs szerepük a szlogenben megfogalmazott Koppenhága utáni környezettudatos gondolkodásban, politikában és cselekvésben?

Utószó – fogalomtisztázás
A „zöldre mosás” vagy „zöldre festés”  Jay Westerveld,  New York-i környezetvédő, 1986-os esszéjéből származik. Westerveld arra mutatott rá, hogy az esetek nagy részében e cégek semmilyen környezetvédelmi erőfeszítést nem tesznek, mivel az számukra nem kifizetődő. Azóta a kifejezés szakkifejezéssé vált, és mára kiterjedt irodalma van. Egyfajta marketingstratégiák sora, melyekkel egy vállalat környezettudatosnak, környezetbarátnak, a természeti és emberi környezetért felelősséget vállalónak tünteti fel magát, miközben technológiájában, szervezetében, nyersanyag-felhasználásában és egyéb gyakorlataiban nem tesz lényegi lépéseket e célok elérése felé. A hamis vagy csak részben igaz zöld arculatot ugyanakkor arra használja fel, hogy profitját maximalizálja a környezeti kérdések iránt egyre fogékonyabb és igényesebb piacokon.

További írások a zöldre festésről, pl. MTVSz Globalizációs füzetek 3 vagy a Tudatos Vásárló cikke.