Nem egyetlen tényező, hanem egymással összefüggő hibák és mulasztások „sokasága” okozta a Mexikói-öbölben áprilisban történt olajkatasztrófát – áll a BP ma Londonban nyilvánosságra hozott átfogó vizsgálati jelentésében.
A Deepwater Horizon nevű olajkitermelő platformon április végén robbanás történt, majd tűzvész tört ki, amelyben 11 munkás meghalt. A platform végül elsüllyedt, és a következő hetekben összesen csaknem ötmillió hordó (790 millió liter) olaj ömlött a tengerbe. A BP négyhónapos vizsgálat után, ma kiadott jelentése szerint a katasztrófát „műszaki hibák összetett, egymással összefüggő sorozata”, valamint emberi és tervezési tényezők együtt okozták. A kútcsonkot július közepén sikerült eltömíteni a tenger mélyén.
A rendkívül részletes, 193 oldalas jelentésben a cég kiemeli, hogy a platform kitörésgátlójának automatikusan működésbe kellett volna lépnie, elzárva a kutat, miután a robbanás és a tűz miatt használhatatlanná váltak a létesítmény személyzete által működtetett kézi szabályozó berendezések. A kitörésgátló azonban nem működött, „valószínűleg azért, mert egyes kritikus fontosságú alkatrészei” elromlottak – áll a jelentésében.
A szakértők megállapítása szerint nem működött az a rendszer sem, amelynek meg kellett volna akadályoznia, hogy a robbanás előzményeként a szellőzőhálózaton át metángáz jusson az üzemi helyiségekbe.
A vizsgálatot végző szakértői csoport a feltárt tények alapján összesen 25 olyan tervezési módosításra tett javaslatot, amelyek célja a hasonló balesetek megakadályozása. A módosítási javaslatok elsősorban a kitörésgátló berendezések megerősítését, a nyomásellenőrző és vészhelyzeti rendszerek javítását, valamint „a személyzet hozzáértésének” jobb ellenőrzését célozzák.
A cég a múlt héten közölte, hogy eddig hozzávetőleg 8 milliárd dollárt költött kármentésre a Deepwater Horizon felrobbanása óta. A jelenleg is folyó munkálatokban összesen több mint 28 ezer fő, négyezer hajó és több tucat légi jármű vett részt. Ez minden idők legnagyobb kárelhárító akciója az olajipar egyetemes történetében.
Tony Hayward, a BP vezérigazgatója júliusban – néhány nappal az olajömlés megállítása után – bejelentette, hogy októberben távozik tisztségéből. A katasztrófa ügyében az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálatot kezdett, annak kiderítésére, hogy megállapítható-e személyi büntetőjogi felelősség.
