Figyelem a politikai helyzet alakulását, az észhez téréseket, a kitartó ellenkezéseket, az újabb problémákat, és nem tudom megállni, hogy megosszam a rosszban a jót. A japán nukleáris krízisnek már világszintű hatása van az atom politikára. Németország felgyorsította terveit az atomerőművek bezárása kapcsán, sőt talán ki is váltja őket szélerőművekkel, Olaszország pihenteti a további erőművek építésének terveit, és sok amerikai politikus moratóriumot kér az atomerőművekre az Egyesült Államokban, Kína pedig inkább naperőművekbe fektetne. Lássuk a két legizgalmasabbat: Kínát és Németországot!
Kína az atomerőművek visszaszorítását és a naperőművek fellendítését tervezi a japán krízis következtében.
Kína (a világ legnagyobb energia felhasználója) bejelentette, hogy az ország visszavesz a 2020-ra tervezett atomerőmű terveiből, és ezek helyett a pénzt naperőművekbe fekteti. Kína Nemzeti Fejlesztési és Reform Közössége közölte ezt az elhatározást a Fukushimai atomerőmű katasztrófa közvetlen eredményeként.
Egy április 1-én tartott konferencián a hivatalos szervek abban állapodtak meg, hogy a 80 GW-os atomerőmű céljukat csökkentik, és növelik a 20 GW-os naperőmű céljukat. Pontos új célokat nem tűztek ki. Az atomerőművek lassítása azt jelentette, hogy a jövő nukleáris fejlesztései biztonságosabbak – nem jelentik azt, hogy Kína megváltoztatná hosszútávú céljait a nukleáris ermőművek kapcsán. Egy energia elemző azt nyilatkozta a Bloombergnek, hogy az ország túl sok energiát használ ahhoz, hogy teljesen meg tudja változtatni a terveit. „Láthatunk késleltetéseket néhány projekt kapcsán, de hosszabb távon nem látom, hogy hogyan tudnák megváltoztatni a programjukat anélkül, hogy drasztikus hiánnyal kellene szembesülniük.” – nyilakozta David Lennox, a Fat Prophets elemzője Sydney-ben. „Nehéz alternatívákat találni az atomra” A probléma megvilágításaként, Kína háztartásai közel 4,2 millió Gwh energiát használtak tavaly.
Március 1-én, a földrengés előtt 10 nappal, a kínai kormány elfogadta a Huaneng Csoport javaslatát, hogy 4000 MW-os atomenergiát épít. A vállalat elnöke, Cao Peixi persze azt nyilatkozta, hogy nem változtatják meg a terveiket Japán miatt.
Kínának jelenleg 14 atomerőműve működik, és 27 reaktor van építés alatt, 50 további tervvel. A 21st Century Business Herald jelentései alapján, a Környezetvédelmi Minisztérium és a Nemzeti Nukleáris Biztonsági Hivatal nemzeti szintű vizsgálatot kezdhet az atomerőműveken, ami akár hónapokig is eltarthat.
A németek akár 17 atomreaktort válthatnak ki szélerőmű farmokkal.
A japán katasztrófa után a német civilek atomellenes megnyilvánulásai világszinten is kiemelkedő volt. A legfrissebb jelentések szerint, a német kormány elhatározta, hogy újravizsgálja az ország 17 nukleáris reaktorát, és Merkel nyilatkozata szerint, akár ezek nélkül oldják meg a helyzetet. Ami pedig még ennél is érdekesebb, az az ország tervei az atomerőművek szélerőművekkel történő kiváltására.
Németország mindig vezető volt a megújulók terén, de ha ki akarják váltani az atomenergiát valami kevésbé károssal, akkor a szélenergiát kell növelniük. Egy, a Bundesverband WindEnergie tanulmánya szerint az ország területének 2%-át kell feláldoznia a szélerőművek telepítésére, hogy az atomot kiválthassa. Németország területének 2%-át felhasználva az energiaigény 65%-át tudnák fedezni. Amennyiben ezt növelni szeretnék, akkor a további offshore szélparkot kell építeniük, melyek megbízhatóbbak, mint a földi társaik.
A sajtótájékoztatón Hermann Albers, a BEW elnöke azt mondta, hogy Németország több, mint 22%-a technikailag megfelel az onshore szélerőművek telepítésére. Amennyiben a védett természeti területeket levonjuk, akkor ez kb. 8%.
Albers hozzáfúzte, hogy Németország onshore szélenergia teljes kihasználtsága 198 GW-os kapacitású szélturbinákkal összesen 390 TWh-t termelne. Összehasonlításképp, Németország atomiparága 140 TWh energiát termelt 2010-ben. 2010 végén az ország szélerőmű kapacitása csak 27 GW volt.
