A napokban adtuk át hivatalosan is három budapesti Telekom ingatlanon létesített közösségi kertünket, és amiért klaviatúrát ragadtam, az ennek az egyedisége, hasznossága és szerethetősége.
Az egész talán ott kezdődött, hogy a hello holnap! égisze alatt évekkel ezelőtt a Telekom meghirdetett adományozási pályázatot a civil szervezeteknek, amiben a közösségépítés volt a cél. Itt az egyik nyertes a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) lett, és az adománynak köszönhetően létrejött a Millenáris Parkban a Lecsós Kert nevet viselő közösségi kert.
Ezt követte a Vivicittán iskolák részére létesítendő közösségi kertért futás. Ebből a legsikeresebb a Homoktövis általános iskola, amelyik facebookon is aktívan tárgyalja a közösségi kert életét.
Ezután ami történt, az pedig egyedülálló. Egy kedves hölgy kinyomozta a telefonszámomat, és azzal a kéréssel keresett meg, hogy az ő lakótelepük környékén lévő Telekomos ingatlan kertjében szeretne kiskertet művelni, és ha már úgyis benne vagyunk a közösségi kertek népszerűsítésében – hiszen látta ezt a Millenáris Parkban – akkor biztosítsunk ennek helyet ezen az adott ingatlanon is. Ezzel az ötlettel egyetlen problémám volt: miért nem nekem jutott eszembe.
Elkezdtük a kollégákkal az ingatlanok feltérképezését, felvettük a kapcsolatot a KÉK szakembereivel, és megkezdődött a tervezés. Igen, futottunk lyukra, voltak ingatlancserék, voltak problémák, amikre végképp nem számítottunk, és az egész több, mint 1 évig tartott, de mostanra elindult az első három kert próbaüzemmel: a Csárda utcában, a Kékvirág utcában és a legnagyobb budapesti közösségi kert a Soroksári úton.
Az első kettő már teltházas, a Soroksári útira még lehet jelentkezni, de már most 200 ember műveli a kiskertjét ezeken a területeken, és lehetőséget adni ennyi embernek, hogy naponta kiszabadulhasson a négy fal közül, kimondhatatlanul jó érzés.
A legnagyobb terület ma Budapesten a Soroksári úti ingatlan, ahol 2600 négyzetméter területet tettünk kertképessé és a Kerthatár Közösségi Kert nevet viseli. Ide még lehet jelentkezni, ha a közelben dolgozol vagy laksz, és szeretnél egy 8 négyzetméteres parcellán kiskertet magadnak.
A filozófia, ami mögötte van: van valamid, amit nem, vagy nem a leghasznosabban használsz. Ezt megosztod, beadod a közösbe, hogy mások számára jóval hasznosabbá váljon. Valami ilyesmiről szól a közösségi gazdaság (sharing economy), csak ott azzal, hogy beadod a közösbe még hasznot is termelsz. Itt pénzügyi haszonról nem beszélhetünk, de ha az értelem, a hasznosság és mások öröme pénzre váltható lenne, akkor biztos sok pénz folyna be.
A közösségi kertek hasznosságáról általában pedig a következő mondható el:
- városlakók kertészkednek, zöldséget, gyümölcsöt, fűszernövényeket vagy virágokat termesztenek a saját örömükre
- ebből vegyszermentes táplálékuk lehet, a saját terményükből főzhetnek
- akár panellakóként is lehet kertjük, így programjuk a friss levegőn, ami mellett környezettudatosságot tanulnak,
- közösség épül: barátokra tehetnek szert, különböző generációk találkoznak
- több és hasznosabb zöld felülettel gazdagodik a város.
Csináltunk már nem egy újszerű és nagyszerű dolgot a fenntarthatóság terén a Telekommal; ilyen például a Fenntarthatósági Nap, a Digitális Híd, a klímastratégia egyes projektjei, a hello holnap! mobil alkalmazás, és még sorolhatnám. Ez most valami más, valami tényleg az interaktív közösségről szóló nagyon új felfogás, amire rettenetesen büszke vagyok, ahogy az összes kollégámra, akivel közösen belevágtunk ebbe a számunkra sem hétköznapi dologba. Remélem, inspirál :)
(fotókat készítette: Németh Szabolcs)
