Nem ígérem, hogy újraindul a blog, mert nem vagyok programozó, és nem úgy néz ki, ahogy szeretném, és csak bénázok, és írni sincs időm – pedig jaj, mennyi mindenről kéne – nemhogy vadászni egy webes profit. De ha már eltelt 10 év – miközben jottányit sem öregedtem – és még tart ez a felhőtlen szerelem a Fenntarthatósági Napok iránt, akkor úgy gondoltam, mesélek róla. Ti pedig akkor majd úgy gondoljátok, hogy kinéztek… ;)
10 éve! Úristen, de rég volt! Mennyi minden változott… mennyi élmény, mennyi barát, mennyi nevetés és idegbaj, és mennyi túlóra! Ha minden igaz, akkor ez tíz flowt is jelent, hiszen a jövőhéten szombaton lesz a 10. Fenntarthatósági Nap. A téma – mint mindig – a fenntartható fejlődés, és mindez idén a flow körül.
Ez a tíz év, ennek kapcsán pedig ez a bejegyzés most az emberekről szól. Vannak, akik már tíz éve tolják velem együtt ezt a szekeret. Vannak, akik ugyan csak később kapcsolódtak be, de ugyanolyan lelkesek és értékesek. És a legjobb az egész szervezésében, hogy ez az az alkalom, amikor nem lehet ezeket a barátokat félretenni, mondván most annyi dolgom van, nem érek rá, hiszen pont ők segítenek, úgyhogy igen, ilyenkor legalább tutira találkozunk. El tudod képzelni, hogy olyan barátaim vannak, akik 10 éve önkéntesen, azaz 0 forintért segítenek, hiába van az egész mögött egy multi? Ezt még én is nehezen tudom elhinni. _Original, Livi, Szepi – csodálatos emberek! Barátságok, melyek itt kezdődtek akár 10 éve, akár közben, és a mai napig meghatározzák az életemet – köszi, Gabesz, Cula és Husi! Szakemberek, akiket csodálattal figyeltem és a rendezvény szervezése kapcsán megismerhettem, vagy még jobban megismerhettem. Ilyen volt Láng István professzor, aki sajnos tavaly decemberben elment, aki viszont a legkedvesebb, legemberibb, legtiszteletreméltóbb akadémikus volt, akivel valaha találkoztam. Ilyen Küllői Péter és Jaksity György, akik szülinapi ajándékként tavaly vállalták, hogy együtt fellépnek a gazdasági szekcióban, és ha rajtuk múlik, idén is megtették volna. Sok-sok kedves és okos ember, akik a maguk szakterületén vagy energiájukkal rengeteget tehettek és tehetnek hozzá a jövőhöz, a közösséghez, de a fenntarthatósági napokhoz és az én lelkemhez biztos. Kicsit ijesztő, hogy egyre nehezebben szedjük össze a jó szakikat például a környezeti szekcióhoz. Akik valaha velünk voltak, felléptek, ma már Új-Zélandon, Kínában vagy az USÁ-ban élnek. Akik még itt vannak és velünk tartanak, nekik jár a spéci tisztelet.
Szeretem ezt a rendezvényt! Szeretem a munkámat! Szeretem azt az energiát, ami ott mindig felszabadul. Szeretem azt a sok lelkes és vidám érdeklődő embert, aki ott megfordul. Szeretem a szakikat, akik eljönnek, és beszélgetnek, vagy kiállítanak. Szeretem a kollégáimat, akik segítenek. Szeretem a barátaimat, akikkel együtt gyűrjük ezt az egészet. És szeretem, hogy mindig új embereket ismerhetek meg, akik okosak és szépek!
Köszönöm srácok, köszönöm hölgyek, köszönöm urak!
Csináljunk újra csodát együtt! Egy olyan napot, ahol csak a pozitív energia, a fejlődni és a tenni akarás veszi át a főszerepet. Ahol kicsit nem a mocsárban érezzük magunkat, hanem tanulunk és tiszteljük azokat, akik tesznek.
Ti pedig gyertek, éljétek át, és legyünk legalább tízezren, hogy ne férjünk el, hogy elmondhassuk: ilyen sok embert érdekel a bolygó, a társadalom, a felelős gazdaság és a jövő!
Szóval 2017. szeptember 30, Akvárium Klub – LET’S FLOW!
Van film is – ebben Galamb elmondja, mi vár…
Gratulalok a tinédzser korba lépett FN-hez.Szinte a kezdetek óta rendszeres látogatoja vagyok a fesztivalkonferenciáknak.Mindig olyan inspirálóak, motiválóak. Nagyszerü hasonló gondolkodású emberekkel talalkozni. Látni, ki hogyan vélekedik, cselekszik a közös ügyért.Várom a jövő szombatot, várom a találkozás lehetégét.Egy biztos, hogy ujra nagyszerű lehetőségünk lesz a közös élményszerzésre…:-) :-)
Köszönöm, Margó! Szeretettel várunk! Lesz szülinapozás is, úgyhogy félre kell tenni a diétát… ;)
:-) :-) :-) egy ilyen kisértésnek biztos nem lehet ellenállni… :-)