2018 volt az első év, amikor az uniós szabályozás harmonizációja következtében a közérdeklődésre számot tartó vállalatoknak az éves pénzügyi beszámolójukban az ún. nem pénzügyi kimutatásukat is közzé kellett tenniük. Ennek keretében az üzleti modelljük bemutatása mellett be kell számolniuk a környezetvédelmi, a szociális és foglalkoztatási, az emberi jogokkal, valamint a korrupció megelőzésével kapcsolatos megközelítésükről, átvilágítási eljárásaikról, kockázataikról és azok kezeléséről, továbbá az ezeken a területeken végzett tevékenységüket mutatókkal is alá kell támasztaniuk.
Ez nagy lépés volt abból a szempontból, hogy addig nem volt ESG irányú beszámolási kötelezettsége a vállalatoknak; csak az önként vállalt beszámolókon (pl. fenntarthatósági jelentés) keresztül tájékoztatták az érdekelt feleiket a fenntarthatósághoz köthető tevékenységükről, amennyiben erre kellő motivációt és erőforrást allokáltak.
Ez a szabályozás ugyanakkor – mint ahogy az már az indulásakor is várható volt – a nagyvonalú megfogalmazás és a részletszabályok hiánya miatt a vállalatok részéről igen diverz beszámolási gyakorlatot eredményezett. Az azonos szektorban működő versenytársak tevékenysége ezáltal még nem vált összehasonlíthatóvá, továbbá az sem biztos, hogy valóban az adott vállalat szempontjából legégetőbb kérdések kerültek bemutatásra.
A vállalatok transzparenciájának növelése érdekében tehát szükségessé vált ennek a szabályozásnak a felülvizsgálata.
Az előrejelzések szerint szektorspecifikussá akarják tenni a beszámolási elvárásokat, ami logikusan következik abból, hogy a különböző iparágak működése más és más területeken jár környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokkal. A tervek szerint az ún. lényegességi elemzés is nagyobb hangsúlyt kap a jövőben annak érdekében, hogy mindaz a témakör bemutatásra kerüljön, ami a vállalatnak fontos és az is átlátható legyen, amire az érdekelt felek kíváncsiak.
Azon még egyelőre megy a vita, hogy mennyire szükséges sztenderdizálni a jelentéskészítési elvárásokat: mellette szól, hogy – elsősorban a befektetők számára – fontos, hogy az adatok egy adott szektorban összehasonlíthatóak legyenek, ugyanakkor a túlzott behatároltság következtében elveszhet a lehetőség vállalat egyedi jellegének, üzleti modelljének a bemutatására, megismerésére.
A nem pénzügyi beszámolási kötelezettségről szóló szabályozás reformja az EU Green Deal csomagjához is kapcsolódik, hiszen az ebben tervezett gazdasági, társadalmi transzformációnak a vállalatok fenntarthatósági tevékenységének átláthatóságára is kell támaszkodnia. Ez a várható transzformáció viszont már nemcsak a nagyvállalatokat fogja érinteni, hanem a gazdaság minden szereplőjét.
