ESG értékelés: tükör a fenntarthatósági teljesítményről

A gazdasági, pénzügyi témákkal foglalkozó cikkekben, magazinokban és fórumokon egyre gyakrabban olvashatunk az ESG-vel kapcsolatos hírekről és újdonságokról.

Mi az, hogy ESG értékelés?

Az ESG egy betűszó, mely az Environment, Social, Governance angol szavakból tevődik össze. Ezek jelentése rendre: Környezet, Társadalom, Vállalatirányitás. Ha azt vizsgáljuk, hogy egy vállalat miként teljesít az ESG kritériumok tekintetében, akkor tulajdonképpen azt vizsgáljuk, hogy az adott vállalat működése mennyire tekinthető fenntarthatónak.
A környezeti kritérium esetében a vállalat környezeti terhelését kell figyelembe venni, amely magában foglalja többek között az üvegházhatású gázkibocsátásokat, a hulladékgazdálkodást, az erőforrás-menedzsmentet és természetesen a klímaadaptációt is.
A társadalmi pillért vizsgálva arra kell választ kapnunk, hogy a vállalat miként és mekkora hangsúllyal veszi figyelembe a stakeholderek (pl.: munkatársak, ügyfelek, beszállítók, a jövő generációi, civil szervezetek) érdekeit, illetve a rendelkezésére álló társadalmi tőkét milyen hatékonyan használja fel.
A vállalatirányítás tekintetében a fő szempont, hogy mennyire átlátható a szervezet működése. Ennek mentén kell megvizsgálni többek között a felsővezetők juttatásait, az igazgatóság és a felügyelőbizottság független tagjainak számát, külső-belső auditok meglétét / gyakoriságát, illetve a részvényesek jogait.

Napjaink nagyvállalati kultúrájába fokozatosan és egyre nagyobb hangsúlyt kapva szűrődik be az ESG szempontok figyelembevétele. Ez egymással összefüggésben álló két fő okra vezethető vissza: egyrészt a klímaválság és a nyomában begyűrűző társadalmi-gazdasági válság hatásait már jelenleg is a bőrünkön érezzük, így hát nem meglepő módon egyre inkább nő az ilyen jellegű elvárás a vállalatokkal szemben, másrészt rohamosan nő a felelős befektetői szempontrendszer súlya és ereje világszerte.

A felelős befektetők

Megfigyelhető, hogy míg néhány évvel korábban a felelős befektetők jellemzően a fiatalabb korosztályhoz tartozó, nem túl jelentős tőkepiaci szereplők voltak, manapság már a világ legtőkeerősebb befektető alapítványai (pl.: BlackRock) is ESG szempontok figyelembevételével hozzák meg döntéseiket. Már koránt sem elegendő tehát csupán a pénzügyi kockázatokat mérlegelni egy befektetési opció esetén, hanem figyelembe kell venni az ún. nem pénzügyi kockázatokat is. Vagy ha egyszerűen akarjuk megragadni a felelős befektetés lényegét, fogalmazhatunk így is: nem csak az számít, hogy mennyi pénzt termel ki egy adott befektetés, hanem az is, hogy hogyan.

Annak érdekében, hogy a befektetők képesek legyenek részleteibe menően tájékozódni az egyes vállalatok fenntarthatósági teljesítményét, illetve az ezekhez kapcsolódó kockázatokat illetően, számos szervezet értékeli, illetve rangsorolja a nagyvállalatokat. Minél hatékonyabban integrálja egy vállalat az ESG szempontokat értékteremtési folyamataiba, annál kedvezőbb értékelésre számíthat.

Ezek közül csak néhány, hazánkban is érdekelt „híresség” az MSCI ESG, a FTSE4Good Index,az ISS ESG, és az S&P Global.

Az értékelések

A megközelítés és az értékelési módszerek értékelőnként eltérőek. Vannak, akik a publikusan elérhető információk alapján előre értékelik a vállalatokat és azt megküldik észrevételezésre, míg vannak, akik hosszadalmas kérdőívet küldenek a vizsgált cég számára, melyben  a kitöltőnek minden közölt információt alátámasztással kell igazolni. Ellenkező esetben az adott válasz nem kerül értékelésre. A súlyozások, azaz hogy melyik téma összességében mennyire hangsúlyos fenntarthatósági szempontból, az iparági indikátorok és a kérdések is merőben eltérők a különböző értékelő szervezetek esetén. Ám a gerinc – az ESG – minden értékelőnél azonos.

Az MSCI egy pénzpiaci indexekkel, portfólió elemzéssel és ESG értékeléssel foglalkozó amerikai vállalat, mely a Morgan Stanley-ből vált ki 2009-ben. Az MSCI által lefedett 20 legnagyobb ESG alapítvány több mint 150 milliárd dollárnyi forrással rendelkezik. A FTSE Russell a Londoni Tőzsde legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező részvényindexe, melynek az ESG szempontokat fókuszba helyező listája a FTSE4Good Index. Az amerikai központú ISS a világ egyik legnagyobb befektetési tanácsadó cége, mely a fenntartható és hosszú távú fejlődést szem előtt tartva monitorozza a listázott nagyvállalatok ESG teljesitményét, és a befektetők számára szolgáltat ezzel kapcsolatos adatokat. Az S&P Global egy pénzügyi információkkal és elemzéssel foglalkozó new yorki szervezet, mely többségi tulajdonosa a nagynevű S&P Dow Jones indexcsaládnak is.

Az értékelő szervezetek a nagyvállalatok publikusan elérhető (fenntarthatósági jelentés, pénzügyi jelentés, honlap) teljesítménye alapján készítik el értékelésüket, melyet a későbbiekben a felelős befektetők használnak fel döntéseikhez. Természetesen mindegyik szervezet más analógiát, más súlyozásokat alkalmaz az értékelés során. Ebből egyrészt az következik, hogy ha kíváncsiak vagyunk egy adott vállalat ESG teljesítményére, érdemes több értékelést is megnézni. Másfelől pedig a prominens vállalatoknak is érdekük, hogy minél több elismert listán és értékelésben jelenjen meg a nevük, hiszen ez fémjelzi fenntarthatósági teljesítményüket.

Azonban bármennyire is körültekintő és alapos egy értékelés és a hozzá tartozó audit, ezen a téren is maradnak még kockázatok. Egyes szélsőséges esetekben pedig még az is előfordulhat, hogy a vállalat által szolgáltatott adatok nem (teljes mértékben) tükrözik a valóságot, és akár az értékelő sem veszi észre a csalást. Így az iparági ranglistán egyes vállalatok, magukról hamis képet festve, érdemtelenül jutnak jó pozícióhoz. Eképpen történt ez egy afrikai, pálmaolajban utazó óriásvállalattal is, mely a pálmaolaj-ipar igen gyengén teljesítő síkjából emelkedett ki viszonylag jó értékelésekkel. Környezetvédelmi és társadalmi politikája, irányelvei miatt piacvezető pozícióra tett szert, holott tevékenyen részt vett erdőirtásban és a helyi őslakosok jogait is több rendben megsértette.

Útravaló

Fontos kiemelni, hogy az ESG értékelés nem csak a befektetők eszköze, hanem akár a vállalat is értékel(tet)heti önmagát. Ha ugyanis fejlődni akar, vagy csupán meg akarja őrizni a piaci pozícióját, előbb vagy utóbb érdemes lesz tükörként használnia ezt a módszert, megnézni, hogy hol vannak az erősségei és gyengeségei, és energiát fektetni az ESG teljesítményének javításába. Hiszen a fenntarthatóság jelentősége olyan rohamos ütemben nő, hogy ez egyszerűen elkerülhetetlen lesz. Ráadásul az egyre szigorodó Európai Uniós szabályozások (pl.: Taxonómia, az ETS 4. szakasza, Fenntartható vállalatirányítási iniciatíva) is ebbe az irányba terelik azokat a vállalatokat, melyek egyelőre még nem kötelezték el magukat az ESG kritériumok integrálása mellett.