Négyrészes cikksorozatunkban összegyűjtöttünk néhány kulcsfontosságú eseményt ESG (Környezet-és klímavédelem, Társadalom, Vállalatirányítás) témákban, amelyek horderejüknél vagy példaértéküknél fogva jelentős hatással voltak úgy a vállalati szférára, mint a magánéletünkre.
JÚLIUS
Július első napjától betiltásra került hazánkban is az egyszer használatos műanyagok egy része.
Szintén ebben a hónapban az Európai Unió a Zöld Megállapodás keretében megcélozta a karbonsemlegesség elérését 2050-re. Ahhoz, hogy ez teljesíthető legyen, idén kiadták a “Fit for 55” néven elhíresült intézkedéscsomagot. Ez az éghajlat- és energiapolitikai, valamint közlekedéssel kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata révén – hogy a karbonsemlegességi cél teljesíthető maradjon – 55%-kal kívánja csökkenteni az EU kibocsátásait 2030-ig. Mindehhez szükség volt már meglévő irányelvek és szabályozások felülvizsgálatára (pl.: kibocsátás-kereskedelmi rendszer, megújulóenergia-irányelv, energiahatékonysági irányelv), valamint új szabályozások fokozatos bevezetésére a következő években (pl.: karbonvám).
Július végén csapatunk újabb taggal bővült Pálfi Nándor személyében, aki junior fenntarthatósági értékelési munkatársként támogatja ügyfeleinket, és azóta is sorozza a cikkeket.
Sajnos ennyi jó hír jutott a hónapra. A klímaválság olyan mértékeket öltött, hogy tudósok eredményei alapján az Amazonas esőerdő 2021 nyarán már több szén-dioxidot bocsátott ki a levegőbe, mint amennyit el tudott nyelni.
A sokasodó természeti katasztrófák pedig egyre több embert ébresztettek rá: a klímaváltozás nem a távoli jövő problémája, hatásait már MOST a saját bőrünkön érezzük. Súlyos árvizek Nyugat-Európában, villámárvizek a nagyvárosokban, tornádó Csehországban, erdő- és bozóttüzek a mediterrán térségben, gyakoribb és hosszabb hőhullámok hazánkban… És ez csupán néhány kiemelés egy borzasztóan hosszú listáról amelyekről beszámoltunk.
A víz az autókat is elsodorta a belgiumi Dinant-ban
AUGUSZTUS
Kiadták az IPCC 6. jelentésének első részét, amely a klímaváltozás fizikai valóságát a jelenlegi és jövőben várható tendenciák alapján értékeli. (Az IPCC értékelő jelentésein rendszerint 3 munkacsoport dolgozik. A 2. és 3. munkacsoport jelentése a klímaváltozás enyhítéséről, a várható hatásairól és az adaptációról 2022-ben kerül kiadásra.) Ahhoz már kétség sem fér, hogy az emberi tevékenység okozta felmelegedés széleskörű és gyors változásokat okoz a légkörben, az óceánokban, a krioszférában és az élővilágban is. Az ember okozta klímaváltozás már a bolygó minden régiójában jelen van, átrajzolva a megszokott időjárási mintákat, egyre több szélsőséges időjárási eseményt (hőhullámok, áradások, villámárvizek, aszályok, trópusi ciklonok) eredményezve. A jelentés legfőbb üzenete azonban ez volt: bár vannak olyan folyamatok, melyek már nem visszafordíthatók, ha azonnal és hatékonyan elkezdjük csökkenteni kibocsátásainkat, még nagy esély van rá, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2 fok alatt (1,5°C közelében) mérsékeljük, élhető éghajlatot hagyva gyermekeinkre és unokáinkra.
Az IPCC 6. jelentésének kiadása után nem sokkal a Science Based Target (SBT) szigorított a kibocsátás-csökkentési célok jóváhagyásán. Ezentúl csakis azokat a vállalati célokat fogadják el, melyek összhangban vannak a Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5°C-os klímacéllal. Jelenleg 1118 vállalat felel meg világszerte ennek a követelménynek.
SZEPTEMBER
Szeptemberben a már sokat emlegetett ESG értékeléseket vettük nagyító alá, hogy teljeskörű képet adjunk az értékelési folyamatról, a felelős befeketések és a vállalatok szemszögéből egyaránt. Emellett beszámoltunk arról is, hogy a Founders Factory és a G-Force közös befektetési programot indít a klímavédelemre fókuszáló startupok számára.
Cikksorozatunk záró része, a negyedik negyedév beszámolója holnap reggel érkezik a blogra.
A cikk szerkesztői: Pálfi Nándor, Vida Melinda
