Azt már régóta tudjuk, hogy a városi fák számos aspektus mentén pozitív hatással vannak az életminőségre: sajátos mikroklímát teremtve hűtik a környezetüket, árnyékot adnak és jó hatással vannak mentális egészségünkre is. Azonban az eddig kevéssé volt ismert, hogy a vegetáció milyen fontos szerepet játszik a városi levegő megtisztításában. A svéd Göteborgi Egyetem kutatói ezt vizsgálták meg több tanulmány keretében is.
A fák levelei megkötik a szennyező anyagokat
Először a levegőben található szennyező anyagokat hasonlították össze a lombhullató fák levelein mért szennyező anyagokkal. A mocsári tölgyek (Quercus palustris) leveleit vizsgálták a 2018 júniusa és szeptembere közötti időszakban, Göteborg hét eltérő adottságokkal rendelkező részén. A légszennyező anyagok közül az ún. PAH-vegyületekre fókuszáltak (policiklusos aromás szénhidrogének), melyek szerves anyagok tökéletlen égésekor keletkeznek és fokozottan károsak az emberi egészségre.
Az eredmények magukért beszéltek: a leveleken megkötött szennyező anyagok mennyisége az eltelt idővel arányosan növekedett és egyértelmű összefüggés volt kimutatható a levegő szennyezőanyag szintje és a leveleken található szennyező anyagok koncentrációja között. A fák tehát fontos szerepet játszanak a városi levegő minőségének javításában.
A tűlevelű fák télen is tisztítják a levegőt
A kutatók megvizsgálták a fekete fenyők (Pinus nigra) tűleveleiben kimutatható szennyezőanyagokat is. A mérések azt mutatták, hogy a szennyező anyagok koncentrációja magasabb volt a hároméves tűlevelek esetében, mint az egyéves tűleveleknél. Ezt azt jelenti, hogy az örökzöldek is részt vesznek a városi levegő tisztításában, ráadásul mivel a lombozatuk egész évben megmarad, télen, amikor a városok levegője a legszennyezettebb, különösen nagy szerep jut nekik.
A fák szerepe a várostervezésben
A modernkori várostervezés nagy kihívása a zöld felületek integrálása a szűk, lebetonozott mesterséges környezetbe. Magyarországon lépten-nyomon azt látjuk, hogy „városfejlesztési” okokra hivatkozva tizedelik a 20-30 éves városi faállományokat, holott a változó klíma, a heves időjárási események és a légszennyezés is éppen a fák és a zöld felületek segítségével lennének kordában tarthatók.
Egy fenntartható, klímaadaptív város esetében az érett faállomány megóvása elsődleges szempont kell, hogy legyen. Rossz gyakorlat az érett fák esztétikai szempontok alapján történő kivágása, és a helyére kétéves facsemeték ültetése. Új fák telepítése természetesen szükségszerű, de nem a már meglévő egészségesek helyére. Ha facsemetét ültetünk, vegyük figyelembe, hogy az elültetni kívánt példány képes lesz-e alkalmazkodni a klímaváltozáshoz (hosszú, csapadékmentes időszakok, szélsőséges nyári melegek). Ennek megítéléséhez érdemes szakértők segítségét kérni, de további hasznos információ áll rendelkezésre a témában a Greenpeace famentési és faültetési kisokosában is.
A kutatásról további információ itt olvasható.
