A vizes élőhelyek ökológiai, gazdasági és társadalmi jelentősége felbecsülhetetlen. Hihetetlenül sokszínű és egyedi állat- és növényvilágnak adnak otthont, élelemmel és tiszta ivóvízzel látnak el bennünket, ráadásul a klímaváltozás mérséklésében is nagy szerepük van. Bolygónk valamennyi régiójában előfordulnak, a partmenti korallzátonyoktól kezdve a mangrove-erdőkön át a hegyekben csörgedező patakokig.
[szerk.: A vizes élőhelyek védelméről részletes cikkünk a frissen megjelent GEO Magazinban olvasható. Keressétek az újságárusoknál!]
Vizes érdekességek
A klímaválság miatt melegedő és egyre inkább savasodó óceánokban aggasztó sebességgel pusztulnak a korallzátonyok. Ezért különösen örömteli hír, hogy Tahiti partjainak közelében nemrégiben felfedeztek egy érintetetlen, nagy méretű és meglehetősen mélyen elnyúló korallzátonyt. Valószínűleg az védte meg az emberi tevékenység negatív hatásaitól, hogy nagyjából kétszer olyan mélyen helyezkedik el, mint az a korallzátonyoktól megszokott lenne.
A vizes élőhelyek természetes módon szűrik meg az édesvizet. A növényzet vízfelszín alatti részei és gyökerei megkötik a nehézfémeket, foszfort és egyes baktériumokat is. Ezért sokszor szokták őket a “táj veséjének” is hívni.
A Föld vizes élőhelyeinek közel fele tőzegmohaláp. A bolygó valamennyi területén találkozhatunk velük, a leggyakoribb előfordulási helyük azonban Afrika. A tőzegmohalápok kitermelése, beépítése vagy éppen egységes felületük megbontása az általuk megkötött szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid légkörbe jutását eredményezi, fokozva a globális felmelegedést. Védelmük ezért kiemelten fontos! További érdekesség velük kapcsolatban, hogy amikor nagyvállalatok “carbon offsetting” (karbonsemlegesítési) tevékenységéről hallunk, akkor a kibocsátások ellentételezéseként befizetett összegből sok esetben éppen tőzegmohalápokat revitalizálnak.
A tengerparti élőhelyek hihetetlen hatékonysággal kötik meg a légköri szén-dioxidot, így segítenek a klímaváltozás elleni harcban. Területarányosan akár 3-5-ször több szenet is képesek elnyelni, mint az érintetlen trópusi esőerdők. A tengerparti organizmusok által megkötött, a helyi ökoszisztémákba beépülve jelen lévő szenet szokás kék karbonnak nevezni.
Magyarország legmagasabban eredő és egyben legnagyobb esésű vízfolyása a Vár-patak, mely a Kékes közelében, mintegy 960 méteres magasságban kezdi meg útját, hogy aztán a Mátra lábánál beleszaladjon a Bene-patakba. A meder esése miatti magas vízsebesség és a Bene-patak mesterséges szakaszai azonban megakadályozzák, hogy a patakban halfajok telepedjenek meg.
A vizes élőhelyek védelmében
A WWF Magyarország egyik legfontosabb küldetésének tekinti a vizes élőhelyek védelmét. A hazai szervezet 1991-ben kezdte meg működését, és azóta több, mint 100 sikeres természetvédelmi projektet tudhat maga mögött. Programjai során a terepmunka, a természetvédelmi érdekérvényesítés és a szemléletformálás eszközeit használja.
Együttműködik nemzeti parkokkal, természetvédelmi hatóságokkal, civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel és az üzleti élet képviselőivel, valamint a helyi lakossággal.
Az elmúlt 30 évben számos szép eredményt értek el a vizes élőhelyek védelme és helyreállítása terén. Ezek közül néhány:
- 234 hódot telepítettek vissza hazánkba.
- Elősegítették a természetbarát vízgazdálkodás létrejöttét a Dráván.
- Megalapították a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumot. Céljuk egy határokon átívelő, 1 millió hektáros UNESCO bioszféra rezervátum létrehozása.
- A Tisza mentén 350 hektáron segítették elő a természeti adottságokra alapozott tájgazdálkodást.
Természetesen nagy figyelmet fordítanak a környezeti nevelésre és a szemléletformálásra is. Elindították a Magyar Természet Napját (május 22.), 10 ezer diák vett részt hódóráikon, 146 ezer követőjük van csatornáikon és mintegy 20 ezer támogató segíti munkájukat.
Ha szeretnéd jobban megismerni munkájukat, eredményeiket, látogass el honlapjukra.
A WWF közép-kelet-európai, határokon átívelő szervezete a “Partnerség az Élő Dunáért” elnevezésű nagyszabású együttműködés keretében állított helyre több Duna-menti vizes élőhelyet az utóbbi években. Sikereikről mi is beszámoltunk.
Programajánló
A vizes élőhelyek világnapja alkalmából egyes nemzeti parkok programokkal várják az érdeklődőket, így érdemes utánanézni, hogy a közelünkben elhelyezkedő nemzeti park tervez-e valamit a következő napokban.
Mi a következő virtuális és természetközeli lehetőségeket szeretnénk a figyelmetekbe ajánlani:
A WWF egy kisfilmmel készült a vizes élőhelyek világnapjára. A ‘Thank You Water’ kampány részeként a hazai vizek jelentőségére, sebezhetőségére és nélkülözhetetlenségére hívják fel a figyelmet.
A Körös-Maros Nemzeti Park kvízjátékra invitálja az iskolásokat, amiben a helyesen kitöltők ajándékot is kaphatnak. A vizes élőhelyek világnapjával kapcsolatos feladatsort itt lehet elérni.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a jeles nap alkalmából február 2. és február 4. között 9 órától 16 óráig várja az iskolás csoportokat a felsőtárkányi Nyugati Kapu Látogatóközpontba, ahol a résztvevő diákok a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kisvizes élőhelyeiről készített kisfilmet tekinthetik meg, valamint természetismereti foglalkozásaikon keresztül is ezen élőhelyek jelentőségével, élővilágával ismerkedhetnek. A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
