A gomba alapú húsalternatíva ízében és állagában nagyon hasonlít a megszokott húsfélékhez, viszont egy olyan biotechnológiai termékről van szó, amely előállítása során sokkal kevesebb földhasználattal és üvegházhatású gázkibocsátással jár, ezzel pedig hozzájárul a mezőgazdaság és a földhasználat megreformálásához. Célja, hogy a világ növekvő népességének fenntarthatóbb módon elégítse ki növekvő húsigényét.
A jelenlegi húsfogyasztás fenntarthatatlan
Az élelmiszerrendszer a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának egyharmadáért felel, melynek legnagyobb hányadát a kérődző állatokhoz kötődő hústermelés adja. Tovább fokozza a klímaváltozásra gyakorolt negatív hatásukat, hogy sok erdőt irtanak ki a szarvasmarhák legeltetése vagy a számukra szükséges takarmány termesztése céljából. Egy, a tányérunkra kerülő ízletes marhahúsos hamburger előállításához átlagosan 2500 liter (2,5 köbméter) víz szükséges. Ennek a vízmennyiségnek a jelentős része a marhatartás során realizálódik.
Megoldást jelenthet viszont a problémára az a biotechnológiai eljárás, amellyel tápanyagban gazdag, hússzerű textúrájú biomasszát hoznak létre fermentáció útján, mikrobák és gombák szaporításával. Az ilyen húspótlót a tudósok „mikrobiális fehérjének” vagy mikoproteinnek nevezik.
A kérődzők húsának mikrobiális fehérjével való helyettesítése a jövőben jelentősen csökkentheti az élelmiszerrendszer ökológiai lábnyomát. Ráadásul külön jó hír, hogy a húskedvelőknek nem kell attól tartaniuk, hogy a jövőben csak zöldségeket ehetnek. Továbbra is ehetnek hamburgert és hasonlókat, csak a hamburgerpogácsák más módon készülnek majd el.
Fenntartható hamburgerek: a vörös húsok helyettesítése mikrobiális fehérjével
A német és svéd kutatók csoportja egy számítógépes szimulációs modellen keresztül mutatta be a mikrobiális fehérjék környezeti hatását a teljes élelmiszer- és mezőgazdasági rendszer kontextusában, szembe állítva az egyes termékek szintjén végzett korábbi vizsgálatokkal.
A 2050-ig tartó időszakot vizsgáló előrejelzési modellek figyelembe veszik a jövőbeni népességnövekedést, élelmiszer-keresletet, táplálkozási szokásokat, valamint a földhasználat és a mezőgazdaság dinamikáját. Mivel a húsfogyasztás a jövőben valószínűleg tovább fog növekedni, egyre több erdő és más természetes növényzet kerülhet veszélybe a legelők és a termőterületek miatt.
A kutatás eredményei alapján, ha 2050-re az egy főre jutó kérődzők húsának 20%-át helyettesítenénk, akkor a kapcsolódó erdőirtás és földhasználat során kibocsátott szén-dioxid éves mennyisége a felére csökkenne a napjainkban mértekhez képest. A szarvasmarha-állomány csökkentése nemcsak a földre nehezedő termelési nyomást csökkenti, de a szarvasmarhák tartásához kapcsolódó metánkibocsátást is mérsékli, valamint a takarmány műtrágyázásból vagy a trágyakezelésből származó dinitrogén-oxid-kibocsátást is. Tehát a vörös húsok helyettesítése a mikrobiális fehérjével nagyszerű kezdet lehetne a jelenlegi káros hatások mérséklésében.
A mikrobiális fehérje előállítása leválasztható a mezőgazdasági termelésről
A húsalternatíváknak három csoportja van:
- Az első csoportot az olyan növényi alapú húspótlók alkotják, mint a szójabab vagy zöldborsó, amelyekből rendszerint hamburgerpogácsát, felvágottat készítenek, de számos más termékben is felhasználják őket a hús helyettesítésére.
- A második csoportba tartozó, Petri-csészében termesztett állati sejteket gyakran „kultúrhúsnak” is nevezik. Ezek rendkívül drágák, de mostanában egyre nagyobb nyilvánosságot kapnak.
- A harmadik csoportot pedig a fermentációból származó mikrobiális fehérjék alkotják.
[Mikrobiális fehérjéből készült húsalternatíva]
A mikroproteinek már ma is nagy választékban kaphatók a szupermarketekben, például az Egyesült Királyságban vagy Svájcban, és ami fontos, nagymértékben leválaszthatók a mezőgazdasági termelésről. Az eredmények azt mutatják, hogy még az előállításukhoz szükséges cukor környezeti lábnyomát is figyelembe véve a mikrobiális fehérje sokkal kevesebb mezőgazdasági területet igényel, mint a kérődzők húsa ugyanakkora mennyiségű fehérje előállításához.
A mikrobiális fehérje a sörhöz vagy a kenyérhez hasonló módon készül, hiszen ezek előállításához is erjedésre van szükség. A mikrobák cukorral táplálkoznak és állandó hőmérsékleten élnek. Felszaporításuk által egy nagyon fehérjedús termék keletkezik, amely olyan ízű, állagú és tápanyagtartalmú, mint a vörös húsok. A sörhöz és kovászos kenyérhez használatos, évszázados erjesztési módszerek alapján az 1980-as években fejlesztették ki. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) 2002-ben biztonságosnak minősítette a mikrobiális fehérjehús-alternatívát (mikoproteint).
A zöld biotechnológiát zöld energiával kell táplálni
A biotechnológia használata élelmezési célra ígéretes megoldási lehetőséget kínál számos, a földterület-használattal kapcsolatos kihívásra, az ökoszisztémák megőrzésére és az élelmezésbiztonság javítására. Az állati fehérjék alternatívái, beleértve a tejtermékek helyettesítőit, jelentős mértékben javíthatják az állatok jólétét és nagy mennyiségű vizet takaríthatnak meg. Mindazonáltal nehézségek is kapcsolódnak a mikoproteinek nagy mennyiségű előállításához. Ha egyre több termelési kapacitást helyezünk át az állattenyésztésből a fermentációs tartályokba, növekedni fog a termelési folyamat energiaigénye.
A biotechnológiai élelmiszerek felé történő nagyszabású átalakuláshoz az elektromos energiatermelés nagymértékű szén-dioxid-mentesítésére van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben kibontakozhasson annak éghajlatvédelmi potenciálja. Ha azonban ezt megfelelően tesszük, a mikrobiális fehérje segíthet a húsimádóknak elfogadni és könnyebbé tenni a szükségszerű változást.
Ha többet szeretnél olvasni a kutatásról, az alábbi oldalakat ajánljuk: Sciencedaily, Potsdami Klímakutató Intézet
Zita korábbi cikkei itt olvashatók.
