A zöld kötvények a hagyományos kötvényekhez hasonló pénzügyi eszközök, melyeknek a kibocsátója kötelezettséget vállal, hogy olyan beruházásokat finanszíroz a befolyt összegből, melyek közvetett vagy közvetlen módon a környezet- és klímavédelmet szolgálják. Zöld kötvényeket nem csupán államok, de vállalatok is bocsáthatnak ki, hogy környezet- és klímavédelmi projektjeikhez további finanszírozáshoz jussanak. A pénzügyi szektor megkülönbözteti a zöld kötvényeket és a fenntarthatósági kötvényeket. Ez utóbbi nem csupán környezeti, de társadalmi téren is pozitív elmozdulást ígér.
A holland államkincstár által létrehozott Zöld Kötvény Keretrendszer az első olyan keretrendszer lesz Európában, mely teljes egészében összhangban áll a Taxonómia rendelettel, valamint várhatóan megfelel majd a 2021. júniusában előirányzott, ám egyelőre még bevezetésre nem került zöldkötvény-standard (EU GBS) elvárásainak is. A zöldkötvény-standard kevéssé titkolt célkitűzése egyébként, hogy szigorú fenntarthatósági követelményrendszert felállítva elejét vegye a befektetési szektorban is egyre erősődő „zöldre festésnek”.
A holland Zöld Kötvény Keretrendszer a következő kategóriákat emelte ki, mint a finanszírozás lehetséges területeit:
- megújuló energia (nap- és szélenergia projektek)
- a nemzeti hidrogén hálózat fejlesztése
- a már meglévő infrastruktúrát célzó energiahatékonysági beruházások
- a fenntartható közlekedést segítő vasúti és egyéb tömegközlekedési fejlesztések,
- klímaadaptív vízgazdálkodási projektek, melyek az árvíz elleni védekezésre és az ivóvízhálózatok fejlesztésére fókuszálnak.
Hollandia egyébként 2019-ben bocsátott ki először zöld kötvényeket, ekkor mintegy 10,4 milliárd euró értékben, és vált ezzel az első „AAA” hitelminősítési kategóriába (S&P) eső országgá, mely zöld kötvényt bocsátott ki. Az „AAA” a legrangosabb hitelminősítési kategória, amely a kötvények esetében a legalacsonyabb visszafizetési kockázatot jelöli.
