Bulgáriában 80.760, Ukrajnában 9.000, Romániában pedig 5.000 hektárnyi idős erdőterület került védett státuszba. Az idős erdők számos ritka és veszélyeztetett növény- és állatfaj számára nyújtanak menedéket, ráadásul tökéletes összhangban működő ökoszisztémáikat tanulmányozva az erdők klímaváltozással szemben mutatott ellenállóképességét is fokozni tudjuk.
A Living Danube kezdeményezés keretében 5.462 hektár folyómenti terület és vizes élőhely került helyreállításra 2014 és 2021 között, miközben 5 gátat felszámoltak, 2 új gátépítést pedig megakadályoztak. A gátak, bár igen hatékony megújuló energiaforrást biztosítanak, megszakítják a természetes területek integritását, összezavarva ezáltal a helyi élővilág évezredek alatt megszokott folyamatait.
10 ezer vizát telepítettek vissza Ukrajnába és további 700 egyedet Romániába. A vizák életmódja igazán különleges, hiszen ikráikat édesvízben rakják le, a kikelt egyedek pedig elvándorolnak a Fekete-tengerhez, ott eltöltenek néhány évet, majd visszavándorolnak szaporodási helyükre. A viza élettartama akár a 60 évet is elérheti.
31 állattartó gazdának, illetve méhésznek segítettek megvédeni jószagaikat az arra tévedő nagyragadozók elől, valamint 9 esetben vettek részt olyan jogszabályalkotói folyamatban, mely a nagyragadozók védelmét és az esetleg konfliktusok elkerülését célozzák.
A WWF kiemelt fontosságú ügyként kezeli a bölények természetesen élőhelyeikre történő visszatelepítését. Románia területén 2021-ben 28 bölényt engedtek szabadon, így a Délnyugati-Kárpátokban már mintegy 105 bölény él. A teljes európai bölénypopuláció mindeközben 6819-re emelkedett, holott néhány éve még csupán 2000 körüli volt a számuk.
A WWF 2021-ben is tovább dolgozott azon, hogy a természet- és klímavédelem hangsúlyosabban kerüljön a politikai döntéshozók elé. Így a természetkárosítás és orvvadászat elleni hatékonyabb fellépés, valamint a biodiverzitás védelmét is segítő dekarbonizációs forgatókönyvek szószólója volt. A szervezet sokat dolgozik a természetalapú megoldások népszerűsítésén, valamint azon, hogy egyre szélesebb legyen a társadalmi részvétel a környezetvédelmi döntéshozási folyamatokban. Európai Uniós szinten a Közös Agrárpolitika (CAP) 2027-es céljainak kidolgozása során igyekezett befolyását érvényesíteni, hogy a jövő mezőgazdasága a biodiverzitás védelméért és ne ellene dolgozzon.
A fiatalok megszólítása és mobilizálása elengedhetetlen a változás érdekében. Bulgáriából, Romániából, Szerbiából és Csehországból 49 fiatal vett rész a „Climate Heroes” elnevezésű programban, amely a résztvevőknek a fenntarthatóság terén vezetéssel, kommunikációval és kampányokkal kapcsolatos képzést nyújtott. A résztvevők később 20 klímaspecifikus kezdeményezést indítottak el.
A teljes jelentést itt lehet átlapozni.
