A Tanács és az Európai Parlament június 21-én ideiglenes politikai megállapodásra jutott a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvről (CSRD).
Nagy elvárásokat fogalmaztak meg az új szabályozással szemben. A szakemberek úgy vélik, ezután pontosabb és részletesebb tájékoztatást kapunk majd arról, hogy az egyes vállalatok milyen hatást gyakorolnak az emberi jogokra és a környezetre, ami átláthatóbb helyzetet teremt a polgárok, a fogyasztók és a befektetők számára, s egyszer s mind, véget vet a „zöldrefestésnek”.
Melyek az új szabályok?
A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv módosítja a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló, 2014. évi irányelvet. Részletesebb beszámolási követelményeket vezet be, rögzíti, hogy a nagyvállalatoknak tájékoztatást kell közzétenniük olyan fenntarthatósági kérdésekről, mint a környezeti, társadalmi és emberi jogok, valamint az irányítási tényezők, továbbá megköveteli az információk hitelességét és jobb hozzáférhetőségének biztosítását annak előírása révén, hogy azokat a vezetés beszámolóján belül egy kifejezetten e célra szolgáló szakaszban tegyék közzé.
Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) feladata lesz az, hogy több európai ügynökség szakvéleménye alapján kidolgozza a vonatkozó európai beszámolási standardokat.
„Az irányelv a nemzetközi normaalkotási verseny élvonalába helyezi Európát azáltal, hogy környezetvédelmi és társadalmi törekvéseinkkel összhangban lévő, magas szintű normákat határoz meg.”
Bruno Le Maire, gazdasági és pénzügyekért, valamint ipari és digitális szuverenitásért felelős miniszter
Kire terjed majd ki az irányelv?
A nem pénzügyi információkra vonatkozó uniós szabályok az összes nagyvállalatra és a szabályozott piacon jegyzett összes társaságra vonatkoznak. Ezek a vállalatok ugyanakkor a leányvállalkozásaik szintjére vonatkozó információk értékeléséért is felelősséggel tartoznak.
A szabályok a tőzsdén jegyzett kkv-kra is vonatkoznak, azok sajátosságainak figyelembevétele mellett. (A kkv-k számára egy átmeneti időszakban eltérésre („opt-out”) lesz lehetőség, ami azt jelenti, hogy 2028-ig mentesülnek az irányelv alkalmazása alól.)
A nem európai vállalatok esetében a fenntarthatósági jelentés benyújtásának kötelezettsége minden olyan vállalatra vonatkozik, amelynek az EU-ban generált nettó árbevétele meghaladja a 150 millió EUR-t, illetve amely legalább egy leányvállalkozással vagy fiókteleppel rendelkezik az EU-ban. Ezeknek a vállalatoknak beszámolót kell készíteniük tevékenységüknek az irányelvben meghatározott környezeti, társadalmi és irányítási hatásairól.
Ki biztosítja a beszámolás minőségét?
A hitelesség és az információk könnyebb elérése érdekében a beszámolásra kötelezett szervezetek a beszámolóját független, akkreditált könyvvizsgálónak vagy tanúsítónak kell hitelesítenie, ezáltal biztosítva, hogy a fenntarthatósági beszámolás megfelel az EU által elfogadott tanúsítási standardoknak.
De mindezek a kötelezettségek mikor lépnek életbe?
A szabályozás szakaszosan kerül bevezetésre, három lépcsőben.
- 2024. január 1.: a már a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások esetében,
- 2025. január 1.: a jelenleg még a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv hatályán kívül eső nagyvállalatok esetében,
- 2026. január 1.: a tőzsdén jegyzett kkv-k, valamint a kis méretű és nem összetett hitelintézetek és a zárt biztosítók esetében.
Az ideiglenes megállapodást a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek jóvá kell majd hagynia.
A Tanács részéről az Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper) kell majd hozzájárulását adnia az ideiglenes politikai megállapodáshoz, mielőtt megkezdődhet a hivatalos elfogadási eljárás. Az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon fog hatályba lépni.
