A párbeszédek, ahogyan azt korábban is megírtuk, a klímaváltozás elleni ambíciózusabb fellépés, az üvegházhatású gázok erőteljesebb csökkentése, a klímareziliencia növelése és a fejlődő országoknak szánt pénügyi támogatások elősegítése jegyében zajlottak. Összességében elmondható, hogy a kompromisszumok általános hiánya gátat szabott a jelentős előrehaladásnak.
Patricia Espinosa, az ENSZ éghajlatváltozásért felelős bizottságának feje kiemelte, hogy bár a nagyobb horderejű döntések mindegyike a COP27-re tolódott, néhány, a klímatárgyalásokat segítő technikai jellegű területen történt előrelépés.
A konferencia fókuszpontjában a klímaadaptációt segítő infrastruktúra kiépítése állt, amely az egyre gyakoribb hőhullámok, árvizek és heves viharok elleni védekezésben segítene. A probléma különösen azokat a fejlődő országokat érinti, amelyek történelmi okoknál fogva relatíve kis mértékben járulnak csak hozzá a felmelegedéshez, ráadásul anyagi helyzetük miatt sem a károk helyrehozását, sem épületeik rezilienssé tételét nem tudják hatékonyan finanszírozni.
Sok résztvevő kiemelte, hogy a nemzetközi közösségnek évente mintegy 100 milliárd dollárt kellene a fejlődő országoknak juttatni, azonban ez idáig nem valósult meg, és nagy hajlandóság sem mutatkozik rá. A fejlődő országok, bár készítettek a konferenciára egy új finanszírozási tervezetet, az arról szóló tárgyalások még csak a napirendre sem kerültek fel a fejlett országok vétója okán. Ez rányomta a bélyegét az egész konferenciára, és végig érződött, hogy a fejlett és fejlődő országok között hatalmas szakadék tátong , ami összességében a klímaváltozás elleni hatékony fellépés talán legnagyobb buktatója lehet. Az ebből adódó feszültség a tárgyalótermeken kívül is érzékelhető volt: aktivisták tüntettek a helyszínen, klímaigazságosságot követelve.
A másik „forró témát” az ambíciók szükségszerű növelése jelentette. A tavalyi COP26 során megkötött Glasgow Climate Pact vállalásai nem elégségesek. A IPCC jelentéséből világosan látszik, hogy a globális felmelegedést 1,5°C közelében kell limitálni, a jelenlegi NDC-k (Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulások) alapján azonban legjobb esetben is a 2,4°C-os határ közelében sikerül majd megállítanunk a század végéig. Az egyetlen ország, amely a COP26 óta eltelt fél évben fejlesztette NDC-jét, Ausztrália volt, ahol a nem rég megválasztott új kormány ambíciózusabb klímatervekkel állt elő.
A megbeszélések érintették a 2023-től bevezetésre kerülő, ún. Globális Leltárt (Global Stocktake) is, amely a Párizsi Megállapodásban foglalt célkitűzések implementálására, valamint a haladás monitorozására szolgáló folyamat. Előreláthatólag az országoknak 2025-től kell majd jelentést tenniük az előrehaladásról.
A COP27 november 6-18. között kerül megrendezésre az egyiptomi Sharm el-Sheikh-ben.
