Az idei COP-ra sok szempontból felkészültebben érkezhetnek a résztvevők a klímaválság kezelésére, mint valaha. Köszönhető ez például a Systems Change Lab neve alatt futó jelentésnek, ami a közelmúlt klímaakcióinak haladását veti össze a 2030-as célokhoz szükséges akciókkal, és ami alapján az lehet az érzésünk, hogy valaki most már elsüthetné a startpisztolyt.
A jelentés rámutat sok érdekességre. Olyanra is, ami reményt adhat.
Az elektromos járművek értékesítésének közelmúltbeli növekedése úgy felgyorsult, hogy hamarosan meghaladja a nemzetközi belsőégésű motorral felszerelt személygépkocsik eladását (egy becslés szerint ezeknek a fosszilis üzemanyaggal hajtott autóknak az értékesítése már 2017-ben elérte a globális csúcsot).
Az idei év a megújuló energiaforrások terén is egy újabb rekordévnek mutatkozik, a megújuló villamosenergia-kapacitás 2022-ben várhatóan több mint 8 %-kal fog növekedni.
Nagymértékben a kínai fejlődés határozza meg az elektromos és a hidrogén buszok értékesítésének növekedését, ami a 2013-as 2 %-ról 2021-re 44 %-ra nőtt.
Ezek az előrelépések optimizmusra adnak okot. Azt mutatják, hogy valóban képesek vagyunk határozottan fellépni. És eredménnyel.
A Párizsi Megállapodás elfogadását követő hét év során azonban az ÜHG-kibocsátás tovább emelkedett. Az éghajlati sokkok eltörlik a nehezen elért fejlődési eredményeket. Ezek közé sorolható a pakisztáni áradások, a kelet-afrikai termést elsorvasztó szárazság, vagy a világ partjait zúdító szélsőséges viharok. A COVID-19 mérte a legnagyobb csapást a szélsőséges szegénység csökkentését célzó erőfeszítésekre az elmúlt három évtizedben, és a helyreállítási tervek többsége nem a nettó zéró kibocsátású jövőt helyezte előtérbe. Az Ukrajna elleni orosz agresszió emberéleteket követel, veszélyezteti az energiabiztonságot, és kockáztatja az élelmezésbiztonságot is, ami milliók éhínségét okozhatja. Ezek a válságok együtt veszélybe sodorják a törékeny globális együttműködési rendszerünket, és pont akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.
A Párizsi Megállapodás 1,5 °C-os célja a transzformáció hatalmas felgyorsulását követeli meg minden téren és még ebben az évtizedben.
A Systems Change Lab által készített legújabb helyzetjelentés ezeket a rendszerszintű átalakulásokat a 2030-ra és 2050-re kitűzött előrehaladás 40 mutatójára fordítja le, hogy rávilágítson arra, hol és mennyivel kell felgyorsulnia a fejlődésnek az egyre veszélyesebb éghajlatváltozási hatások elkerülése érdekében.
Kiemelések
- A globális felmelegedés 1,5 °C-on belül tartása szinte minden rendszer átalakítását igényli, kezdve a gazdaságunk energiaellátásától, a városaink felépítésétől, egészen a növekvő lakosság élelmezéséig és a földművelésig. De ezek az átalakulások közel sem mennek végbe elég gyorsan. A jelentés a transzformáció 40 mutatója mentén értékeli az előrehaladást és megállapítja, hogy egyik sem halad úgy, vagy olyan tempóban, ami a 2030-ra kitűzött célok elérését biztosítaná.
- A változás 6 mutató esetében ígéretes, jó irányba halad, de nem megfelelő sebességgel. 21 esetében pedig jó irányba, de jóval a szükséges ütem alatt. További 5 mutató változása teljesen rossz irányba tart, és az adatok nem elegendőek az értékeléshez a maradék 8 mutató esetén.
- A 2030-ra kitűzött célok elérése felé vezető úton az erőfeszítések jelentős felgyorsítására lesz szükség. Hatszor gyorsabban kell például kivonni a szenet a villamosenergia-termelésből, mint a közelmúlt globális üteme. A cementgyártás szén-dioxid-intenzitásának javulását sokkal gyorsabbra kell venni – több mint a 10-szeresére. Az éves erdőirtás mértékének csökkentése pedig 2,5-szer gyorsabban kell történjen.
- Bár vannak jelei az előrehaladásnak, a felmelegedés 1,5 °C-ra történő korlátozásának ablaka gyorsan bezárul, és a 2030-ra vonatkozó nemzeti éghajlati kötelezettségvállalások, még akkor is, ha teljes mértékben végrehajtják őket, nagyjából 2,4 °C és 2,8 °C közötti hőmérsékletet eredményeznek.
- Az előttünk álló transzformáció óriási haszonnal járhat, de nem lesz könnyű. Az igazságos átmenet felgyorsítása nagyobb, átfogóbb erőfeszítést, lényegesen több finanszírozást, és az emberekre gyakorolt hatások gondos értékelését teszi szükségessé.
Globális szakadék a klímaakciókban: legutóbbi előrehaladások a 2030-as célhoz képest
TERV SZERINTI: olyan változás, ami a 2030-ra kitűzött célok eléréséhez szükséges ütemben, vagy azt meghaladó ütemben történik: egyetlen egy sem volt
FÉLRESIKLÁS: azon változások, melyek ígéretesek ugyan, de nem megfelelő ütemben haladnak a jó irányba
| Változás | A 2030-as célok eléréséhez szükséges gyorsulási tényező |
| Kérődzők hústermelésének produktivitása | 1,3x |
| Újraerdősítés | 1,5x |
| A villamosenergia részesedése az ipari szektor végső energiaigényéből | 1,7x |
| Az elektromos járművek részesedése a könnyű haszongépjárművek értékesítésében | 5x |
| Nulla szén-dioxid-kibocsátású források részesedése a villamosenergia-termelésben | 6x |
| Az akkumulátoros elektromos járművek és az üzemanyagcellás elektromos járművek részesedése az autóbusz-eladásokból | 10x |
Megjegyzés: a változás történhet lineárisan és exponenciálisan is.
<5x – valószínű teljesülés; >5x – lehetséges teljesülés >10x – valószínűtlen teljesülés
JELENTŐS FÉLRESIKLÁS: A változás jó irányba halad, de jóval a szükséges ütem alatt
| Változás | A 2030-as célok eléréséhez szükséges gyorsulási tényező |
| Erdőírtás megfékezése | 2,5x |
| A villamosenergia-termelés karbonintenzitása | 5x |
| Kérődzők húsának fogyasztása | 5x |
| Épületek üzemeltetésének energiaintenzitása | 5x ker., 7x lak. |
| Szén részesedése a villamosenergia-termelésben | 6x |
| A gyorstranzit (metró, kisvasút és autóbusz gyorstranzit) kilométereinek száma 1 millió lakosra (a legjobb 50 kibocsátó városban) | 6x |
| Termeléshozam | 6x |
| Medián szén-dioxid ár az árrendszerrel rendelkező joghatóságokban | 8x |
| A globális cementgyártás karbonintenzitása | >10x |
| Zöld hidrogén termelés | >10x |
| Jó minőségű kerékpárutak kilométereinek száma 1000 lakosra vetítve (az 50 legnagyobb kibocsátó városban) | >10x |
| Elektromos járművek aránya a könnyű tehergépjármű flottában | >10x |
| Technológiai szénkivonás | >10x |
| Globális teljes klímafinanszírozás | >10x |
| Globális állami klímafinanszírozás | >10x |
| Globális privát klímafinanszírozás | >10x |
| A globális kibocsátás aránya a kötelező vállalati klímakockázati közzététel alapján | >10x |
| Az akkumulátoros elektromos járművek és az üzemanyagcellás elektromos járművek részesedése a közepes és nehéz járművek értékesítésében | elégtelen adat |
| A fenntartható repülési üzemanyagok részesedése a globális repülőgép-üzemanyag-ellátásban | elégtelen adat |
| A zéró kibocsátású üzemanyag részesedése a tengeri hajózási üzemanyag-ellátásban | elégtelen adat |
Megjegyzés: a változás történhet lineárisan és exponenciálisan is.
<5x – valószínű teljesülés; >5x – lehetséges teljesülés >10x – valószínűtlen teljesülés
ROSSZ IRÁNY: A változás rossz irányba tart, és visszafordulásra van szükség
| Fosszilis eredetű gáz részaránya a villamosenergia termelésben |
| A globális acélgyártás karbonintenzitása |
| A személygépkocsik által megtett kilométerek aránya |
| Mangrove veszteség |
| A mezőgazdaság ÜHG kibocsátása |
ELÉGTELEN ADAT: Az adatok nem elegendőek a 2030-ig szükséges intézkedések hiányának felméréséhez
| Épületek üzemeltetésének karbonintenzitása |
| Az épületek utólagos beépítési aránya |
| A szárazföldi személyszállítás szén-dioxid-intenzitása |
| Tőzeglápok degradációja |
| Mangrove erdők helyreállítása |
| Veszteség az élelmiszertermelésben |
| Élelmiszerhulladék |
A jelentésről
A Systems Change Lab neve alatt futó jelentés a Bezos Earth Fund, a Climate Action Tracker (a Climate Analytics és a NewClimate Institute független elemző csoportja), a ClimateWorks Foundation, az ENSZ Climate Change High-Level Champions és a World Resources Institute közös erőfeszítése.
Áttekintést ad arról, hogy hogy állunk az éghajlati válság kezelésében azáltal, hogy felgyorsítjuk a rendszerszintű transzformációt az energia, az épületek, az ipar, a közlekedés, az erdők és a földterületek, valamint az élelmiszer- és mezőgazdaság területén ugyanúgy, mint a szénelnyelő technológiák és klímafinanszírozás azonnali növelésében, amelyekre az IPCC szerint szükség van ahhoz, hogy a globális hőmérsékletemelkedést 1,5 °C-ra korlátozzuk.
Az eddigi előrehaladás számbavétele elengedhetetlen ahhoz, hogy kellő információnk legyen arra vonatkozóan, mire fókuszáljunk és mit módosítsunk a jövőbeni akciókon.
A teljes jelentés itt érhető el.
