Mik azok a bioüzemanyagok?
A bioüzemanyagokat olyan szénalapú forrásokból (jellemzően növényi részek) állítják elő, melyek gyorsan képesek újratermelődni. Alapjául szolgálhatnak fák, mezőgazdasági hulladék, algakultúrák, fűfélék és egyéb termények. Két legnagyobb arányban előállított fajtája az etanol és a biodízel. A bioüzemanyagok a hagyományos fosszilis tüzelőanyagok, mint a benzin, a propán, a szén és a földgáz helyettesítő termékei az energiapiacon.
A bioüzemanyagok sokszor a fosszilis üzemanyagok alacsony karbonkibocsátással rendelkező alternatíváiként vannak hirdetve, melyek lehetőséget nyújtanak a közlekedési ágazatból származó ÜHG-kibocsátások csökkentésére, azonban széleskörű alkalmazásuk közvetett módon negatív környezeti hatásokhoz vezethet. A földhasználat növekedése – különösképpen akkor, ha a biomassza előállítása más, hasznos mezőgazdasági terményektől veszi el a területet –, a monokultúrás termesztéssel járó biodiverzitás csökkenés, a vegyszerhasználat és a gyártási technológiák közvetlen-közvetett kibocsátásai mind negatív környezeti hatásként realizálhatók. Ráadásul Délkelet-Ázsiában az olajpálma is kedvelt alapanyagnak számít a bioüzemanyag előállítása során, aminek a termesztése sok esetben az esőerdő irtásához köthető.
Hogy kapcsolódik össze a kávézacc és a mikroalga?
Mivel a világon másodpercenként 16 ezer csésze kávét fogysztunk, a kávézacc hasznosítása nem elhanyagolható szempont, különösen úgy, hogy nagy része mai napig lerakásra vagy elégetésre kerül. Az Aston Egyetem két kutatója, Vesna Najdanovic és Jiawei Wang, megfigyelte, hogy a kávézacc egyidejűleg képes tápanyagot és struktúrát, „termőközeget” biztosítani a mikroalgák számára. A mikroalgákból előállított biodízel kis kibocsátással rendelkezik és magas minősége miatt mind az európai, mind az amerikai gépjárművekkel kompatibilis.
A felfedezés azért is ígéretes, mert a kávézaccal táplált algáknak nincs szükségük további tápanyagokra, így környezeti hatásuk minimális. Pozitív hatásukat tovább növelheti, hogy használatukkal csökkenthető lenne az emberi fogyasztásra alkalmas terményekből (pl. cukornád, szója) előállított bioüzemanyagok aránya, amely fenntarthatósági szempontból (földhasználat, élelmezési problémák, kizsákmányolás, erdőirtás) különben is aggályos.
Érdekesség még a kísérlettel kapcsolatban, hogy a legjobb minőségű biodízelt akkor sikerült előállítani belőlük, mikor 20 órányi fénynek és 4 órányi sötétségnek tették ki az algatenyészetet a nap folyamán.
Útravaló
Az eredmények ígéretesek, azonban messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni belőle, hiszen ipari léptékű alkalmazhatóságát még nem vizsgálták, és évek is eltelhetnek, mire a kávézaccal táplált mikroalgákból készített biodízel megjelenik a piacon – ha egyáltalán megjelenik. A közlekedési ágazatból származó kibocsátások csökkentésének továbbra is az a leghatékonyabb módja, ha amellett, hogy a lehető legkevesebbet utazunk, kiszorítjuk az utakról a régi, elavult és szennyező gépjárműveket, fejlesztjük az elektromobilitást és a tömegközlekedést.
Felhasznált irodalom:
https://www.aston.ac.uk/latest-news/aston-university-researchers-feed-leftover-coffee-grounds-microalgae-produce-low
