„Ez az eredmény előre visz minket” – mondta Simon Stiell, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó ügyvezető titkára. „A több évtizedig tartó beszélgetés során sikerült meghatározni a veszteségek és károk finanszírozására vonatkozó továbblépési irányt – azt, hogy hogyan kezeljük azon közösségeket érő hatásokat, akik életét és megélhetését tönkretették az éghajlatváltozás legrosszabb hatásai.”
A nehéz geopolitikai háttér ellenére a COP27 olyan döntéscsomagot hozott, ami megerősítette az országok elköteleződését a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fokkal az iparosodás előtti szinthez képest történő korlátozása mellett. A csomag emellett megerősítette az országok azon fellépését is, hogy csökkentsék az üvegházhatású-gázok kibocsátását és támogassák az alkalmazkodást az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz, valamint fokozzák a fejlődő országok számára szükséges finanszírozási, technológiai és kapacitásépítési támogatást.
A veszteségek és károk fedezésére szolgáló külön alap létrehozása fontos előrelépést jelent. A kérdés felkerült a hivatalos napirendre és a COP27-en fogadták el először.
A kormányok meghozták azt az úttörő döntést, hogy új finanszírozási megállapodásokat, valamint egy külön alapot hoznak létre, hogy segítsék a fejlődő országokat a veszteségekre és károkra való reagálásban. A kormányok megállapodtak abban is, hogy „átmeneti bizottságot” hoznak létre, amely ajánlásokat fogalmaz meg az új finanszírozási megállapodások és az alap működésének módjára vonatkozóan a jövő évi COP28-on. Az átmeneti bizottság első ülésére várhatóan 2023. március vége előtt kerül sor.
A felek megállapodtak a Santiago Network for Loss and Damage működésének intézményi megállapodásairól is, hogy elősegítsék a technikai segítségnyújtást az éghajlatváltozással szemben különösen érzékeny fejlődő országok számára.
A COP27 jelentős előrelépést ért el az alkalmazkodás terén is. A kormányok megállapodtak a Globális Alkalmazkodási Cél megvalósításának módjáról, ami a COP28-ra készül el, és ami már információt nyújt az első Globális Leltárhoz is, javítva ezzel a legsebezhetőbbek ellenállóképességét is. A COP27-en új ígéreteket tettek az Alkalmazkodási Alapnak, összesen több mint 230 millió USD értékben. Ezek célja még több sérülékeny közösséget segíteni konkrét megoldásokon keresztül az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásban. Sameh Shoukry, a COP27 elnöke bejelentette a Sharm el-Sheikh Alkalmazkodási Agendát, amely 2030-ig növeli az éghajlatváltozással leginkább veszélyeztetett közösségekben élők ellenállóképességét. Az ENSZ Éghajlatváltozási Állandó Pénzügyi Bizottságát felkérték, hogy készítsen elő egy jelentést az alkalmazkodás finanszírozásának megkétszerezéséről a következő évi COP28-ra
A Sharm el-Sheikh Végrehajtási Tervként ismert fedőhatározat kiemeli, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való globális átalakuláshoz évente legalább 4-6 billió USD befektetésre van szükség. Az ilyen finanszírozás biztosításához a pénzügyi rendszer, valamint annak struktúrái és folyamatai gyors és átfogó átalakítására van szükség, bevonva a kormányokat, a központi bankokat, a kereskedelmi bankokat, az intézményi befektetőket és más pénzügyi szereplőket.
Komoly aggodalomnak adtak hangot amiatt, hogy a fejlett országok Részes Feleinek célját, miszerint 2020-ig közösen mozgósítsanak évi 100 milliárd USD-t, még nem sikerült elérni, a fejlett országokat sürgették a cél elérésére, a multilaterális fejlesztési bankokat és nemzetközi pénzügyi intézményeket pedig klímafinanszírozás mozgósítására szólították fel.
A COP27-en folytatódott a tanácskozás a 2024-re meghatározandó „új kollektív, számszerűsített célról az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására vonatkozóan”, figyelembe véve a fejlődő országok szükségleteit és prioritásait.
„Ebben a szövegben biztosítékot kaptunk arról, hogy nincs helye a visszaesésnek” – mondta Stiell. „Ez adja azokat a kulcsfontosságú politikai jelzéseket, amelyek azt jelzik, hogy az összes fosszilis tüzelőanyag fokozatos leállítása zajlik.”
A konferencia első hetében két napon át tartott World Leaders Summit hat magas szintű kerekasztal-beszélgetést hívott össze. A megbeszélések olyan megoldásokat emeltek ki – többek között az élelmezésbiztonságot, a sérülékeny közösségeket és az igazságos átmenetet érintő témákban –, amelyek célja, hogy feltérképezzék az éghajlati kihívások leküzdéséhez vezető utat, és hogyan biztosítsák a finanszírozást, az erőforrásokat és az eszközöket az éghajlatpolitika hatékony és nagyszabású végrehajtásához.
A COP27 több mint 45 000 résztvevőt hozott össze, hogy megosszák egymással elképzeléseiket, megoldásaikat, valamint partnerségeket és koalíciókat építsenek. Az őslakosok, a helyi közösségek, a városok és a civil társadalom, beleértve a fiatalokat és a gyerekeket, bemutatták, hogyan kezelik az éghajlatváltozást, és megosztották velünk, hogyan hat az életükre.
Az itt meghozott döntések ismételten hangsúlyozzák annak kritikus fontosságát, hogy minden érdekelt felet fel kell hatalmazni az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésre; különösen az éghajlatpolitikai szerepvállalásra vonatkozó ötéves cselekvési terv és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv időközi felülvizsgálata révén. Ezek az eredmények lehetővé teszik valamennyi fél számára, hogy együttműködjenek a részvételi egyenlőtlenségek kezelése érdekében, és biztosítsák az érdekelt felek számára azokat az eszközöket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy minden szinten nagyobb és befogadóbb éghajlatpolitikai fellépéseket hajtsanak végre.
Különösen a fiatalok kaptak nagyobb hangsúlyt a COP27-en. Az ENSZ éghajlatváltozási ügyvezető titkára ígéretet tett arra, hogy sürgeti a kormányokat, hogy ne csak hallgassanak a fiatalok által javasolt megoldásokra, hanem építsék is be ezeket a megoldásokat a döntéshozatalba és a politikába. A fiatalok hallatták a hangjukat a maga nemében első számú gyermek- és ifjúsági pavilonon, valamint az első alkalommal a fiatalok által vezetett Klímafórumon.
A formális tárgyalásokkal párhuzamosan a COP27 Global Climate Action platformot biztosított a kormányok, a vállalatok és a civil társadalom számára, hogy együttműködjenek és bemutassák klímamegoldásaikat. Az ENSZ Klímaváltozás Magas-szintű Bajnokai több mint 50 eseményből álló kéthetes programot tartottak. Ez magában foglalta számos jelentős, afrikai vezetésű kezdeményezést a kibocsátás csökkentésére és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség kialakítására, valamint a finanszírozás mozgósítására irányuló jelentős munkát.
„Még egy sor mérföldkő áll előttünk. Össze kell fognunk minden folyamaton keresztül, legyenek azok nemzeti, regionális vagy más folyamatok, például a G20. Minden egyes mérföldkő számít, és lendületet ad” – mondta Stiell. „A változás következő lépése már itt van előttünk az Egyesült Arab Emírségek irányításával elkészítendő Első Globális Leltárral. Most először fogjuk számba venni a Párizsi Megállapodás végrehajtását. Ez független értékelést nyújt majd az általunk elért előrehaladásról és arról, hogy a céljaink megfelelőek-e. Információt ad majd arról is, hogy mi az amit mindenkinek, minden egyes nap, a világon mindenhol tennie kell az éghajlati válság elhárítása érdekében.”
Stiell a záró plenáris ülésen emlékeztette a küldötteket, hogy a világ kritikus évtizedben van az éghajlatpolitika szempontjából. Az ENSZ éghajlatváltozási kérdésének jelentése, valamint a kéthetes konferencia során folytatott megbeszélések alátámasztották megjegyzéseit. A jelentés szerint, a nemzeti kormányok ígéreteinek végrehajtása jelenleg arra sodorja a világot, hogy az évszázad végére 2,5°C-kal melegebb legyen. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi testülete szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának 45%-kal kell csökkennie 2030-ig ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5°C-ra korlátozzák.
Sameh Shoukry, a COP27 elnöke így nyilatkozott: „Az elmúlt két hétben elvégzett munka és a közösen elért eredmények tanúskodnak arról a kollektív akaratunkról, hogy a nemzetek közösségeként világos üzenetet közvetítsünk; ami ma hangosan cseng, itt ebben a teremben és szerte a világon: a többoldalú diplomácia még mindig működik… Korunk nehézségei és kihívásai, a nézeteltérések, az ambíciók és aggodalmak ellenére továbbra is elkötelezettek vagyunk az éghajlatváltozás elleni küzdelemben… felnőttünk a feladathoz, felelősséget vállaltunk, és meghoztuk azokat a fontos, politikai döntéseket, amelyeket világszerte milliók vártak el tőlünk.”
Az előttünk álló évről szólva Stiell elmondta, hogy az ENSZ segíteni fogja a feleket és a jövőbeli COP-elnököket, hogy eligazodjanak a végrehajtás új szakaszának útján.
Az alábbiakban a COP27 további kulcsfontosságú eredményeinek összefoglalása következik:
Technológia
A COP27-en új, ötéves munkaprogram indult a klímatechnológiai megoldások népszerűsítése érdekében a fejlődő országokban.
Enyhítés
A COP27 jelentősen előrehaladt a kárenyhítéssel kapcsolatos munkában. Sharm el-Sheikben egy enyhítési munkaprogram indult, amelynek célja a mérséklési törekvések és végrehajtás sürgős fokozása. A munkaprogram közvetlenül a COP27 után indul és 2030-ig tart, évente legalább két globális párbeszéddel. A kormányokat arra is felkérték, hogy 2023 végéig vizsgálják felül és erősítsék meg nemzeti éghajlatváltozási terveikben a 2030-ra kitűzött célokat, valamint gyorsítsák fel a szénenergia-termelés és a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket.
A határozat szövege elismeri, hogy a példátlan globális energiaválság rávilágít annak sürgősségére, hogy az energiarendszereket biztonságosabbá, megbízhatóbbá és ellenállóbbá kell tenni, felgyorsítva a tiszta és igazságos átállást a megújuló energiákra ebben a kritikus évtizedben.
Globális leltár
Az ENSZ COP27 éghajlatváltozási konferenciájának küldöttei lezárták az első globális leltár második technikai párbeszédét, amely egy olyan mechanizmus, amely a Párizsi Megállapodás szerinti ambíciók növelését szolgálja. Az ENSZ főtitkára 2023-ban „klímaambiciós csúcstalálkozót” hív össze, még mielőtt a jövő évi COP28-on lezárulna az értékelés.
Pillanatkép más bejelentésekről
A konferencián számos bejelentés hangzott el:
- Az országok 25 új együttműködési intézkedéscsomagot indítottak el öt kulcsfontosságú területen: energia, közúti szállítás, acél, hidrogén és mezőgazdaság.
- António Guterres ENSZ-főtitkár 3,1 milliárd dolláros tervet jelentett be annak biztosítására, hogy a bolygón mindenkit korai figyelmeztető rendszerekkel védjenek a következő öt évben.
- Az ENSZ-főtitkár nettó nulla kötelezettségvállalásokkal foglalkozó magas szintű szakértői csoportja jelentést tett közzé a COP27-en, amely útmutatóként szolgál az ipar, a pénzintézetek, a városok és a régiók hiteles, elszámoltatható nettó nulla kötelezettségvállalásainak biztosításához.
- A G7 által vezetett Global Shield Financing Facility elnevezésű tervet a COP27-en indították útjára, hogy finanszírozást biztosítsanak az éghajlati katasztrófák által sújtott országoknak.
- Az összesen 105,6 millió USD összegű új finanszírozás bejelentésekor Dánia, Finnország, Németország, Írország, Szlovénia, Svédország, Svájc és Belgium Walloon Régiója hangsúlyozta, hogy még több támogatásra van szükség a Globális Környezetvédelmi Alapban, amelyek az azonnali éghajlati alkalmazkodást célozzák az alacsonyan fekvő és alacsony jövedelmű államokban.
- A COP27-tel párhuzamosan tartott G20-csúcson bejelentett új Indonézia Just Energy Transition Partnership 20 milliárd USD-t mozgósít a következő három-öt évben az igazságos energiaátmenet felgyorsítására.
- Az erdővédelem terén jelentős előrelépés történt az Erdők és Klíma Vezetői Partnerség elindításával, amelynek célja, hogy egyesítse a kormányok, a vállalkozások és a közösségi vezetők fellépését az erdőirtás és a talajromlás 2030-ra történő megállítása érdekében.
Forrás: ENSZ sajtóközlemény
Szinte napra pontosan 1 éve a COP26-ról is beszámoltunk.
