Évente több, mint 12 millió tonna elektronikai hulladék keletkezik az Európai Unióban, aminek csupán megközelítőleg 40 %-át hasznosítják újra (Magyarországon ez az arány 51,1%). Ez több szempontból is fenntarthatatlan: az egyre növekvő hulladék mennyiségén túl a készülékekben jellemzően megtalálható ritkaföldfémek kinyerése (és a lerakókba kerüléssel, azok elvesztegetése), illetve a termékek rövidülő élettartama miatt a további fogyasztás ösztönzése is problémás.
Amikor az elektronikai készülékek meghibásodnak a fogyasztók gyakran úgy döntenek, hogy nem javítják meg, hanem idő előtt kidobják azokat, hiszen nemritkán a javítás vagy az alkatrészek pótlása költségesebb lenne, mint egy új termék vásárlása, sok esetben pedig a gyártók nem biztosítják a pótalkatrészeket.
Az áruk javítását, a készülékek használati idejének meghosszabbítását, a fogyasztók tájékoztatását segítené az Európai Bizottság március 22-én kiadott rendeletjavaslata az árucikkek javítását elősegítő közös szabályokról.
Hogy érinti majd a fogyasztókat és a vállalatokat, ha véglegesítik a javaslatokat?
A gyártók kötelesek lesznek a jogszabályi garancián kívüli javításra. A jelenleg érintett termékcsoportok (háztartási mosógépek, háztartási mosogatógépek, hűtőgépek, porszívók, hegesztők, vasalók, adattároló eszközök) körét tovább bővítik majd és az elkövetkező években az okostelefonok és táblagépek is felkerülnek a listára.
A gyártó csak abban az esetben mentesülhet a javítási kötelezettség alól, ha a javítás lehetetlen, például, ha az áru olyan módon sérült meg, amelynek javítása technikailag kivitelezhetetlen. A gyártónak minden esetben ki kell javítania az árut, ha a javítás és az árucsere költségei megegyeznek vagy meghaladják a javítás költségeit. Ennek eredményeképpen a fogyasztó csak akkor választhatja az új terméket, ha az olcsóbb, mint a javítás.
A javítás történhet térítés ellenében vagy ingyenesen, kereskedelmi garancia keretében. A Bizottság feltételezése, hogy a piaci verseny miatt ezt az árat alacsonyan tartják majd a gyártók.
A javaslat kitér a fogyasztók tájékoztatására is: a termékeknél fel kell tüntetni a gyártók javítási kötelezettségét, és tájékoztatást kell nyújtaniuk a javítási szolgáltatásokról (ehhez majd egy EU-s szabványt dolgoznak ki).
A Bizottság további javaslata az ún. Európai Javítási Adatlap (European Repair Information Form) létrehozása. A nyomtatvány egységesített alapinformációkat tartalmaz a javítás feltételeiről és áráról. A fogyasztók bármelyik javítóműhelytől kérhetik majd a nyomtatványt, amely 30 napig nem módosíthatja a feltételeket, ezáltal a fogyasztóknak lehetőségük lesz összehasonlítani a szolgáltatásokat, és megtalálni a számukra legmegfelelőbbet.
Az Európai Bizottság elemzése szerint a javaslatban foglalt intézkedések összesen 176,5 milliárd euró fogyasztói megtakarítást jelentenének 15 év alatt, ami egy főre vetítve 25 euróval kevesebb kiadást jelentene éves szinten. A javaslat a klímavédelem tekintetében is fontos lépés lehet: a számítások szerint 15 év alatt 18,4 millió tonna üvegházhatású gázkibocsátást lehetne elkerülni.
A javaslatot továbbítják a társjogalkotóknak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, ahol jogalkotási eljárás keretében tárgyalják.
