A Randstad hazai vállalatok körében készített tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy a magas infláció miatt megnövekedett bérköltségek és üzemeltetési költségek kezelése, valamint a magas energiaköltségek kezelése tartoznak a legnagyobb várható üzleti kihívások közé az idei évben. Az EY felmérése szerint pedig a hazai cégek 80 százalékának legalább megtriplázódtak, közel felének pedig megötszöröződtek az energiaköltségei a tavalyi évben. A felmérés rámutat arra is, hogy a vállalatok több mint 80 százaléka véli úgy, hogy a versenyképesség fenntartásához szükségesek energiahatékonysági beruházások.
Az energiahatékonyság javításának érdekében a vállalatoknak mindenekelőtt célszerű nyomon követni és kiértékelni az energiafogyasztási adatokat, ami segíthet a fogyasztás optimalizálás módjainak meghatározásában is. Ilyen optimalizálási mód lehet az energiahatékonyabb gépek, berendezések vásárlása. A legnagyobb fogyasztáscsökkentési potenciált döntően az épületek energiahatékonyságának növelésében találjuk, ami nem csupán gazdasági, de környezetvédelmi szempontból is jelentős hatással bír. A MEHI elemzése szerint a hazai energiafelhasználás 40 százalékát épületeinkben használjuk fel, ezáltal Magyarországon ez a szektor a legnagyobb energiafogyasztó, továbbá a hazai szén-dioxid-kibocsátás 36 százalékáért az épületek felelősek. Az energiahatékonysági beruházások mellett nem csupán gazdasági és klímavédelmi érvek szólnak, de szabályozói oldal is egyre nagyobb vállalásokat követel meg a cégek részéről. Ahogyan azt egy korábbi írásunkban kifejtettük, az Európai Bizottság az energiahatékonysági irányelv megújítását tervezi, aminek értelmében a nagyobb energiaigényű, 85 TJ éves energiafogyasztást meghaladó vállalatoknak (a KKV-kat is beleértve) energiagazdálkodási rendszert kell bevezetniük, továbbá előírás lesz a nagyvállalatok energiateljesítményére vonatkozó jelentéstételi rendszer bevezetése. A kisebb fogyasztók esetén (éves 10 TJ feletti energiafelhasználás esetén) éves energetikai auditot kell majd végezni.
Hazánk vállalatai számára további potenciált jelent a már működő pénzügyi ösztönzőkön alapuló energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) a következő években. A modell jelenleg már Európa több országában is működik, célja az energiafelhasználók- és kereskedők együttműködésének támogatása az energiahatékonysági beruházások megvalósításában. Az ilyen módon ösztönzött beruházások összege évente akár az 500 milliárd forintot is elérheti.
Ha a jelenlegi energiaválságnak van egy jó oldala, akkor az a vállalkozások növekvő igénye a tiszta és megújuló energiaforrások iránt. A háborús konfliktus kitörését követően 2022 első félévében világszerte rekordösszegű, 226 milliárd dolláros beruházás történt a megújuló energiába, amin belül is a nap- és a szélerőművek voltak a legnépszerűbbek. Az európai energetikai vállalatok rekordösszegű beruházásokat terveznek a megújuló energiába a következő évekbe. Egyes elemzések szerint a szél- és napenergiára fordított kiadások 2030-ig legalább 650 milliárd eurót tesznek ki, de akár elérhetik az egymilliárd eurót is. A Makronóm Intézet tavaly év végén publikált tanulmány szerint a felmérésben részt vevő hazai vállalatok 53 százaléka rendelkezett megújuló energiaforrással, a cégek legfőbb megújuló energiaforrása a napenergia volt, ugyanakkor a megújuló energiát hasznosító vállalkozások több mint fele a teljes energiafogyasztásuk kevesebb mint 25 százalékát tudja csak ilyen módon biztosítani. A következő időszakra tervezett energetikai beruházások között a napelem-, és hőszivattyú-telepítések szerepeltek első helyen.
