Az Európai Parlament elfogadta az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) reformját, valamint a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus (CBAM) és egy új Szociális Éghajlatvédelmi Alap létrehozása mellett döntött. A reformok a Fit for 55 (Irány az 55%!) csomag részét képezik, amelynek célja, hogy az európai klímatörvénnyel összhangban 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) 2005 óta működik, és az európai üvegházhatású gázok kb. 40 %-át fedi le, olyan kibocsátásintenzív és energiaigényes ágazatokat érintve, mint alégi közlekedés, a nagyobb energiatermelők és a nehézipar. A Parlament által elfogadott reform az ambíciószintet érinti: a jelenlegi szabályok szerint a 2005-ös szinthez képest 43 %-os kibocsátáscsökkentési cél helyett 62 %-os mérséklést tűztek ki 2030-ra.
További változtatás, hogy 2026-tól 2034-ig fokozatosan megszünteti a vállalatok számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységeket (a jelenlegi rendszerben a kvóták mintegy kétharmadát árveréssel, a maradék részét pedig ingyenesen biztosítják a vállalatoknak). 2027-től (vagy 2028-tól, ha az energiaárak kivételesen magasak) külön ETS II kategóriát hoznak majd létre a közúti közlekedés és az épületekben használt kibocsátásokra vonatkozóan.
A Parlament döntött az uniós szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus (CBAM) létrehozásáról is, melynek célja, hogy ösztönözze a nem uniós országokat az éghajlatváltozással kapcsolatos ambícióik növelésére, és biztosítsa, hogy a globális klímacélokat ne csorbítsa a termelés áthelyezése az EU-ból a kevésbé ambiciózus politikával rendelkező országokba. A karbonvám hatálya alá tartozó ágazatok a vas, acél, cement, alumínium, műtrágya, villamos energia, hidrogén, valamint bizonyos feltételek mellett a közvetett kibocsátás. Az uniós karbonvámmal részletesebben egy korábbi írásunkban foglalkoztunk.
A reform magában foglalja az energiaszegénység elleni küzdelmet szolgáló Szociális Klímaalap létrehozását, amelyet az ETS II kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből finanszíroznak majd 65 milliárd euró erejéig, további 25 %-ot pedig nemzeti forrásokból fedeznek, így a teljes összeg 86,7 milliárd euróra emelkedik. A Szociális Klímaalap támogatásából az energia- és közlekedési szegénység által különösen érintett háztartások, mikrovállalkozások és a közlekedést igénybe vevők részesülnek majd. Csak olyan intézkedések és beruházások kapnak támogatást, amelyek tiszteletben tartják a Taxonómia rendeletből is ismert jelentős károkozás elkerülésének elvét (Do No Significant Harm), és amelyeknek célja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése.
Az uniós országoknak a helyi és regionális hatóságokkal, a gazdasági és szociális partnerekkel, valamint a civil társadalommal folytatott konzultációt követően „szociális éghajlatváltozási terveket” kell készíteniük, amelyek kétféle kezdeményezésre terjednek ki. Először is, az alap a közúti közlekedés és a fűtőanyagárak emelkedésének kezelésére szolgáló ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatási intézkedéseket finanszíroz – az egyes nemzeti tervek becsült összköltségének legfeljebb 37,5%-áig. Másodszor, az alapból hosszú távú strukturális beruházásokat is fedeznek majd, beleértve az épületek felújítását, a karbonmentesítési megoldásokat és a megújuló energiaforrások integrálását, a nulla és alacsony kibocsátású járművek beszerzését és infrastruktúráját, valamint a tömegközlekedés és a megosztott mobilitási szolgáltatások használatát.
A módosításokat a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, amelyet követően 20 nappal később lépnek hatályba.
