Mit várnak el a befektetők?

A befektetőket egyre inkább befolyásolják a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) minősítések, és tudni akarják, hogy mit tesznek és mit terveznek tenni a vállalatok az ESG-kérdések kezelése érdekében. Elvárás, hogy a cégek ne csupán profitorientáltak legyenek, de felelős szereplői is a gazdaságnak. Ez a változás  világszerte hatással van a vállalatokra,  és azok, akik nem váltanak, a következő évtizedben lemaradnak.

A Sustainalytics felmérése szerint az alábbi ESG témák állnak a befektetők érdeklődésének középpontjában:

• Klímavédelem: A befektetők tudni akarják, hogy a vállalatok mit tesznek a klímavédelmi teljesítmény javítása érdekében, és pontosan hogyan teszik ezt. A Párizsi Megállapodás hatására az érintettek egyre inkább nyomás alatt tartják a cégeket, hogy azok átlátható vállalásokat és intézkedéseket tegyenek a nettó nullás kibocsátási cél eléréséhez. A jó szándék és a látszatintézkedések nem bizonyulnak elégségesnek: a befektetők részletes, hiteles és ambiciózus célokat akarnak látni. Nyomonkövetik az általános éghajlatvédelmi teljesítményt, részletes tájékoztatást és mérőszámokat várnak el a vállalati tevékenységet érintő klímakockázatokat illetően is. Hogyan is néz ki egy hiteles klímavédelmi vállalás? A befektetők megítélése szerint a széles körben elismert dekarbonizációs útitervek figyelembevétele, a függetlenül ellenőrzött, tudományosan alátámasztott kibocsátási célértékek meghatározása (SBT), valamint a klímakockázatok pénzügyi közzétételi keretrendszerének (TCFD) megfelelő jelentés mind növelik a vállalatok klímavédelmi törekvéseinek hitelességét. 
• Biodiverzitás csökkenése elleni fellépés: Az ENSZ égisze alatt összehívott, a biológiai sokféleségről szóló egyezmény részes feleinek 15. konferenciája (COP 15) elfogadta a Kunming-Montreal globális biológiai sokféleség keretrendszer (Kunming-Montreal Global Biodiversity Framework, GBF), amelyben 2050-re négy globális célt, 2030-ra pedig 23 célkitűzést állapítottak meg. A keretrendszer nyomást gyakorol a vállalatokra is: a COP 15 alapján a vállalatokat arra sarkallják, hogy tudományosalapú célokat határozzanak meg a biológiai sokféleség csökkenésének stabilizálása, az ökoszisztémák helyreállítása érdekében, valamint hogy a vezetői javadalmazás legyen összhangban „számszerűsíthető,pénzügyi, emberi és természeti tőkével kapcsolatos teljesítménymutatókkal”.
• Műanyagok:  A műanyaghulladék és a műanyagszennyezés egyre inkább megjelenik a befektetők elvárásai között: a műanyagfelhasználás csökkentése, a termékek javításának ösztönzése (új vásárlása helyett), és más, a műanyag hulladékok a környezetszennyezéshez hozzájáruló tevékenységek visszaszorítása mind üdvözölt törekvések. 
• Vízstressz és vízhiány: A tavalyi évben a vízhiány és a vízgazdálkodással kapcsolatos javaslatok az iparágak széles köréből érkeztek, többek között az IT-, az autó- és az élelmiszeripari ágazatokból. A hőhullámok és aszályok számának növekedésével ezek a befektetői szempontok várhatóan még relevánsabbak lesznek a jövőben. 
• Sokszínűség, egyenlőség, befogadás:  2021-től 2022-ig a sokszínűség és az állampolgári jogokat érintő javaslatok száma több mint megháromszorozódott. A befektetők egyre inkább az átláthatóságra összpontosítanak a nemek közötti és a faji egyenlőséggel kapcsolatban is, mind a munkaerő, mind a vezetőség és az igazgatóság szintjén.
• Emberi jogok: A befektetők azt várják a vállalatoktól, hogy biztosítsák a biztonságos munkakörülményeket és a méltányos bánásmódot az üzemekben és a teljes ellátási láncban. Ez magában foglalja az egészségügyi ellátáshoz, gyógyszerekhez és vakcinákhoz való hozzáférést és a reproduktív egészségügyi ellátást is.
• Igazgatóság: A befektetők számára mindig is fontos volt hogy Információkhoz jussanak az igazgatóság tagjairól és hátterükről. Ma azonban egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogy a tagok rendelkeznek-e azzal, ami egy vállalat vezetéséhez szükséges. A vállalatok a nemi és az etnikai hovatartozás sokféleségét, a szakértelmet és az ESG témákban való ambíciókat tartják legfontosabbnak a tagok esetén.
• Lobbi tevékenység: Bármilyen lobbizás, politikai hozzájárulás, kereskedelmi szövetségi tagság és egyéb politikai szerepvállalás a vállalati ESG-vel ellentétes, fokozottan ellenőrizendő. A jelentés szerint Egy PRI-jelentés a negatív lobbizásaz éghajlat-politika ellen a vállalatok és az iparági szövetségek részéről továbbra is tartósan problémát jelent a szférában.
• ESG teljesítménytől függő vezetői javadalmazás: Egy 2020-as felmérés szerint a száz legnagyobb európai vállalat közül 42 vette figyelembe az ESG-t mint mérőszámot a javadalmazási tervekben.

Hazánkban ahogyan a vállalatok ESG-szempontú értékelése, úgy az ilyen jellegű befektetői elvárások is elmaradnak a nyugat-európai sztenderdektől. Éppen ezért úttörő, hogy nemrégiben a legnagyobb magyar cégekről rendhagyó, ESG szempontú lista készült, amely megmutatja, hogy üzleti jelentőségük mellett mennyire felelősen működnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból. Úttörő, az összes magyarországi nagyvállalatot górcső alá vevő és sorba állító ESG (Environmental – környezeti, Social – társadalmi, Governance – irányítási) szempontú listát készített a Planet Fanatics’ Network fenntarthatósági tanácsadócég és a HVG.

Az értékelés részletei, valamint a fenntarthatóság magyar bajnokai (TOP25) a HVG cikkében olvasható.