A Bizottság a júniusban bemutatott fenntartható pénzügyekkel kapcsolatos javaslatcsomagban további tevékenységekkel egészíti ki az uniós taxonómiát, új szabályokat javasol a ESG minősítések szolgáltatóira vonatkozóan, valamint ajánlásokat tesz a fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozására.
A vállalatok és a befektetők számos kihívással szembesülnek a fenntarthatóbb gazdaságra való átállás során, különösen az új közzétételi és jelentéstételi követelményeknek való megfelelés terén. A csomag célja annak biztosítása, hogy az EU fenntartható finanszírozási kerete továbbra is támogassa a vállalatokat és a pénzügyi szektort, miközben ösztönzi az átállásra irányuló projektek és technológiák finanszírozását.
A csomag egyik legfontosabb pontja, hogy a Bizottság jóváhagyta az EU taxonómiájának új kritériumait azokra a gazdasági tevékenységekre vonatkozóan, amelyek jelentősen hozzájárulnak egy vagy több nem éghajlattal kapcsolatos környezetvédelmi célkitűzés megvalósításához. Eddig az éghajlatváltozás mérséklése (klímamitigáció), valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra (klímaadaptáció) vonatkozó kritériumok voltak véglegesítve, a Bizottság a többi négy kritérium részleteit most fogadta el. Ezek a kategóriák: a víz- és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme,a körforgásos gazdaságra való áttérés, a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése, a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása.
További javaslat az ESG minősítésekkel kapcsolatos információk minőségének javítása (az ESG értékelőkkel kapcsolatos problémákról és értékelésükről egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk). Egyrészt a Bizottság ösztönözni akarja az ESG minősítések jellemzőinek és módszereinek átláthatóságát a nyilvánosság előtt történő fokozott közzététel révén. Másrészt minőségi előírások bevezetésével az ESG minősítéseket nyújtó szolgáltatóktól azt is megkövetelik, hogy tegyék nyilvánossá, hogy miként előzik meg és kezelik az összeférhetetlenséget, hogyan vezetik a nyilvántartásokat és hogyan képzik személyzetüket. Az összeférhetetlenségek megelőzése a javaslat egyik fő szempontja. A javaslat megtiltja, hogy az ESG minősítő szolgáltatók bizonyos tevékenységeket, például tanácsadást végezzenek, ami némi átrendeződést eredményezhet az ESG minősítési piacon. Míg a nyilvánosan elérhető ESG minősítések (pl. a tőzsdén jegyzett vállalatokra vonatkozóan) egyértelműen az új szabályok hatálya alá tartoznak, a vállalatoknak és vagyonkezelőknek a saját ESG-értékeléseik kidolgozásához és alkalmazásához nyújtott támogatás valószínűleg nem tartozik a szabályozás hatálya alá, ami jó hír az ESG-tanácsadási ágazat számára. A javaslatok elfogadása esetén az EU-ban minősítéseket kínáló ESG-minősítő szolgáltatóknak előzetes engedélyt kell majd kérniük az Európai Értékpapír-piaci Hatóságtól (ESMA).
A javaslatcsomag harmadik fő eleme a zöld gazdaságra való átállás finanszírozására vonatkozik. A Bizottság szerint az EU-nak 2021 és 2030 között évente további 700 milliárd eurót kell befektetnie a gazdaság karbonmentesítéséhez, az általános környezetvédelmi célok és a javasolt nettó zéró iparági törvényben foglalt célok eléréséhez. A bizottsági ajánlás meghatározza a kulcsfogalmakat („átállás”, „átállás finanszírozása” és „átállási tervek”), és gyakorlati példákkal kiegészítve meghatározza, hogy a vállalatok, a befektetők és a pénzügyi közvetítők hogyan használhatják önkéntesen a fenntartható finanszírozási keretet a klímasemleges és fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozására. A Bizottság ajánlása szerint a vállalatok átállását a következő négy eszköz közül egy vagy több segítségével szükséges mérni: a) „hiteles” átállási tervek (amelyek megfelelnek a CSRD kritériumainak); b) tudományosan megalapozott célok (beleértve a célok eléréséről szóló folyamatos jelentéstételt); c) az EU taxonómia (a taxonómiára jogosultakról a taxonómiához igazodóvá válás); és d) a Climate Benchmarks módszertana.
A javaslatokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Amennyiben elfogadják, a csomagban bemutatott változások várhatóan 2024 januárjától lépnek életbe.
