A Kiotói Jegyzőkönyv teremtette karbonkreditek piaca az utóbbi időben számos kritikát kapott a hiteltelen kibocsátáscsökkentési projektek miatt. A Jegyzőkönyvet a Párizsi Megállapodás 2021-től felváltotta, amiben mindenképpen szigorítani akarják a kreditképzési eljárásokat, továbbra is fenntartva a lehetőséget a kibocsátások ellentételezésére.
A tárgyalások azonban nem teljesen zárultak le ebben a témában, a kiotói időszak alatt létrejött kreditek pedig az önkéntes piacon továbbra is megvásárolhatók, azok nem évültek el. A vállalatok ellentételezéseit a kialakult helyzet miatt egyre nagyobb visszhang kíséri, ezért nem árt tisztában lenni azzal, hogy mit vásárolnak.
A karbonkreditekkel kereskedő cégek természetesen mindent megtesznek, hogy az általuk nyújtott portfólió minél attraktívabb legyen, ezért csodás prospektusokban gyönyörködhetünk a válogatás során. A feketeleves akkor jön, amikor a vesébe látó befektetői értékelések (pl. CDP) rákérdeznek szinte minden kritikus adatra a projekttel kapcsolatban. Ezek a színes-szagos prospektusok azonban pont az olyan lényeges elemeket nem tartalmazzák, mint az, hogy milyen szociális és egyéb környezeti hatásai vannak az adott projektnek. Még a jól dokumentált, ENSZ égisze alatt futó tiszta fejlesztési mechanizmus (angol rövidítése a CDM) projekteknél is nehéz dönteni abban, hogy mennyire elfogadható a letölthető dokumentumokban leírtak a szigorú minőségi követelményeknek.
Sajnos nem került be a médiahírekbe, de 2022-ben létrehozta az amerikai székhelyű Environmental Defense Fund, az amerikai WWF és a német Öko-Institut a Carbon Credit Quality Initiative (CCQI) nevű szervezetet, melynek célja, hogy lehetővé tegyék a felhasználók számára annak megértését, hogy a szén-dioxid-kibocsátási egységek mely típusai eredményeznek nagyobb valószínűséggel tényleges kibocsátáscsökkentést, társadalmi és környezeti előnyöket. Ehhez a szervezet egy ingyenes és rendkívül egyszerűen használható eszközt bocsát a felhasználók rendelkezésére, ahol néhány könnyen megadható paramétert kiválasztva részletes pontozás (1 és 5 közötti skálán – az iskolai osztályozásnak megfelelően) jelenik meg azonnal.
Az értékelés szempontjait a befektetői értékeléshez igazították, ezekről kaphatunk képet:
- Az üvegházhatású gázok kibocsátására gyakorolt hatás megbízható meghatározása: A kibocsátáscsökkentés vagy -eltávolítás „kiegészítő” (azaz nem történt volna meg a szén-dioxid-kibocsátási egységekből származó további ösztönzés nélkül) és megbízhatóan számszerűsített.
- A kétszeres elszámolás elkerülése: A kibocsátás-csökkentések nem számítanak duplán (azaz nem használják fel őket többször az éghajlati célok vagy célkitűzések eléréséhez).
- Az állandóság kezelése: A jóváírás nem jár azzal a kockázattal, hogy az alapul szolgáló éghajlati előny elveszik (pl. a tárolt szén-dioxid természetes vagy emberi eredetű hatások miatt felszabadul) – vagy megfelelő intézkedésekkel rendelkezik e kockázatok mérséklésére.
- A nettó nullára való áttérés elősegítése: A kibocsátáscsökkentési projekt hozzájárul az alacsony, nulla vagy negatív kibocsátású tevékenységek bevezetéséhez, és elkerüli a folyamatos üvegházhatású gázok kibocsátáshoz vezető technológiák és gyakorlatok rögzülését.
- Erős intézményi megállapodások: A szén-dioxid-kibocsátási kreditprogram erős intézményi rendszere biztosítja a jó gyakorlatot az irányítás, az átláthatóság és a harmadik fél által végzett ellenőrzés terén.
- Pozitív környezeti és társadalmi hatások: A szilárd biztosítékok megelőzik a negatív hatásokat, és biztosítják, hogy a projekt hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez, valamint javítsa az alkalmazkodóképességet és az ellenálló képességet.
- A fogadó ország éghajlati ambíciói: A projektnek otthont adó ország elkötelezte magát a globális hőmérsékleti célok mellett, és ambiciózus nemzeti fejlesztési tervet (NDC) dolgoz ki.
A szervezet célja, hogy a kereskedők és vásárlók átlátható módon – nyilvánosan elérhető módszertani dokumentáció révén –, tudományvezérelt és megbízható információhoz jussanak egy független és non-profit szervezettől, ráadásul ingyenesen, így megalapozott döntéseket hozzanak a kibocsátási kreditek eladása/vásárlása előtt.
A pontozás egyelőre az alábbi kategóriákra érhető el, de a CCQI szeretné bővíteni a listát további projekt típusokkal.
- Hatékony tűzhelyek
- Természetes erdők létrehozása
- Háztartási biogáz hasznosítók
- Állati trágyával táplált ipari biogáz hasznosítók
- Depóniagáz hasznosítása
- Szivárgásjavítás a földgázszállító és -elosztó rendszerekben
- Olajmezőkből származó kísérőgáz visszanyerése
- Fotovoltaikus napenergia
- Szélenergia (szárazföldi)
A projekttípusokat jelenleg öt kibocsátási kredit programban értékelik: az American Carbon Registry (ACR), a Clean Development Mechanism (CDM), a Climate Action Reserve (CAR), a Gold Standard (GS) és a Verra által működtetett Verified Carbon Standard (VCS). Két kiegészítő szabványt is értékeltek: a Verra által működtetett Climate, Community & Biodiversity (CCB) Standards és a Sustainable Development Verified Impact Standard (SD VISta).
Ha már ingyenes, tegyük próbára egy tetszőlegesen kiválasztott projekttel! Vajon egy 2020 előtt létrehozott brazil erdőtelepítés milyen pontokat kaphat? Jól látható, hogy számos helyen „megbukott” a program, ilyenbe nem érdemes fektetni, ha hiteles és hosszútávú szén-dioxid-megkötést szeretnénk támogatni. Már csak az a kérdés, hogy létezik-e a piacon olyan megoldás, ami kitűnő eredményt tud elérni?!
