Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint az európai élőhelyek több mint 80%-a kedvezőtlen vagy rossz állapotban van. Ez sürgetővé teszi, hogy amennyiben meg akarjuk őrizni a természetes ökoszisztémák állapotát, akkor a természetvédelmi intézkedések és szakpolitikák ne csak az érintetlen természeti területek védelmére korlátozódjanak, hanem a kedvezőtlen állapotú területek helyreállításával, regenerálásával is foglalkozzanak.
A Bizottság tavaly nyáron tett javaslatot a természet helyreállításáról szóló rendeletre, amely hozzájárul a leromlott természetes ökoszisztémák hosszú távú helyreállításához az EU szárazföldi és tengeri területein, valamint az éghajlati és biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések eléréséhez. Ahogyan arról korábban írtunk, természetvédelmi szervezetek is részt vettek a jogszabály elemeinek és kihívásainak megvitatásában. A javaslatot – néhány megosztó módosítással – az Európai Parlament 2023 július 12-én fogadta el, így megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Tanáccsal a jogszabály végleges formájáról.
A természet helyreállításáról szóló törvény lesz a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia egyik alappillére, és az első olyan jogszabály, amely kifejezetten az európai természet helyreállítását célozza. Az elérni kívánt hét fő cél többek között a beporzó populációk csökkenésének visszafordítása, a mezőgazdasági területek biodiverzitásának növelése, a tőzeglápok állapotának javítása, valamint az tengeri és vizes élőhelyek védelme. A céloknak együttesen 2030-ra az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20%-án érvényesülniük kell, 2050-re pedig az összes leromlott ökoszisztémára kiterjednek majd az eredeti állapot visszaállítására törekvő intézkedések.
A javaslat alapján a tagállamok nemzeti helyreállítási tervet készítenek az átfogó EU-s tervek megvalósítására.
A rendeletet számos kritika érte. Az egyik oldalon az agrárszektor – a mezőgazdasági területek csökkenéséből fakadó – profitkieséstől, az élelmezésbiztonság veszélyeztetésétől és a tovább emelkedő élelmiszeráraktól tartanak (a rendeletet tárgyaló ülésnapon traktoros tüntetést is tartottak az Európai Parlament épülete előtt). A másik oldalon a környezetvédők üdvözlik az uniós szintű természetvédelmi rendelet megszületését, de arra hívják fel a figyelmet, hogy az továbbra sem elég ambiciózus az ökoszisztémák állapotának kellő mértékű regenerálásához (utalva ezzel az agrár lobbi hatására módosított mezőgazdasági területeket illető előírásokra).
