Megjelent az első tanulmány a háború Ukrajna ökoszisztémájára gyakorolt hatásáról, ami talán abban segít, hogy a világ jobban megértse, hogyan pusztítja a háború a környezetet, és mire van szüksége Ukrajnának a helyreállításához. A tanulmány le is tölthető, és a kellő szemléltetéshez jobbnál jobb infografikával van teletűzdelve.
Az alábbiakban arra próbáltam pár példát felsorolni a tanulmányból válogatva, hogy milyen károkat okozott (és okoz) az orosz invázió Ukrajna ökoszisztémájában.
Ukrajna területe 603 700 négyzetkilométer. Ez több, mint Spanyolországé. Két Lengyelországnyi terület. Magyarországnak több, mint a hatszorosa.
Ukrajna olyan ország, amely különböző természeti övezetek kereszteződésében található. Vannak hegyei, sztyeppéi, erdői és tengere.
MEZŐGAZDASÁG
Ukrajnának rengeteg mezőgazdasági területe van, ami az egész országot és további 400 millió embert táplál a világon. Európa mezőgazdasági területeinek 19%-a Ukrajnában található.
A háború miatt azonban eddig 183,2 ezer hektár terület égett le, benne nem csak erdők, de ültetvények is.
Az összes mezőgazdasági terület 30%-át aknásították (naponta átlag 37.000 gránát robban fel Ukrajnában).
Eddig 8,7 milliárd dollárra becsülik a háború okozta mezőgazdasági veszteségeket a leégett földek, megsemmisült és ellopott gépek stb. miatt.
IPAR
Az erősen iparosodott országban zajló háború súlyosan veszélyezteti a környezetet és a közegészséget. A sérült és megsemmisült infrastruktúra jelentősen szennyezi a környezetet, és gazdasági és társadalmi következményeket hagy maga után.
A háború által érintett ipari és energetikai létesítmények, avagy a feljegyzett meghibásodás és létesítménykárosodás a háború ideje alatt (2022.02.24-2023.07.04.):
- 222 nehézipari létesítmény
- 29 villamosenergia-termelő létesítmény
- 9 nukleáris létesítmény
Oroszország elfoglalta és továbbra is támadja az ukrán nukleáris létesítményeket. A csernobili atomerőmű több mint egy hónapig orosz ellenőrzés alatt állt, a Zaporizzsja atomerőmű pedig több mint egy éve megszállás alatt áll, és folyamatosan orosz támadásoknak van kitéve.
2023. június 6-án az oroszok felrobbantották a kahovkai vízerőművet. A hatalmas vízmennyiség több tucat települést öntött el. Mi történt a robbanás után?
A kahovkai tározóban 18,2 milliárd m3 víz volt, így a robbanás után ez a víz a környező településekre ömlött, elöntötte azokat, és elpusztította a növény- és állatvilágot.
- 77 település került víz alá
- 19,9 milliárd m3 víz került ki a tározóból és a folyóból
- Óránként 90 millió m3 víz folyt ki
- 28,5 ezer hal pusztult el egy nap alatt a vízszint gyors csökkenése miatt a Dnyipropetrovszki régióban.
- 81 ezer hektárt öntött el a víz a Nyizsnyiprovszkij Natúrparkban, ezáltal 1016 növény- és 1140 állatfaj élőhelye pusztult el
- 149 ritka dunai gőte pusztult el a gát felrobbantásakor, 55 gőtét sikerült megmenteni
Eddig 7,9 milliárd USD a veszteség a létesítmények megsemmisítéséből és a vízkészletek károsodásából.
6 millió ember nem, vagy csak limitáltan fér hozzá a biztonságos vízhez.
900 delfin pusztult el a Fekete- és Azovi-tengerben orosz hajók szonárjai miatt, és 25 nemzeti park és természetvédelmi terület van jelenleg vagy volt korábban megszállva a háborús övezetben.
LÉGSZENNYEZÉS
- 708.000 tonna olaj, olajszármazék és gáz került elégetésre.
- 56 ezer tonna kibocsátás a légkörbe a megsemmisült orosz eszközök révén
- 119,1 millió tonna CO2e kibocsátás a háború miatti. Mint Belgium éves kibocsátása. Vagy mint Magyarország két éves kibocsátása.
Az okozott környezeti károk becsült értéke 2023. június 30-án: 56,4 milliárd USD
Ukrajna területének 30%-a aláaknázott, ami Ausztria területének kétszeresét jelenti. Ezek felszámolásához 30 évre lesz szükség.
A nemzetközi jog szerint a környezet iránti törődést kell mutatni még az ellenségeskedések során is, és annak maradandó károsodása háborús bűn. Nincsenek azonban tényleges mechanizmusok ezeknek a bűncselekményeknek a megállítására, és csak Oroszország beleegyezésével lehet majd megbüntetni a bűnözőket…
