Globális problémák
Ahhoz, hogy meghatározhassuk a digitalizáció jelentőségét a fenntarthatóságban, először érdemes látni, hogy mik azok a problémák, melyekre hatékony megoldást kínálhat.
Az emberiség jelenleg olyan komplex válsággal néz szembe, amelyre civilizációnk kialakulása óta nem volt példa. Az egyidejűleg fellépő, egymást gerjesztő éghajlati, ökológiai, gazdasági, morális és egészségügyi krízis alapjaiban veszélyezteti gazdasági-társadalmi rendszerünk fennmaradását, hosszú távon pedig az emberi faj túlélése lehet a tét.
Az alábbi ábra a globális felszíni átlaghőmérséklet változását mutatja be az ipari forradalomtól napjainkig. A legutóbbi 8 év mindegyike a legmelegebb 8 év volt, 2023. júliusa pedig a legmelegebb hónap a mérések kezdete óta. A Párizsi Megállapodás értelmében 2100-ig az átlaghőmérséklet emelkedése nem haladhatja meg a 1,5°C-ot, de már 1,1°C-nál tartunk.
A légköri szén-dioxid koncentráció az emberi tevékenység miatt az utóbbi 800 ezer év legmagasabb szintjére emelkedett, és egyre csak növekszik a klímapolitikai vállalások ellenére. Hasonló szinten 3 millió évvel ezelőtt volt: ekkor a sarkkörön túli régióban erdők húzódtak, a fák között pedig tevék sétáltak. Miközben azonban akkor az élővilágnak évezredek álltak rendelkezésre az alkalmazkodáshoz (számos faj kihalt, számos faj pedig elterjedt), az ember okozta klímaváltozás esetén az alkalmazkodáshoz szükséges idő nincs biztosítva.
Sokan még mindig azzal az illúzióval nyugtatják magukat, hogy a klímaváltozás a jövő problémája, holott, ha az utóbbi hónapokban csak futólag is rápillantottunk a hazai vagy nemzetközi híradásokra, világszerte sorjáztak az emberéleteket követelő szélsőséges időjárási események. Villámárvizek Budapesten, Gyöngyöstarjánban, erdőtüzek Törökországban, Görögországban, Kanadában stb., extrém hőhullámok a mediterrán térségben, Kínában, áradások Líbiában, rekord szemcseméretet produkáló jégesők Észak-Olaszországban. A klímaváltozáshoz kapcsolódó fizikai és pénzügyi kockázatok egyre növekednek!
A változás kora
Bár az egyes országok és nemzetközösségek borzasztó lassan mozdulnak el a helyes irányba, az utóbbi években számos reménykeltő határozat és vállalás született. Ilyen a Párizsi Megállapodás és a kapcsolódó ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG), az USA klímasemlegességi célkitűzése, valamint a nagy kibocsátó Kína és India karbonsemlegességet célzó ambíciói. Az EU 2020-as Zöld Megállapodása számos további szabályozásnak teremtett alapot: pl.: Taxonómia Rendelet, CSRD.
Vállalati szinten hasonlóképpen öltött testet a változás iránti kényszer: a TCFD a klímaváltozás okozta pénzügyi kockázatokról történő jelentést szabályozza, így például az SBTi pedig a klímacélok tudományos alátámaszthatóságát követeli meg a cégektől. Egyre több és több befektetési alap várja el a fenntarthatóság integrálását a vállalati működésbe: 2012 és 2018 között a fenntartható befektetések 3-szorosára nőttek (Japánban 200-szoros növekedés történt), 2020-ra pedig összegük elérte a 35 300 milliárd dollárt. Az előrejelzések alapján 2036-ig további háromszoros növekedés várható.
Vállalati fenntarthatóság
A vállalati fenntarthatóság – ha jól csinálják – egy üzleti megközelítés, ami hosszútávon növeli a cég értékét azáltal, hogy kiaknázza a lehetőségeket és csökkenti a kockázatokat mind a gazdasági, környezeti és társadalmi dimenzióban. A manapság a divatos ESG-vel pedig ennek státuszát mérik.
Bár a vállalati fenntarthatóság szerepe az utóbbi évtizedben exponenciálisan felértékelődött világszerte, a hazai üzleti életben még koránt sem kapja meg a szükséges hangsúlyt. A HVG és Planet Fanatics’ Network együttműködésében létrejött ESG TOP25 lista azokat a hazánkban tevékenykedő vállalatokat mutatja be, melyek a legjobban teljesítenek fenntarthatóság tekintetében. Az értékelés – melynek keretében a 100 legnagyobb árbevételű vállalatot vizsgáltuk meg publikusan elérhető információk alapján – során megszerezhető maximális 134 pontból egyetlen vállalat érte csak el a 100 pontot.
Mire várunk? avagy az infokommunikációs szektor potenciális karbonlábnyoma és kéznyoma
Bár tudjuk, érezzük, hogy a klímaváltozás a mindennapjaink részévé válik, továbbra is várunk. Pedig itt az infokommunikáció szereplői lehetnének a supermanek.
Az ETNO Saving the Climate @ the Speed of Light projektje már 2006-ban felhívta rá a figyelmet, hogy az infokommunikációs szektornak hatalmas szerepe lehet a klímaváltozás megfékezésében. A GeSI Smarter2030 tanulmánya szerint pedig 2030-ra a globális kibocsátások (~63 Gt évente) 2%-a lesz a infokommunikáció karbonlábnyoma, miközben 15%-ának elkerüléséhez lenne képes segédkezet nyújtani a szektor. Hatalmas kibocsátás-csökkentési potenciál rejtőzik a közlekedés, az épületek és otthonok, az utazás, a munkavégzés, a mezőgazdaság és az ipar „okossá” tételében is. Az infokommunikációs szektor bevonásával 1 tonna ügyféloldali CO2-csökkentés 4-500 dollár bevételt jelentene az ügyfélnek, 3-400 dollár költségcsökkentést a szóban forgó vállalatnak és 1-200 dollár többletbevételt az infokommunikációs szereplőnek.
Összefoglalva tehát lehetőség kínálkozik a válságok, különösképpen a klímaválság enyhítésére, miközben minden fél számára pénzügyi megtérülés érhető el. Mire várunk még?
Cisco vállalások
A Cisconak SBTi által elfogadott célja, hogy 2040-re nettó nulla kibocsátó lesz a teljes értéklánc mentén. A rövidtávú céljai szerint pedig kötelezettséget vállal arra, hogy 2030-ra 90%-kal csökkenti a Scope 1-2 ÜHG kibocsátását a 2019-es bázisévhez képest. 2022-ben ezen célok mentén haladva a vállalat 60%-kal csökkentette a kibocsátását, elektromos energia felhasználásának pedig 85%-át megújuló erőforrásból fedezi. A vállalatcsoport karbonlábnyomának mindössze 1%-át teszi ki a Scope1-2 kibocsátás, és 99%-a a Scope3.
A kettős felelősséget is magára vállalta, miszerint a fenntarthatóság az IT-ban 2,5%-ot jelent, és a fenntarthatóság az IT által 15%-ot. Az előbbibe (karbonlábnyom) beleérti a megújuló energiától, a zöldebb adatközpontok, energia optimalizálás, megnövelt eszközhasználati élettartam, eszközfelújítások stb. kérdéseken át a szállítói-lánc menedzsmentig.
Cisco példák a karbonlábnyom csökkentésére
A Cisco Refresh program például minősített újragyártását jelenti az eszközöknek, ami több mint 70 országban érhető el, a take-back és felújítási programjuk pedig több mint 100 országban.
Nem csak a termékek életciklusa végén, de a tervezésbe is beépült a körforgásos szemlélet. Erre példa a Room Kit Mini és az újabb Room Bar közötti különbség. A Room Bar már vékonyabb és könnyebb kivitel, így javult a szállítási hatékonysága, így a gyártás során évente 16 tonna anyagmegtakarítást is jelent a Room Kit Miniéhez képest.
Egyszerűsített, habmentes, újrahasznosítható és 62%-kal könnyebb csomagolást kapott, ami volumenében 44% megtakarítást jelent, évente pedig mintegy 74 tonnával kevesebb csomagolóanyag felhasználást. Könnyen szétszerelhető, javítható, újrafelhasználható és újrahasznosítható.
Cisco kéznyomok
Tavaly áprilisában került átadásra New Yorkban a One Penn Plaza, ami egy okos épület a hibrid munkavégzésre. A tervezés és kivitelezés során a technológia volt a 4. közmű (a víz, gáz és áram mellett).
Az elvárt eredmények között szerepelt a továbbfejlesztett felhasználói élmény, a biztonság és megfelelőség, az ingatlan hasznosítása, az automatizálás és optimalizálás, valamint a lehetőség a karbonlábnyom csökkentésére. Ebben a Cisco Smart Building keretrendszere biztosította például a 100%-os kollaborációs képességet, a PoE eszközöket (lámpák, árnyékolók, asztalok, kamerák), valamint a környezeti érzékelőket, okos energiamérőket.
A PoE egy érdekes „jelenség”. A Power Over Ethernet, az energia elosztása Ethernet hálózaton keresztül. Mivel a tápellátás és a jel ugyanazon a kábelen van, a PoE lehetővé teszi, hogy távoli hálózati eszközöket, például mennyezetre szerelt hozzáférési pontokat, megfigyelő kamerákat és LED-világítást helyezzenek el a váltakozó áramú áramforrásoktól távol. Lásd: PoE világítás és PoE kapcsoló. Az Ethernet-alapú eszközök, például a Wi-Fi hozzáférési pontok (AP-k), az IP-telefonok vagy a Digital Signage gyakran éjjel-nappal működnek, még akkor is, ha nincs rájuk szükség az irodán kívüli és munkaidőben. A Cisco becslése szerint 1000 PoE AP eszköz (10 W) napi 12 órára történő kikapcsolása 50%-os energiamegtakarítást, azaz évi 43500 kWh megtakarítást eredményezhet.
Azáltal, hogy a Cisco eszközök beépített érzékelőkkel és mesterséges intelligenciával (AI) rendelkeznek, amelyek valós idejű adatokat szolgáltatnak az ügyfél energiamegtakarítást érhet el a fűtési szellőztető légkondicionálás (HVAC) optimalizálása révén, amit a tárgyalótermekben tartózkodó személyek számához illeszt a rendszer. A gyakorlatban például a 6 fős tárgyalótermeket átlagosan 2 fő használja, de a szobahőmérséklet állandó. Az eszközérzékelők és a Control Hub elemzése lehetővé teszi a HVAC-beállítások figyelését és a kezelésükhöz szükséges lépéseket. A tárgyalóteremben tartózkodó személyek számához optimalizált HVAC alacsonyabb energiafogyasztás eredményez, ami azért is érdekes, mert ez általában az irodaházak költségeinek 50%-át teszi ki.
Egyre több a lehetőség, egyre nagyobb skálán, óriási kéznyommal mozoghatna az infokommunikáció, amihez persze, ügyféligény is kell. Ahhoz pedig motiváció.
Talán ezzel a beszélgetéssel segítettünk picit jobban megérteni a tétet és a lehetőségeket.
