Az elmúlt pár évben egyre inkább megtapasztalhattuk, hogy az éghajlatváltozás nem viccel. Tavaly az aszály, idén a szokatlanul meleg ősz adott ízelítőt a hazai viszonyok megváltozására, de emellett a világ számos pontján sűrűsödtek az extrém események. Míg a kormányok csak egyhelyben topognak, és még a kibocsátáscsökkentési vállalások szintjén sem jutottak el a megfelelő szintre, az intézkedésekről nem is beszélve, addig az egyének tudatos cselekedeteire lehet csak támaszkodni. Itt értünk el arra a pontra, hogy a megalapozott döntéseket viszont tudományosan alátámasztott adatokkal lehet csak meghozni. Vajon létezik olyan közérthetően fogalmazó könyv, ami az emberek mindennapi életében segít tájékozódni, hogy az éghajlatváltozás hatásait minimalizálni tudjuk? Túlzások nélkül állítom, hogy Mike Berners-Lee remek humorral átszőtt könyve megérdemelné, hogy angolról lefordítva iskolai kötelező olvasmánnyá váljon a világon mindenütt.
Mike Berners-Lee hosszú ideje foglalkozott a mindennapi dolgok üvegházhatású gázokra (ÜHG) vonatkozó kibocsátási lábnyomának meghatározásával, amikor is 2007-ben vállalkozott, hogy egy újságíróval körülnéznek egy szupermarketben – aki az alacsony kibocsátású élelmiszerekről akart cikket írni – és segít neki eligazodni. A bevásárlás gyakorlatilag kudarccal végződött, mert nem igazán tudott kielégítő válaszokat adni a kérdésekre. Ez azonban arra ösztönözte, hogy jobban beleássa magát a témába, rengeteg háttértanulmányt olvasson el – természetesen témába vágó szakirodalmi cikk nem igazán volt. Így született meg az első könyv 2010-ben: Mennyire rossz a banán? Mindennek a karbonlábnyoma (How Bad Are Bananas? The Carbon Footprint of Everything), ami az újságíró kérdései mellett egyéb, életvitelünk szempontjából fontos dologra is rámutat. A 2020-as kiadás (illetve az észak-amerikai 2022-es) ennek a frissített és technológiai újdonságokkal kiegészített, az egyre súlyosabb helyzet miatt állítólag kevésbé viccesen tálalt és jóval szókimondóbb verziója.
A „Carbon Footprint of Everything” c. könyv tehát nem csupán egy száraz, adatokkal teli receptgyűjtemény. A szerző célja ugyanis az volt, hogy az emberek látásmódját – ahogy az író fogalmaz, a karbon ösztönét – fejlessze azáltal, hogy a könyv segítségével megértsék a mindennapi cselekedetek és fogyasztások milyen kibocsátásokat eredményeznek. Ugyan csak pár száz dologról kapunk pontos tájékoztatást, mégis jól megérthető belőle a nagyságrendek és értékláncok szerepe. Nagy előnye még, hogy az író nem szemellenzősen, csak a saját kutatási területét, az ÜHG-kibocsátásokat vette figyelembe, hanem megjelennek benne az egyéb környezeti, sőt társadalmi problémákra való reflektálás is.
A könyvet bátran ajánlom szakmabelieknek is, nemcsak a humora miatt, hanem azért is, mert kiváló példája a hétköznapi emberek felé történő hiteles és élvezetes tudomány-kommunikációnak. Sokat nem szeretnék elárulni belőle, de talán azt megemlíthetem, hogy a banán végülis nem is olyan rossz dolog!
Neked ajánljuk: Lábnyom mellett kéznyom
A Karbonlábnyomod mellett mutasd a kezed nyomát is! címet viselte az a beszélgetés, amin Németh Zoltán, a Cisco Webex termékmenedzsere és Szepesi Zoltán, a Cisco Systems Engineering Managere voltak a beszélgetőtársaim a Techtorial 2023 rendezvényen. A beszélgetés a digitalizáció szerepét volt hivatott körbejárni a fenntarthatóságban és a Cisco erre adott válaszait.
