Egy kutatás szerint a globális karbonlábnyom az ünnepek alatt 6%-kal magasabb, mint az év többi részében. Azonban ez a téma nem csak az egyéneket és a háztartásokat érinti, mivel a cégektől is elvárt praktika manapság, hogy valamilyen ajándékkal vagy ünnepléssel köszönjék meg az egész éves munkát a munkavállalóknak, beszállítóknak és partnereknek, aminek szintén említésre méltó környezeti hatása van. Megnézve egyesével az adott területeket, talán egy kicsit átfogóbb képet kaphatunk arról, hogy mi is okozza azt a jelentős problémát, amire sokan az év legszebb ünnepeként tekintenek, míg a klímavédők inkább a világ legnagyobb évente ismétlődő környezeti katasztrófájaként.
Fények, csillogás – de milyen áron?
A témában a legnagyobb dilemmát talán a karácsonyfa okozza. Sokan a műfenyő mellett teszik le a voksukat, hiszen azt egyszer kell megvásárolni, azonban ez majdnem teljes egészében műanyagból van. Az alapvető elképzelés helytálló, miszerint ami műanyagból van, valószínűleg a legkevésbé környezetbarát, ugyanis megmunkálása majd a szállításának költsége is környezetterhelő, végezetül pedig egy bizonyos idő elteltével hulladékként fogja végezni (átlagosan 10 év után).
Ezzel szemben mások a fenyő kivágása, majd a szezon utáni kidobásának hívei, ami szintén nem a legkörnyezetbarátabb megoldás. Nagyságrendileg évente 80-100 millió fenyőt vágnak ki és/vagy használnak fel az ünnep miatt, melynek egy igen elenyésző része (földlabdás) kerül a szezon után újra elültetésre, ugyanis az új környezethez a fenyők nehezen tudnak alkalmazkodni. Csak Magyarországon 500-600 ezer fenyő kerül az utcára januárban.
De vajon akkor melyik is a fentarthatóbb választás? Egy kutatás azt mutatja, hogy az élő fenyő választása egy sokkal környezetbarátabb opció, ugyanis nincs szükség az előállítása során intenzív CO2-kibocsátásra, életük során pedig jelentős CO2-ot kötnek meg, továbbá ezzel támogatni tudjuk a fatermelőket, valamint könnyebb a szezon utáni újrahasznosításuk is.
Tovább taglalva a dekoráció témát, a karácsonyi égősorokat és a fényfűzéreket is fontos megemlíteni, ami nem csak a háztartásoknak, de a közterületeknek és a vállalatoknak is fontos dekoreleme, aminek jelentős az energiaigénye. Karácsonyhoz közeledve a fényszennyezés az űrből is látható.
Az energiaválság észlelhető volt a karácsonyi dekorációkat tekintve, például a tavalyi évben világszerte több híres közterületen vezettek be erre vonatkozóan korlátozást, például a karácsonyi vásárokban. A tavalyi évben 2/3-dal kevesebb energiát használt a londoni vásár, lecsökkentve 16 óra helyett 8 órára a napi kivilágítást, továbbá jelentős mennyiségű LED csere történt az említett vásáron, míg a zürichi vásár ikonikus fényjátékát csökkentette mindössze 2 órára, a koppenhágai fénysorok 16 óra helyett 6 órán át világítottak, más európai nagyvárosokban pedig az állami épületeken korlátozták (átlagosan 4-6 órára) a karácsonyi fények világításának idejét.
Érdekességképpen, az Egyesült Államokban évente átlagosan 6,63 millió KWh-t használnak a karácsonyi fények működtetésére. Ez a mennyiség elég lenne 14 millió hűtő éves üzemeltetésére.
A fényekről továbblépve ott van még rengeteg más dekoráció is, ami általában évente cserélődik, alkalmazkodva az éppen aktuális divathoz, vagy például a fast fashion és a ronda karácsonyi pulcsi trend is, melyet évente egyszer visel az ember. Egy kutatás szerint csak Angliában 65 millió karácsonyi pulcsija van a lakosságnak, míg a 35 év alattiak közül minden harmadik ember vásárol évente egyet csupán erre az egyszeri viselésre.
Környezetbarát alternatíva
A fentiek alapján még mindig ott a kérdés: De milyen környezetbarát alternatívák vannak, ha az ember nem szeretné sötétben, egy üres szobában tölteni az ünnepet, de ugyanakkor nem szeretné terhelni a bolygót?
Fakölcsönzés: A karácsonyfát tekintve a nemrégiben elindult fakölcsönzés választása lehet a legfenntarthatóbb opció. Magyarországon több városban is kölcsönözhető cserepes fenyő, amit az ünnep után visszavásárolnak és szakmai hozzáértéssel tovább gondoznak.
Környezetbarát dekoráció: Napjainkban reneszánszukat élik a kézzel készített, DIY dekorációk, és persze karácsony alkalmával is lehet kézzel készített, lebomló anyagokat tartalmazó dekorációt használni is. Például narancshéjból készített girland, vagy mézeskalácsból formázott karácsonyfadísz, a papírból hajtogatott csillagok, maradék anyagokból vart bábuk, hóemberek, vagy éppen a horgolt angyalkák. A világításnál egyértelműen a LED égősor a legtudatosabb vásárlás, ami nem is melegszik fel, mint a hagyományos égő, így a tűzveszély kockázata is lecsökken. Akár a 200.000 órányi világítást is elérhetik, a hagyományos 2.000 órával szemben, valamint a világítás idejének lecsökkentése is számottevően hozzájárul a fenntarthatósághoz. Ha időzítőt is használunk, tovább csökkenthetjük a felhasznált energiát.
Lakoma = Ünnep?!
A karácsonyi időszak során sokaknak középpontba kerül az étkezés, a reggeltől estig tartó fogyasztás, ami úgy jelenik meg az ünnepeket felölelő egy hétben, mintha kötelező lenne. Egy magyar hagyományos karácsonyi menüt megvizsgálva – amikor az asztalra kerül egymás után a halászlé, a rántott ponty, a töltött káposzta, a csirkeraguleves, a rántott és sült húsok, megkoronázva mindezt bejglivel és egyéb süteménnyel – fenntarthatósági szemmel nem jutunk túl kecsegtető megállapításhoz.
Alapvetően a húsos ételeknek sokkal magasabb karbonlábnyomuk van, mint a növényi párjuknak. Egy kg sertéshús előállítása megközelítőleg 3x akkora üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint egy kg szójatermék előállítása. Azonban nem csak az alapanyagokkal van probléma, hatalmas faktort jelent a mennyiség is. Meghökkentő adat, hogy csak az EU-ban 57 millió tonna ételhulladék keletkezik, aminek feléért a háztartások a felelősek, és aránytalanul magas része keletkezik az ünnepek környékén. Egy átlagos magyar állampolgár évente 66 kg ételhulladékért felelős.
Mértékkel fenntarthatóbb
A korábbiak alapján tehát jól látható, hogy milyen környezeti hatása van az ünnepi étkezésnek. Jó hír, hogy nem feltétlenül kell lemondanunk a ragaszkodásunkról a hagyományos ételek iránt, mivel az ízvilágot nem maga a magas környezeti terheléssel járó húsfogyasztás teszi egyedivé, hanem a fűszerezésük. Ennek nyomán már igen szép számban elérhetőek a hagyományos ételek növényi alternatívái, sőt, egyre több magyar cég is előállít ilyen terméket hazai alapanyagokból, így nem kell messzire menni, hogy a karácsonyi menüben a megszokott töltött káposztához használt darálthúst szójagranulátummal helyettesítsük, vagy a halászlé helyett padlizsánt és nori algából készített fűszerezést használjunk.
Ha a teljes húsmentes menü nem opció, akkor is érdemes a változatos, zöldségekben gazdag fogásokon gondolkodni, hiszen nem csak a környezeti terhelése lesz kevesebb így az ünnepi vacsorának, de egészségesebb étkezést is biztosítunk így a család számára.
Az ételpazarlás ellen a zero waste 5R szabálya majdnem teljes egészében alkalmazható. Ennek fényében tehát első lépésként a nem kívánatos ételek visszautasítása a fontos (refuse), majd a csökkentése (reduce). Az az étel nem válik hulladékká, ami nem is keletkezik. Ebben a lépésben fontos a tervezés, és az egy főre jutó porciók meghatározása. Harmadik lépésként az újrahasználás (reuse) lehet a kulcs, mely megnyilvánulhat abban, hogy rászorulókat segítünk a feleslegessé vált ételeinkkel. Negyedik lépésként pedig az újrahasznosítás (recycle) érvényesedhet, maradékmentő recept alternatívákkal. Végül ne feledkezzünk meg a komposztálásról (rot), ami az ötödik lépésként szintén támogatja, hogy kevesebb élelmiszer kerüljön a kommunális hulladékok közé.
Őrült fogyasztás ajándékcsomagban
A karácsonyi készülődéssel talán legszorosabban összefüggő élmény az ajándékozás. A termelésétől kezdve, a szállításán keresztül (a karácsonyi ajándékok nagy részét importálja az EU), és a csomagolását is figyelembe véve, jelentős környezetterhelő hatással bír. A műanyag hulladék mennyisége nagyjából 25%-kal emelkedik az ünnepekhez közeledve és azt követően – köszönhetően a szezonális akcióknak és az ajándékba kapott utalványoknak. A legpopulárisabb ajándékok a ruhaneműk és cipők, játékok, illetve a szépségápolási termékek, melyeknek önmagukban is magas az előállításukhoz kapcsolódó kibocsátás – a fast fashion cégek kibocsátása és termelt hulladékmennyiség kapcsán korábban ebben a cikkben írtunk már. Az ehhez párosuló szállítás és csomagolás pedig még inkább növeli a környezeti terhelést.
Legyen hasznos, helyi és/vagy házi
Az ajándékozás fenntarthatóbbá tételére van a legtöbb alternatíva. Először is a legkönnyebb és leghasznosabb olyan dolgot vásárolni, amire tényleg szüksége van az ajándékozottnak. Másodsorban a helyi kisvállalkozások támogatása is jó megoldás lehet, a messziről utaztatott fast fashion termékeinek vásárlásával szemben (meghökkentő adat, hogy a karácsonyi csúcsszezonban az Amazonon másodpercenként 47 rendelést adnak le), ahogy a kézzel készített ajándék is remek alternatíva. A csomaglást tekintve az újrahasznosított csomagoló papír a megoldás, amihez bármiféle alternatíva pl. újságpapír vagy vászondarab is alkalmas.
A cégek számára remek alternatíva a céges ruházat, táska, egyéb logózott tárgy helyett egy támogatás jótékonysági célra, vagy élmény jellegű ajándék. Amennyiben mégis a tárgyi ajándék mellett döntenek, egy helyi kisvállalkozás támogatásával lehet fenntarthatóbbá tenni a döntést. Az ajándékon kívül remek lehetőség az ünnep csapatépítésre is, mely során közös dekor készítés, díszítés vagy akár közös önkénteskedés is emelheti az ünnepi hangulatot, hogy a jó hangulat és a közös időtöltés mellett még segítenek is a rászorulóknak.
