A multinacionális cégeket a tőkeimportáló országok alacsonyabb adókulccsal és kedvező lehetőségekkel, engedményekkel próbálják meg egy egészséges adóverseny keretében az országba vonzani. Ezen felül azonban a rendszert kihasználva, egy globális egységes adórendszer hiánya miatt, vagy külön engedmények által lehetőség nyílik az agresszív adóelkerülésre is.
Az országoknak, főleg az adóparadicsomoknak, érdekében áll a nagyvállalatok bevonzása, mert a nagy nyereség kis százalékban megadóztatva is jelentősen hozzátehet egy ország költségvetéséhez. Az adóelkerülés nagyobb teret nyert a digitális cégek és a multinacionális vállalatok fejlődésével, amelyekkel nem tudták tartani a lépést a tradicionális adórendszerek. Az eddigi tanulmányok alapján a digitális cégek rendelkeznek a legalacsonyabb effektív adórátával, úgy mint a Facebook, az Amazon, vagy az Apple. Az effektív adóráta csökkentésére a cégek több módon is képesek, ezek között van a transzferárazás, a nyereség átcsoportosítás, a szellemi tulajdon (IP) kivitele és az adósság átcsoportosítása. A multinacionális cégek ezen kívül még a telephelyszabályok kijátszásával (egyik helyen sem adóalany a cég), vagy egyes adókedvezmények kihasználásával (mindkét országban felhasználják) is tudnak csökkenteni az adóterhükön. A vállalatok a profitot elválasztva a keletkezésének helyétől optimalizálják az adójukat, amelyeket kisebb adókulcsú régiókba visznek, esetleg adóparadicsomokban vallanak be.
A helyzet orvoslására több új intézkedés is bevezetésre került, országonként vagy nemzeti összefogás révén, az egyik legnagyobb a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Báziserózió és profitátcsoportosítás elleni akcióterv (BEPS), amely 15 intézkedésen keresztül próbálja meg átláthatóbbá és igazságosabbá tenni a nemzetközi adórendszert. A BEPS intézkedései közül talán a legfontosabb az alap sztenderdet képző országonkénti jelentés, amely kölcsönös megállapodási eljárás az adóegyezménnyel való visszaélés megelőzését és a káros adózási gyakorlatok elleni intézkedéseket célozza meg.
A digitális szolgáltatások megjelenése is sürgette az adórendszer fejlesztését, mert ezeknek a termékeknek és szolgáltatásoknak a megadóztatására nem volt gyakorlat a tradícionális rendszerben. Fontos kérdés, hogy ezeknek a megadóztatására kinek van joga, a célországnak vagy ahonnan a termék vagy szolgáltatás származik? Ezen kívül a digitális adózás megoldására is sokan próbálták megtalálni a legmegfelelőbb lépéseket, és bár kétségkívül kell az adórendszer digitális integrációja, nem mindegy, hogy ezt milyen lépésekkel teszik a kormányok.
A digitális szolgáltatás adó, mint új adónem átmeneti megoldás csak, de a kormányok dolgoznak a digitális jelenlét bevonásán a telephely és termékek adózásába. Ezekre a problémákra is próbál megoldást nyújtani az OECD a 2021-ben előterjesztett, előreláthatólag 2024-től Európában már hatályos Globális minimum effektív adóval, amely digitális cégek adózását is próbálja magában foglalni. Az OECD minimum adó másik része pedig egy effektív adó, amely biztosítaná, hogy minden OECD országban legyen egy minimum adó szint, ami alá nem érdemes levinni az adót, mert a meg nem adóztatott nyereséget a másik országok megadóztathatják, ezzel demotiválva a profit átcsoportosítást, azonban ez az az országok közötti adóversenyt is érinti. Ebből kifolyólag a minimum adó egyes elemei kifejezetten vitatottak a közgazdászok által.
A nemzetközi adatmegosztás ellenére is nehéz ezeket a pénzmozgásokat figyelni – melyek azok, amelyek csak a nyereséget mozgatják és melyek valós befektetések. Az elmúlt években megjelentek új tanulmányok és módszertanok, amik ezt próbálják meg meghatározni. Az adatok hiányában eddig nehéz volt az adóelkerülés megfigyelése, de az átláthatóság felé is tettek lépéseket a kormányok a DAC nemzetközi adatmegosztásról szóló egyezménnyel, amely még a 2010-es évek elején jött létre. Az egyezményt utólag módosították a nagyobb transzparencia érdekében. Előrelépést hoztak még a területen a kiszivárgott adatok, amelyek Luxleaks, Panama Papers néven jelentek meg, ezek segítettek jobb képet alkotni arról, hogy honnan származnak az adóparadicsomokba kivitt pénzek. Több indikátor is van ezekre a pénzmozgásokra, az országonkénti jelentések, az országos adatok és a külföldi befektetett tőkemegfigyelések is szolgálhatnak hasznos információkkal, de a mikro és makro adatok eltérő eredményt mutatnak.
Az adóelkerülés legnagyobb vesztesei egy 2022-es kutatás szerint a magas adókulcsú európai országok és az USA, még úgy is, hogy a legvirágzóbb adóparadicsomok között is megtalálhatóak európai országok. Mivel az EU-n és USA-n belül főként az alacsony jövedelmű országok azok, akik az adóbevételük nagyobb százalékát elveszítik, így nekik is érdekük a profit átcsoportosítás megfékezése. Néhány cég kifejezett adóoptimalizálási struktúrát épített ki, amelyek leányvállalatok segítségével viszik ki a profitot, vagy hibrid céget hoztak létre, ami egyik országban sem adóalany. Az európai alacsony adójú országok leányvállalataiból gyakran még tovább is viszik az oda vitt profitot más adóparadicsomokba, nem a végleges célországként szolgálnak ezek az országok.
Az Európai Unió 2023 október 17-én tette közzé az uniós adóparadicsomok legfrissebb listáját. Felvették a feketelistára Antiguát és Barbudát, Belize-t és Seychelle-szigeteket, valamint eltávolították a Brit Virgin-szigeteket, Costa Ricát és a Marshall-szigeteket. Az aktuális feketelista itt érhető el.
Hazai viszonylatban Magyarország tőkeimportáló ország, ezt tükrözi az alacsony társasági adó és a magas forgalmi adó kulcsa is. Az adatok azonban Magyarország esetén ellentmondóak lehetnek, mert a mikro és makro adatok a tanulmányok szerint egyik esetben a nyertesek, míg másik esetben a vesztesek közé sorolja az országot. Magyarország érdekében áll a jó internacionális viszonyok fenntartása a jó kereskedelmi viszonyokhoz és a befektetők vonzásához, és bár az OECD minimum adót elfogadtuk ez nehézségekkel járt, a vétó következtében az USA és Magyarország közötti bilaterális egyezmény fel lett mondva az Egyesült Államok által, ami jelentős változásokat hozhat az adózás terén Magyarországon.
