Kutatások támasztják alá, hogy a globális felmelegedésért és a jelenlegi klímaváltozásért 99%-ban az ember felelős. Aki követi a klímaváltozással, klímakrízissel és környezetvédelemmel kapcsolatos híreket, számára nyilvánvalóvá vált, hogy a pozitív cselekedetek és hírek elenyésznek a negatívumok mellett. Erdőtűz, erdőírtás, árvíz, újabb jelentős talaj-, víz-, és levegőszennyezés, a szélsőséges időjárási viszonyok miatt újabb „százak és ezrek veszítették el otthonukat” címekkel kezdődő cikkek mindennaposnak számítanak. Ennek tetejében továbbra is vannak magas pozíciókban lévő gazdasági és politikai vezetők, akik globális felmelegedés és klímaváltozás tagadók, és a korábban leírt katasztrófák ellensúlyozásaként egy újabb konkretizálás nélküli célkitűzés születik a távoli jövőben a klímavédelem jegyében a társadalom megnyugtatásaként. Látható, hogy az országok gyakran fontosként említik a környezetvédelmet, ugyanakkor az ilyen kijelentések mellett továbbra is folytatják környezetszennyező gyakorlataikat, és az egyszerű megoldások helyett továbbra is elősegítik a szabályok átírását.
A társadalmi reakciókban gyakran megfigyelhető a felelősség áthárítása olyan személyek és intézmények felé, melyek nagyobb hatalommal és befolyással rendelkeznek. Ennek következményeként egy nyugalmi állapot adódik, mivel az egyéni környezeti hatásokat elenyészőnek tartják a nagyobb intézmények és iparágak szennyezéséhez viszonyítva. Van azonban egy megfigyelhető trend, főként a fiatalabb generációk körében, akik a felelősség áthárítását nem tartják megoldásnak. Ez a generáció nem csupán a környezet védelmének serkentését igényli, ugyanis jövőjük tervezésének tudatában fontos hangsúlyozni, hogy a környezetterhelés nem csupán a környezetre, az alapvető megélhetési tényezőkre és a fizikai egészségre, hanem az emberek mentális egészségére is jelentős hatást gyakorol, kiváltva szorongást és aggodalmat a jövővel kapcsolatban, ami főként a Z generációban (1995 és 2010 közötti születésűek) figyelhető meg. A probléma tehát valós, és korábban is jelen volt, viszont a közösségi média felerősítette a jelenlétét.
A szükségletek hierarchiájában a klímavédelem
Egy másik kutatás szerint a globális felmelegedés és klímavédelem megjelenése egyéni szinten igen szoros összefüggésben áll a Maslow-piramis szükséglet hierarchiájával. E modell szerint először az alapvető fiziológiai (evés, ivás, alvás) szükségletek kielégítése az elsődleges. A globális felmelegedés már az első szinten is több fiziológiai szükségletre hatással van, mint például a meleg időjárás viselkedési zavarokat okoz, illetve hatással van az alvásra, alvási szokásokra is. A második szint, a biztonsági, amelyen kialakul a klímaszorongás. Ez a jövőtől való félelemben és az egzisztenciális krízisben nyilvánul meg a Z generéció körében, a biztonság hiánya az extrém klímaviszonyok, otthonok, munkahelyek elvesztése miatt. A hierarchia 3. fokán a szociális szükségleteknél alakul ki az ökogyász, ami a tényleges gyász jelenségét produkálja az ökológiai veszteségek, végleg elveszített állat- és növényfajok, és a jövőben várható veszteségek kapcsán. A klímaszorongás és az ökogyász jelenleg nem szerepel a mentális betegségek listáján, azonban hasonló tüneteket produkál más szorongásos betegségekhez, így például a stressz, depresszió, harag a jövő sötétként és kilátástalanként való elképzelése a velejárója. Ezek az érzések különösen elterjedtek a Z generáció körében, mivel ők azok, akik jövője leginkább ki van téve a magas kockázatnak, és ezek az érzések tovább fokozódnak a téma közösségi médiában való térnyerése és a klímaváltozás saját bőrükön való megtapasztalása miatt.
A Z generáció és a munkáltató értékrendje
A Z generáció, amely a gyors információelérés világában nőtt fel, olyan értékrenddel rendelkezik, amelyben kiemelkedő fontossággal bír a fenntarthatóság, a környezetvédelem és az ESG szempontok szerepe. Ez a generáció nemrégiben, vagy éppen most fog a munkaerőpiacra lépni, és ekkor újabb elvárásokkal illetik a munkáltatókat, amiben a környezetvédelem és az ESG szempontok kulcsfontosságúak. Egy kapcsolódó kutatás azt mutatja, hogy a Z generációnak kiemelten fontos egy cég értékrendje és fenntarthatóság iránti elköteleződése, az állásajánlat elfogadása előtt pedig felmérik, hogy milyen mértékben képviselteti magát a cég a témában és milyen jó gyakorlatai vannak. Továbbá, a felmérés alapján 17%-uk már elhagyta, 25%-uk tervezi elhagyni a jelenlegi szektort a cég és az egyéni értékrendek különbségei miatt. A munkáltatóknak így kiemelten fontos a Z generáció felé kommunikálnia és átláthatóvá tennie vállalati politikájukat a fenntarthatóság és a környezetvédelem terén a fiatal tehetségek vonzása érdekében.
Mit tegyünk a klímaszorongás ellen?
A klímaszorongás enyhítése érdekében fontos a cselekvés. Az egyéni szintű változások, amelyek a környezetvédelmi szempontokra összpontosítanak, segíthetnek a szorongás enyhítésében. Továbbá, az olyan szervezetekhez való csatlakozás, amelyek hasonló értékrendekkel rendelkeznek, támogatást biztosíthatnak. Cselekvés terén pedig hasznos továbbá a minél környezetbarátabb életmód, illetve az érzések lekommunikálása. Számos pszichológus is szakosodott már a klímaváltozással összefüggő szorongásos esetek kezelésére.
Mindezen kívül pedig azt is fontos megérteni, hogy a társadalom, amiben élünk, nem fenntartható, így ennek következtében az egyéni cselekvések sem lehetnek teljesen fenntarthatóak, így fontos szempont az elfogadás is.
Kérjük, támogasd kutatásunkat egy kitöltéssel
Mindannyiunknak megvannak a maga megélései a jelen gazdasági helyzet kapcsán. Mindannyiunknak van véleménye arról, hogy mit kellene tenni most, illetve a stabilizálódást követően. 2020 májusában ezekben a sorokban még a pandémia szerepelt. Abban az időben indítottuk útjára első közvéleménykutatásunkat, hogy megismerjük a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó hatásokat.
A mostani helyzet, a háború, a gazdasági válság, a globális gazdasági átalakulások, szintén hatást gyakorolnak mindennapjainkra, működésünkre, és kíváncsiak vagyunk, hogy mindezek hogyan alakítják a társadalom fenntarthatósági problémákhoz kapcsolódó érintettségét.
Ezért ismét egy rövid kérdőívet állítottunk össze.
A válaszadás hozzávetőleg 5 percet vesz igénybe. Mindenkit arra kérünk, hogy őszinte válaszokat adva töltse ki, és adja is tovább, hogy minél több ember véleményét megismerhessük.
Az eredményről – kellő számú válasz elérése után – természetesen hírt adunk a Fenntartható fejlövésen.
