Gazdaság

2024.01.01-től érvénybe lépett az új ESG-törvény

Az új ESG-törvény nagy változásokat hoz az eddig kevéssé szabályozott hazai vállalati fenntarthatóság területére: a szabályozás több mint 1000 vállalatot érint.

A Parlament által 160 igen és 32 tartózkodás mellett megszavazott, a Magyar Közlönyben 2023. 12. 22-én közzétett, a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvény (röviden: ESG-törvény) hétfőn érvénybe lépett. A novemberi törvényjavaslatot a Planet Fanatics’ Network is véleményezte. De mit is jelent az új ESG-törvény a vállalatok számára?

Mikor lép hatályba a törvény?

Az új törvény vállalati közzétételt érintő szabályozásai 2024. január 1-én léptek hatályba, azonban egyes kiegészítő rendelkezések 2025-től (könyvvizsgálókra vonatkozó szabályok), illetve 2026-tól (bírságok kiszabása) élesednek csak.

A hatósági jogkör gyakorlója a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, amely 2026. január 1-től szabhat majd ki hatósági bírságokat a törvénynek nem megfelelő vállalatok részére.

Mely vállalatok tartoznak a törvény hatálya alá?

A törvény hatálya azokra a hazai székhellyel rendelkező vállalatokra terjed ki, melyek a következő feltételeknek megfelelnek:

  1. közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülnek és következő 3 mutatóból 2 meghaladta a megjelölt határértéket
    • mérlegfőösszeg: 10 000 millió forint
    • éves nettó árbevétel: 20 000 millió forint
    • munkavállalók száma: 500 fő
  2. nagyvállalatok, melyeknél a következő 3 mutatóból 2 meghaladta a megjelölt határértéket
    • mérlegfőösszeg: 10 000 millió forint
    • éves nettó árbevétel: 20 000 millió forint
    • munkavállalók száma: 250 fő
  3. közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozások

Mit vár el a törvény?

A törvény alapvetően az Európai Unió CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) és CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) rendeleteinek hazai implementálását célozza segíteni. Az érezhető, hogy az ESG-vel már évek óta foglalkozó vállalatok immár jelentős lépéselőnyre tettek szert, hiszen az új törvény leginkább az eddig tétlenkedők számára fog hirtelen nagy terhet jelenteni.

A hatálya alá tartozó vállalatok kötelesek lesznek fenntarthatósági tevékenységüket ESG beszámoló formájában közzétenni a következő szempontok mentén:

  • a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás teljesítményét, helyzetét és fejlődését?
  • fenntarthatósági kockázatok és lehetőségek, átvilágítási folyamatok
  • a tényleges vagy lehetséges hátrányos fenntarthatósági hatások megelőzése, mérséklése vagy helyreállítása érdekében hozott intézkedések és azok eredményei
  • az első két vázlatpontban felsoroltak emberekre és környezetre gyakorolt hatásai.

Ehhez az érintett vállalatoknak szükségük lesz egy belső ESG-kockázatkezelési rendszer kialakítására, felelősségvállalási stratégia kidolgozására, panaszkezelési (whistleblowing) rendszer bevezetésére, valamint a közvetlen beszállítók nyilatkoztatására a kapcsolódó politikák elfogadása érdekében.

A kockázatkezelési folyamat részeként a kockázatelemzést a vállalatoknak minden év június 30-ig, valamint eseti jelleggel akkor kell elvégezni, ha a vállalkozásnak az ellátási láncban jelentősen megváltozott vagy jelentősen bővülő kockázati helyzettel kell számolnia.

Az ESG beszámolót magyar nyelven, elektronikus formában kell elkészíteni, amelyet jogszabályban meghatározott módon a vállalkozás vagy az anyavállalat képviseletére jogosult személy köteles hitelesíteni. A korábbi fenntarthatósági jelentéstételi gyakorlathoz képest újszerű tétel, hogy az ESG beszámoló akkor tekinthető hitelesnek, ha azt a vállalkozás képviseletére jogosult személy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy bélyegzőjével és időbélyegzővel látta el.

A törvény elvárja továbbá, hogy a vállalatok vizsgálják meg azt, hogy működésük miként járul hozzá a Magyarország Alaptörvényében lefektetett értékek, kiemelten a családbarát működés megvalósításának előmozdításához.

Amennyiben az Ön cége is érintett, és szeretne felkészülni, majd gördülékenyen venni az új adatszolgáltatási kötelezettségek által felmerülő akadályokat, esetleg fenntarthatósági jelentéskészítés kapcsán keres több évtizedes tapasztalattal rendelkező tanácsadót, a Planet Fanatics’ Network csapata szakmai támogatást nyújt az előkészületekben, az adatgyűjtésben, illetve végig kíséri vállalatukat a teljes folyamaton.

A szerzőről

Pálfi Nándor

Leave a Comment