Ezek várnak ránk – megjelent az új Globális Kockázati Jelentés

Romló kilátások

2023 egy konfliktusokkal és kihívásokkal teli év volt. A társadalmi elégedettlenség a világ számos pontján érezhető volt, több helyen erőszakos tüntetésekben, lázadások és sztrájkok formájában adtak hangot ezeknek. Még mindig nem heverte ki a világ a COVID-19 járvány negatív hatásait, ahogy az orosz-ukrán háború is további globális sokkokat hozhat magával.

Az előrejelzések szerint a következő 2 évben várhatóan romló, a következő évtizedben pedig tovább súlyosbodó kihívások nehezítik majd létünket a bolygón.

Struktúra a kockázatok mögött

• Éghajlatváltozás: a globális felmelegedés és következményei a Földön
• Demográfiai elágazás: a népesség méretének, növekedésének és szerkezetének változásai világszerte
• Gyorsuló technológia: fejlesztési utak a határtechnológiákhoz
• Geostratégiai eltolódások: anyagi evolúció a geopolitikai hatalom koncentrációjában és forrásaiban

Az egyes területek egymásra való hatása és az átmenetek tovább növelik a bizonytalanságot. A társadalmak igyekeznek alkalmazkodni a változásokhoz, ez viszont kihat a globális kockázatokra való felkészülésre.

A környezeti kockázatok elérhetik azt a pontot, ahonnan nincs visszaút

A Globális Kockázatértékelési Felmérés (Global Risks Perception Survey, GRPS) válaszadóinak kétharmada az extrém időjárást jelölte meg, mint legvalószínűbb kockázat, amely 2024-ben globális válságot okozhat.

2 éves időtartamban továbbra is a 2. helyen értékelték az extrém időjárást, és 10. helyen, szintén környezeti kockázatként a szennyezés is bekerült a legvalószínűbb globális válságot okozó kockázatok közé. Ami viszont jól látható különbség a 2 éves és az egy évtizedes előrejelzés között, hogy hosszú távon sokkal több környezeti kockázatot látnak maguk előtt a válaszadók.

Az extrém időjárási események mellett a Föld rendszereiben bekövetkező kritikus változásokat, a biodiverzitás veszteségeit és az ökoszisztéma összeomlását, a természeti erőforrások hiányát és a szennyezést is valószínű kockázatként értékeli mai társadalmunk.

Persze a válaszadók véleménye között vannak nagy eltérések. A jelentésből az is kiderül, hogy a környezeti kockázatok megítélése a fiatalabb és az idősebb korcsoportok esetén más, a fiatalabb válaszadók jóval magasabban rangsorolják a biodiverzitáshoz, ökoszisztémához és a Föld rendszereihez kapcsolódó kockázatokat.

Ahogy a jelentés is megerősíti, az utóbbi időben több kutatás eredményei is azt sugallják, hogy a klímaválság kockázata potenciálisan visszafordíthatatlan, a másfélfokos globális felmelegedés pedig még korábban elérkezhet, mint ahogy arra számítanak. A társadalmak alkalmazkodóképessége összeomolhat a potenciális hatások és infrastrukturális befektetési követelmények hatalmas méretei miatt, ami néhány közösséget és országot képtelenné tehet mind az akut, mind a krónikus hatások elnyelésére a gyors klímaváltozás következtében.

Ahogy a polarizáció növekszik és a technológiai kockázatok ellenőrizetlenek maradnak, az „igazság” nyomás alá kerül

A társadalmi polarizáció az éppen aktuális és a kétéves időtávlaton is az élvonalban szerepel. A válaszadók 46%-a vélte úgy, hogy a 3. legvalószínűbb kockázat, amely 2024-ben globális válságot okozhat a társadalmi és/vagy politikai polarizáció. A kétéves időtávon 3. legvalószínűbb kockázat, de az évtizedes előrejelzés alapján is a 9. legvalószínűbb globális válság indikátor.

A társadalmi polarizáció és a gazdasági visszaesés a legösszefüggőbb – és ezáltal jelentős – kockázatok közé tartozik a globális kockázati hálózatban, mint számos kockázat hajtóereje és lehetséges következménye.

A következő két év legjelentősebb globális kockázataként kibontakozó jelenségként külföldi és belföldi szereplők egyaránt kihasználják az egyre nagyobb mértékben terjedő félrevezető és hamis információkat a társadalmi és politikai szakadékok további elmélyítésére. Mivel közel 3 milliárd ember vesz részt a soron következő választásokon, számos gazdaságban a következő két évben a félrevezető és hamis információk széles körű használata, terjesztése alááshatja az újonnan megválasztott kormányok legitimitását. Ennek következtében terjedhetnek zavargások, erőszakos tüntetések és gyűlöletbűncselekmények, akár terrortámadások is.

A választásokon túl valószínűsíthető kockázat a propaganda és cenzúra is. A félretájékoztatásra és a dezinformációra adott válaszként a kormányok egyre növekvő hatalomra tehetnek szert az információk ellenőrzése terén, az alapján, hogy mi az „igazság”. Ezt a kockázatot súlyosbítja, hogy az internethez, sajtóhoz, illetve a szélesebb körű információáramláshoz való hozzáféréshez kapcsolódó szabadságjogok is hanyatlóban vannak.

Növekvő gazdasági nyomás sújthatja az alacsony- és közepes jövedelmű embereket – és országokat

A válaszadók 42%-a vélte úgy, hogy a 4. legvalószínűbb kockázat, amely 2024-ben globális válságot okozhat, az életszínvonal-válság, a kétéves időtávban pedig az infláció (7.), valamint a gazdasági visszaesés (9.) gazdasági kockázatai kerültek be a top10 közé.

A következő két évben a folyamatos kínálati oldali árnyomásnak számos forrását azonosították, az El Nino körülményeitől az élő konfliktusok esetleges eszkalációjáig. Emellett, ha a kamatlábak hosszabb ideig maradnak magasak, a KKV-k, valamint a súlyosan eladósodott országok különösen ki lesznek szolgáltatva az adósságszorongásnak.

A klímaérzékeny vagy konfliktusveszélyes országoknak egyre nehezebb lesz hozzáférniük a szükséges digitális és fizikai infrastruktúrához, a kereskedelemhez, a zöld beruházásokhoz és az ehhez kapcsolódó gazdasági lehetőségekhez. Ahogy ezeknek a törékeny államoknak az alkalmazkodóképessége tovább csökken, az ezekkel kapcsolatos társadalmi és környezeti hatások is erősödnek.

Hasonlóképpen, a technológiai fejlesztések és a geopolitikai dinamikák egyesülése valószínűleg új nyerteseket és veszteseket hoz létre mind a fejlett, mind a fejlődő gazdaságokban egyaránt. Ha a kereskedelmi ösztönzők és geopolitikai szükségszerűségek, nem pedig a közérdek, maradnak az mesterséges intelligencia (AI) és más új technológiák fejlesztésének fő mozgatórugói, a digitális szakadék a magas- és alacsony jövedelmű országok között szembetűnő különbséget fog eredményezni a kapcsolódó előnyök – és kockázatok – eloszlásában. A sebezhető országok és közösségek digitálisan elszigetelve a felgyorsult AI áttörések hatásaitól továbbra is hátrányban maradhatnak a gazdasági termelést, pénzügyeket, klímát, oktatást, egészségügyet, valamint a munkahelyteremtést érintőleg.

Hosszútávon tehát a fejlődési előrehaladás és az életszínvonal van veszélyben. A gazdasági, környezeti és technológiai trendek valószínűleg felerősítik a meglévő kihívásokat a munkaerő és a társadalmi mobilitás területén, akadályozva ezzel az embereket a jövedelemhez, valamint a képzettséghez való hozzáférésben, ami hatással van a gazdasági státusz javulására.

Ahogy a fenti ábrákon is látható, a megkérdezettek körében a gazdasági lehetőségek hiánya a kétéves időtávon még a top10 kockázat (6.) között szerepel, de hosszabb távon úgy látszik, kevésbé aggasztó (11.) a globális döntéshozók számára. A magas arányú munkahelyváltás – mind a munkahelyteremtés, mind a munkahelymegszűnés terén – potenciálisan mélyen kettévágott munkaerőpiacokhoz vezethet a fejlett és fejlődő gazdaságok között és belül egyaránt. Habár ezeknek a gazdasági átmeneteknek a termelékenységi előnyeit nem szabad alábecsülni, a gyártás- vagy szolgáltatásvezérelt exportnövekedés lehet, hogy már nem kínál hagyományos utakat a fejlődő országok nagyobb jólétéhez.

Az egyéni életutak szűkülése hatással lenne az emberi fejlődés mutatóira is – a szegénységtől az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésig. Az intergenerációs mobilitás csökkenésével járó jelentős változások radikálisan átalakítanák a társadalmi és politikai dinamikát mind a fejlett, mind a fejlődő gazdaságokban.

Geopolitikai feszültségek kombinálva a technológiával új biztonsági kockázatokat generálnak

Az államok közötti fegyveres konfliktusok új kockázatként kerültek fel a listára – bár ismerve az elmúlt évek történéseit, nem meglepő, hogy globálisan egyre többen tartják potenciális válságnak a háborús helyzeteket. Több, ez idáig megoldatlan, állandósult konfliktus esetében áll fenn a felerősödés veszélye a tovább gyűrűző fenyegetés vagy az államok növekvő törékenysége miatt. Ez még aggasztóbb kockázattá válik a közelmúlt technológiai előrelépéseinek összefüggésében. Hosszabb távon a technológiai fejlődés, beleértve a generatív mesterséges intelligencia fejlesztését is, lehetővé teszi számos nem állami és állami szereplő számára, hogy emberfeletti tudáshoz férhessenek hozzá, hogy új eszközöket alkossanak a zavarok és konfliktusok kezelésére, a rosszindulatú szoftverektől a biológiai fegyverekig.

Ebben a környezetben a határvonalak elmosódnak az állam, a szervezett bűnözés, a magán milícia és a terrorista csoportok között. A nem állami szereplők széles köre kihasználja a meggyengült rendszereket, megerősítve a konfliktust, korrupciót és bűnözést.

Bár az illegális gazdasági tevékenység az egyik legalacsonyabb besorolású kockázat mind a kétéves (28.), mind a tízéves (31.) periódusban, de a kiváltó kockázatok mind a két periódusban a magasabb rangú kockázatok között szerepelnek. A gazdasági nehézségek – a technológiai fejlődéssel, az erőforrások igénybevételével és a konfliktusokkal párosulva – valószínűleg több embert taszítanak a bűnözés, militarizálódás vagy radikalizálódás felé, és hozzájárulnak a szervezett bűnözés globalizációjához a célpontok és a műveletek terén.

Az ideológiai és geoökonómiai megosztottság megzavarja a kormányzás jövőjét

Az egyre mélyebb megosztottság a több hatalmi pólus, valamint a globális észak és dél között megbénítaná a nemzetközi irányítási mechanizmusokat, és elterelné a nagyhatalmak figyelmét és erőforrásaikat a sürgető globális kockázatokról.

Amikor a GRPS válaszadókat a kockázatokkal kapcsolatos együttműködések globális politikai kilátásairól kérdezték, a válaszadók kétharmada úgy érzi, hogy a következő évtizedben egy többpólusú vagy széttagolt renddel fogunk szembesülni, ahol a közepes és nagy hatalmak versengenek majd, kijelölik és végrehajtják a regionális szabályokat és normákat. A következő évtizedben, ahogy a Globális Észak folyamatos dominanciájával szembeni elégedetlenség nő, egy fejlődő államokból álló csoport igyekszik majd meghatározóbb befolyást szerezni több területen, katonai, technológiai és gazdasági értelemben is kifejezve hatalmukat.

Ezzel egy időben a Globális Dél államaira hárul a változó éghajlat, a Pandémia idején kialakult válságok, illetve a nagyhatalmak közötti egyre hangsúlyosabb geoökonómiai szakadék utóhatásai. Mindezek pedig egyre inkább befolyásolhatják a biztonsági dinamikát, beleértve például az orosz-ukrán háborút, a közel-keleti konfliktust, vagy a tajvani feszültségeket. Az „ellenséges” államok izolálására irányuló koordinált erőfeszítések valószínűleg egyre eredménytelenebbek lesznek, miközben a nemzetközi kormányzás és a békefenntartó erőfeszítések, amelyek hatástalannak bizonyulnak a konfliktus „rendfenntartó” kezelésében, mellékvágányra kerülhetnek.

Lehetőségek a globális kockázatok kezelésére

A fenti elemzés alapján még nagyobb nyomás helyeződik a közös cselekvésre ebben a széttöredezett, folyamatosan változó világban. Mindazonáltal továbbra is vannak lehetőségek helyi vagy nemzetközi, egyéni vagy közös intézkedésekre – amelyek jelentősen csökkenthetik a globális kockázatok hatását, és ez kulcsfontosságú.

A befektetéseket és szabályozást ösztönző, lokalizált stratégiák csökkenthetik azoknak az elkerülhetetlen kockázatoknak a hatását, amelyekre felkészülhetünk, és mind a köz- mind a magánszektor kulcsszerepet játszhat abban, hogy ezeket az előnyöket mindenkire kiterjesszék. Az áttörést jelentő törekvések, amelyek a jövő prioritásainak meghatározására, valamint a K+F-re összpontosító erőfeszítések révén nőttek ki, szintén hozzájárulhatnak a világ biztonságosabbá tételéhez. Bár a polgárok, a vállalatok és az országok kollektív akciói önmagukban jelentéktelennek tűnhetnek, de egy kritikus tömeg elmozdulást érhet el a globális kockázat csökkentése felé.

Végezetül, továbbra is kritikus fontosságú a határokon átívelő együttműködés az emberek biztonsága és jóléte szempontjából meghatározó kockázatok kezelésében.

A következő évtized jelentős változások időszaka lesz, alkalmazkodóképességünket a végsőkig feszítve. Ebben az időkeretben teljesen eltérő jövőképek sokasága képzelhető el, és a mai globális kockázatok kezeléséért tett lépéseink révén egy pozitívabb út alakítható ki.

A kutatásról

A 2024-es évi jelentésben közel 1500 globális szakértő meglátásait összegezték. A jelentés három időkereten elemzi a globális kockázatokat, hogy ezáltal támogassa a döntéshozókat a jelenlegi válságok és a hosszabb távú prioritások egyensúlyában. A jelenlegi legsúlyosabb kockázatok feltárása és rangsorolása mellett, a geostratégiai, éghajlati, technológiai és demográfiai változások hátterében felmerülő (a következő évtizedben) legfontosabb kockázatokat is összegzi a jelentés, amely záró részében még a globális kockázatok komplex és nem lineáris aspektusainak kezelésére is kitér.
További részletek a World Economic Forum weboldalán és a kiadott jelentésben.
Forrás: WEF The Global Risks Report 2024 – Key Findings