Ukrajnát gyakran kontinensünk éléskamrájaként is emlegetik, hiszen területének 68,5%-a mezőgazdasági művelés alatt áll, 17,7%-át pedig erdő borítja. Európa mezőgazdasági területeinek 19%-a itt található, az ország pedig természetvédelmi szempontból olyan értékes régiókkal büszkélkedhet, mint a Kárpátok vad hegyvonulatai vagy a ködös Ai-Petri-hegység, de számos leánykökörcsinfaj és mintegy 450 pár fekete gólya is él Ukrajnában.
A nehézipari létesítmények szivárgásai
Az elhúzódó orosz-ukrán háború csapdájába esett ökoszisztémákat a légszennyezés, a felszíni és felszín alatti vízkészletek szennyezése és a veszélyes vegyianyagok talajba szivárgása is fenyegeti, elsősorban az orosz offenzíva célpontjai közé tartozó nehézipari létesítmények károsodása által. Eddig legalább 305 nehézipari létesítmény, 38 erőmű és 9 nukleáris létesítmény károsodott, több mint 60 milliárd dollárnyi környezeti kárt okozva. A károk kb. 50%-a a légköri szennyezéshez köthető, 45%-a pedig a szárazföldi erőforrások (minden olyan erőforrás, amely az emberi létszükségletek kielégítéséért felel) pusztulásához.
64 szennyvízátemelő és 23 szennyvízkezelő létesítmény károsodott, ami kb. 15,6 milliárd köbméter szennyvíz környezetbe jutását eredményezte. Továbbá a szénbányák elárasztása, az olajkiömlések és a szennyvízszivárgások a vizes élőhelyek élővilágának drasztikus csökkenéséhez vezetnek.
A szennyezés a harcok intenzitásától és időtartamától függően eltérő mértékben érintette az egyes ukrán régiókat. A legnagyobb károk Donetsk, Luharsk, Kharkiv és Kherson megyékben keletkeztek.
Több százezer tonna hadiipari hulladék és kiterjedt tüzek
Becslések szerint mintegy 729 ezer tonna, az orosz hadifelszerelés elpusztítása után visszamaradt hadiipari hulladék hever Ukrajnában. Ezek legnagyobb részét, kb. 246 ezer tonnát a tankok roncsai teszik ki, de nagy mennyiségű kiégett harcikocsi, légitüzérségi rendszer, rakétakilövő rendszer (MLRS), légijármű és helikopter is található elszórva az országban.
A kelet-ukrajnai régióban nagy pusztítást okozó tűzesetek 90%-a gyújtogatáshoz, a biztonsági intézkedések be nem tartásához és a mezőgazdasági hulladék gondatlan elégetéséhez kötődik. Közvetlenül a harcok nyomán főként tüzérségi lövedékek, rakéta- és dróntámadások miatt alakulhatnak ki tüzek.
A klímaválság fokozása
Bár az orosz-ukrán háború kapcsán kevés szó esik róla, a harcok hatalmas mennyiségű ÜHG-kibocsátással járnak, melyek tovább fokozzák a klímaválságot. Csak a háború első évében kb. 69 millió tonna CO2e-nek megfelelő üvegházgáz került a légkörbe, amely nagyobb, mint Svédország éves kibocsátása.
Ehhez az értékhez ráadásul még hozzá kell számolni a lerombolt infrastruktúra jelenleg történő és jövőbeli felújítási munkálataiból származó kibocsátásokat is, melyek 50 millió tonna CO2e körül alakultak ugyanerre az időszakra vetítve. Mivel a háború immár két éve zajlik, ezért ezeknek a számoknak a megduplázásával kerülhetünk közel a realitáshoz.
Az élelmiszerellátási láncok összeomlása
Az ország az egyik legnagyobb globális agrárexportőr: 2022-ben 178 ország vásárolt terményeket tőle, elsősorban napraforgót, étolajat, repcemagot, búzát, árpát és kukoricát. Az ukrán lakosságot nem számítva 400 millió ember ellátását tudja biztosítani az ország terméshozama. Az ukrán búzaexporttól leginkább Pakisztán (73%) függ, de Libanon, Omán, Tunézia és Bulgária is legalább az igénye harmadrészét fedezi a kelet-európai államból.
Mindez azért is aggasztó, mivel az ukrán mezőgazdasági területek egy része a kiégett harci gépekből és rakétákból származó nehézfémekkel és veszélyes vegyi anyagokkal szennyeződött, ráadásul a tüzek is nagy mennyiségű terményt pusztítottak el. Mintegy 8 millió hektárra tehető az a mezőgazdasági terület, melyen aknákat helyeztek el, életveszélyessé téve a jövőbeni munkát. Egész Ukrajna területének pedig mintegy 30%-át, tehát egy Svájc méretű területet kell majd átvizsgálni aknák után kutatva.
A biodiverzitás csökkenése
A háború kezdete óta 25 nemzeti parkot érintettek a harcok vagy került orosz fennhatóság alá és mintegy 67 ezer hektárnyi erdő égett le. A harcok színterévé váló erdőterületekről számos állat elmenekült, a megszokott életterükből kikerülve pedig jelentősen csökken az esélyük az életben maradásra.
Néhány Vörös Listás állatfaj és 20 endemikus, csak itt megtalálható növényfaj is a kihalás szélére sodródott azóta a régióban, és mintegy 900 delfin halálát okozta a Fekete- és Azovi-tengeren zajló haditevékenység. A Nova Kahovka gát felrobbantása 333 állat- és növényfajt sodort a kihalás szélére a lokációban.
A háború egy másik szörnyű következménye, hogy a lerombolt településeken gazda nélkül maradt háziállatok, főleg a kutyák, a holttestek húsával táplálkoznak, amely jelentős járványügyi kockázatot jelent.
A cikk alapjául szolgáló tanulmány itt érhető el.
Korábbi cikkünk a WWF Ukrajna Valentin napi kampányáról pedig itt olvasható.
