A tüntetések főként az útblokádokban nyilvánultak meg, amivel a fővárosokat zárták el. Spanyol, német, francia, belga, román és magyar gazdák is tüntettek, egyes országokban pedig továbbra is folyamatban vannak a tüntetések.
Mi ellen tüntetnek?
A tüntetés célja egyes országokban eltérőek volt, azonban voltak közös, az uniós szabályozás elleni tüntetések is.
Országonként az alábbi célokért zajlottak tüntetések:
- A nagy szárazságok és aszályok miatt kevés volt a termésük, amiért támogatásokat követelnek
- Árvizek miatt elveszített állatok utáni kártérítés
- Az élelmiszerekre vonatkozó infláció csökkentése miatt nem tudják fedezni a kiadásaikat
- Üzemanyagra vonatkozó kedvezmények csökkentése ellen
- Állatjóléti szabályozások ellen
Az EU-s zöld szabályozások elleni tüntetés minden országban egy vezérfonal volt:
- EU-s szabályozás, ami kimondja, hogy a földterületük 4%-át érintetlenül kell hagyni, hogy a biodiverzitás, és ezzel a talaj minősége meg tudjon újulni. (A szabályozást kitolták egy évvel)
- EU-s szabályozás, ami vámmentessé tette az ukrán gabona importálását, ezzel komoly versenyhátrányt okozva az EU-s tagállamoknak.
- Növényvédőszerek csökkentésére vonatkozó szabályozások (20%-kal kevesebbet kellene használni)
- Túlzott bürokratikus terhek
Mi vár rájuk a jövőben?
Köztudott, hogy a mezőgazdaság és az állattenyésztés/állattartás legtöbbször kéz a kézben jár egymással, a klímaváltozást tekintve pedig mind a kettő sokat nyom a latban. A korlátlan olcsó hústermékek iránti igény arra készteti a termelőket és a tenyésztőket, hogy minél kisebb területen tartsák a tenyészállatokat, teljesen kizsákmányolva. Legtöbbjük soha életében nem lát napfényt, nincs friss levegőn, annyi helye sincs, hogy megforduljon, vagy felálljon, mesterséges megtermékenyítés után pedig a kicsinyét azonnal elválasztják tőle, majd amikor már teljesen életképtelen (hacsak korábban valamilyen fertőzésbe bele nem halt), le is ölik.
A Tudatos Vásárlók nemrégiben közzétett tanulmánya szerint 15 éve nem volt változás az állattartást érintő szabályozásban. Korábban mindössze annyit szabályoztak, hogy szállítás közben m2-enként mennyi élőállat tartózkodhat egy helyen. Az európai fogyasztóvédő szervezet 8 EU-s országban végzett reprezentatív kutatást, miszerint az állampolgárok szeretnék, hogy jobb körülmények között tartsák a haszonállatokat. Szerintük nagyobb élettérre és ketrecre van szükség, a csomagolásnak és a címkének pedig tükröznie kellene az állat tartási módját.
Ez persze azt is jelentené, hogy az árakban drasztikus változás történne, mind a fogyasztók, mind a termelők részéről. Az állatok jólétével kapcsolatos szabályozás 2009 óta nem változott, az EU azonban vállalta, hogy 2023 végéig napirendre tér efölött is, ezzel szemben csak a házi kedvenceket (kutya, macska) érintő kérdésekben sikerült szabályozást hozni. A felmérés azonban azt az eredményt hozta, hogy az európaiak megreformálnák a jelenlegi szabályozásokat.
Mindamellett, hogy a mezőgazdaság felelős az EU üvegházhatású gázkibocsátásának a 14%-áért, az egészségügyi faktora is számottevő. Köztudott, hogy az európaiak túlfogyasztják a hústermékeket, és ez a tényező szoros összefüggésben van az egészséggel is. így a kevesebb húsfogyasztás mind a klímának, az egészségnek és az állatoknak is jobb lenne.
A tüntetések közben újabb EU-s törvényt fogadtak el február végén, ami kimondja, hogy a tagállamoknak vissza kell állítania a természetes állapotát a földterületeknek legalább a 20%-át 2030-ig, amik összhangban lennének a Zöld Megállapodással és a klímacélokkal. Egyes országokban emiatt újra tüntettek a gazdák.
Mindezek mellett az innovációk is folynak, a fenntartható tápanyagforrás előállítása érdekében, egy londoni startup cég például a rovarfehérjével próbál piacra törni, amivel valamelyest csökkenteni lehetne a környezeti hatását az állattartásnak. A rovarokat a föld alatt is lehetne termeszteni, nincs szükség olyan nagy mennyiségű erőforrásra, mint fenntartani például egy gabonatáblát, a fehérjetartalma azonban magasabb. Ezek alapján, ha az állatokat takarmányoznák vele, fenntarthatóbb lehetne a húsfogyasztáshoz köthető ellátási lánc.
Forrás:
Tudatos Vásárlók Egyesülete
Reuters
