Háztartások száma, szerkezete és kibocsátásai
A legutóbbi népszámlálás szerint Magyarországon 4,5 millió háztartás volt, melyből 4 millió lakott. Az országban az üvegházhatású gázkibocsátás 2021-ben 79,5 millió tonna CO2e volt, melyből a háztartásokhoz közel 24 millió tonna CO2e köthető, ami az összkibocsátás 30%-át jelenti.
Továbbá 2021-es adatok alapján a felhasznált energia 72%-át használták fűtésre , amely nagy részben az épületszerkezet (falazat, tető, nyílászárók) rossz állapotából és nagy hőigényéből fakad (a maradék nagyobb százalékban a világításra és az elektromos berendezésekre, melegvízre, valamint egy elenyésző része hűtésre ment el).
A 4 millió lakott háztartásnak a ⅔ része épült az 1980-as évek előtt, amelyek általában a legkevésbé energiahatékonyak és a legnagyobb az energiaigényük. Európai uniós viszonylathoz képest rossz a helyzet: négyzetméterre vetítve a hazai lakóingatlanok több mint 1,5x annyi energiát használnak fűtésre, mint az uniós átlag.
Magyarország vállalta, hogy 2030-ig 40%-kal csökkenti az üvegházhatású gáz kibocsátását, amihez elengedhetetlen az épületekben rejlő energiamegtakarítási potenciált kiaknázni, és amihez 2030-ig a meglévő háztartásállomány 30%-ának kellene átesnie mélyfelújításon.
Számítások szerint egy energetikai szempontból elavult átlagos családi ház négyzetméterenkénti energiaigénye 500 kWh-ról akár 140 kWh-ra csökkenhetne a korszerűsítés révén. A felújítások létrejöttét sürgeti egy új EU-s törvény, az EPBD (Energy Performance of Buildings Directive).
Az irányelv kimondja, hogy a 2030-tól épített épületek netto zéró kibocsátásúak kell legyenek, az állami új épületek pedig 2028-tól, emellett a legrosszabb állapotú 16%-a az állami épületeknek kerüljön felújításra 2030-ig, a lakóépületeket tekintve pedig az energiafogyasztást 16%-kal kell csökkenteni úgy, hogy ebből az 55% a legrosszabb energiahatékonyságú épületeket érintsek. Jelenleg Magyarországon az épületek 1%-át újítják fel évente.
Az energiahatékony épületek helyzete és aránya
Az energiahatékonysági besorolást az alábbi ábra segíti:
Korszerűnek mondható az az épület, ami eléri a legalább CC besorolást, tehát a fajlagos prímerenergiafelhasználás kWh/m2-ben megadva.
Ezek alapján Magyarország épületállománya az alábbiak szerint osztályozható:
Felújítás – de hogyan?
A Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) RetrofitHUB projektjének keretei között elkészült a lakásfelújítók „Bibliája”, ami részletes útmutatót, ajánlásokat fogalmaz meg a társasházak és közös képviselők számára is, hogy hogyan érdemes nekivágni egy adott épület teljes, energiahatékony felújításának.
Szakmai vélemények alapján évente (legalább) 100 ezer lakásnak kellene mélyfelújításon átesnie hazánkban, hogy időben dekarbonizálni tudjuk az épületszektort és ezzel teljesítsük a vállalt klímacélt. Az energetikailag teljeskörű mélyfelújítások nem csupán a rezsit csökkentik, hanem közvetett módon a kollektív egészségünkre is jótékony hatást gyakorolnak, hiszen a kevesebb fűtés kevesebb légszennyezést eredményez.
Fenntartható Fejlődési Célok (SDG), energiamegtakarítási potenciál
A lakóépület szektor számos fenntartható fejlődési célt foglal magában, mivel az egyenlőtlenségek számottevőek. A társadalmi réteg alsó ⅕-e azok, akik a leginkább kitettek például a szegénység egyes indikátorainak, és az energiaszegénységnek.
SDG1: A szegénység felszámolása
SDG7: Megfizethető tiszta energia
SDG13: Fellépés az éghajlatváltozás ellen
Az energiaszegénység az olyan háztartásokat és személyeket érinti, akik olyan lakóépületben élnek, aminek kiugróan magas energiaigénye, rossz minőségű tüzelőberendezése van, vagy az országos mediánérték több, mint kétszeresét költik energiára. A rossz tüzelőberendezések, biomassza, fosszilis, esetleg más hulladék égetése (textil, gumi, stb.) pedig nem csak a környezetre, hanem az egészségre is kiemelten veszélyes.
A 4,5 millió lakásból Magyarországon tehát 280 ezer az, ami korszerűnek számít (ami közel sem azt jelenti, hogy nettó nulla, vagy közel nulla energiaigényű). Felújításokkal óriási energiamegtakarítási potenciál lenne elérhető, a lakóingatlan-állomány mélyfelújításával akár 60%-kal kevesebb energiát fogyaszthatnánk.
[A sorozat szerkesztői: Ali Amina, Pálfi Nándor és Szomolányi Katalin]
A cikkben felhasznált információk forrása: A magyarországi lakóingatlan-állomány energia- igényének becslése
