A következőkben arra teszünk kísérletet, hogy megmutassuk, milyen innovációk, anyagok, módszerek segítik elő a körforgásosságot az építészet terén.
Újrahasznosított anyagok
Fa, műanyag, acél
Az újrahasznosított anyagot és az újrahasznosítást egy előző épületből értjük. Az előző épületből szinte minden anyagot újra lehet használni: téglát, acélt, és egészben maradt ablakot is. A már újra nem használható téglákat pedig addig darabolják, keverik, amíg meg nem felelnek a kívánt állagnak és követelménynek. Ennek elsődleges célja a hulladék csökkentése, ugyanis 2023-ban a keletkezett hulladék 37,5%-a volt építési hulladék az EU-ban. Az előállítás során jelentős CO2 megtakarítás érhető el és még költséghatékony is.
Üveg
Az újrahasznosított anyagoknál meg kell említeni a használt üvegek (általában boros üvegek) használatát is, amik jó szigetelési tulajdonsággal bírnak. A hasznosítás során általában apró darabokra törik, és így kevernek hozzá kötőanyagot, de az egészben elhelyezés is egy megoldás. Újrahasznosítás szempontjából egy jó innováció, azonban időigényes és a megfelelő előkészítés problémát jelenthet.
Forrás: Brunel University London
Természetalapú megoldások
Szalmabála
A szalmabálából készült házat egy magyar startup cég hozta be ismét a köztudatba. A préselt szalmafalat a kiváló szigetelése miatt használják. A ház alapvetően gerendákból áll, amibe köbméterenként 120 kilogramnyi szalmát helyeznek, majd kívülről leszigetelik és tűzbiztossá teszik.
Föld és vályog
A föld és a vályog hagyományos építőanyagok, melyek az alacsony környezeti hatásuk és kiváló hőtulajdonságaik miatt népszerűek. A föld és a vályog fenntarthatósága abban rejlik, hogy természetes módon szabályozzák a beltéri hőmérsékletet, csökkentve a mesterséges fűtés és hűtés szükségességét. Emellett biológiailag lebomlanak és helyben könnyen beszerezhetők, minimalizálva a szállítás során keletkező kibocsátásokat.
Moduláris bambusz
A moduláris bambusz forradalmasítja az építőipart hihetetlenül nagy erejével, rugalmasságával és gyors megújulásával. A bambusz sokkal gyorsabban nő, mint a hagyományos fák, mindössze három-öt év alatt éri el érettségét, és a kivágást követően nem igényel újratelepítést. Ezáltal rendkívül fenntartható forrást jelent.
A moduláris bambuszépítészet legújabb fejlesztései közé tartozik a gyárilag előállított bambuszpanelek és moduláris egységek készítése, melyek gyorsan összeállíthatók a helyszínen, vagy gyári környezetben, csökkentve az építési hulladékot és időt. Ezek a fejlesztések nemcsak a bambusz természetes tulajdonságait hasznosítják (élettartama alatt jelentős mennyiségű oxigént is termel), hanem javítják alkalmazását a modern építészetben.
Kenderkompozit és kenderbeton
A kenderből készült biokompozitot a kender faanyagában található rostokból, mész és víz hozzáadásával állítják elő. Fenntartható alternatívát jelent a hagyományos betonhoz képest alacsony karbonlábnyoma miatt. A “kenderbeton” nemcsak könnyű, hanem kiváló szigetelést és nedvességszabályozást biztosítva fokozza az épületek energiahatékonyságát. Az utóbbi időben a fókusz a “kenderbeton” nyomásállóságának és hőtulajdonságainak javítására irányult, ami lehetővé teszi szélesebb körű építészeti alkalmazását.
Forrás: building.co.uk
Fa, mint építőanyag és CO2 tároló
A fa élete során megköti és tárolja a szén-dioxidot. Élete végén a legrosszabb eshetőség, ha tüzelőként elégetik, ugyanis ez a megkötött CO2 így ismét a légkörbe kerül. Az építészetben való felhasználásakor a fa folytatja a szén-dioxid tárolását, megakadályozva annak visszakerülését a légkörbe, így ez egy kiváló alternatíva.
A faépítészetben történt legújabb fejlesztések közé tartozik a keresztirányban ragasztott fa lécek (cross-laminated timber (CLT)) fejlesztése, amely fenntartható alternatívát kínál a betonhoz és az acélhoz képest. A CLT nemcsak erős és sokoldalú, hanem gyorsabb az összeszerelése és jelentősen csökkenti az épületek szén-dioxid-lábnyomát. Összehasonlítva a beton magas szintű CO2-kibocsátásért felelős az energiaigényes cementgyártás miatt, így egy jól kivitelezett fából készült építmény fenntarthatóbb alternatíva lehet.
Konténerházak
A tengeri konténerekből átalakított házak nemcsak az építészeti kreativitás példái, hanem a környezetvédelem jelképei is. Az erős acélból készült konténerház a kemény időjárási körülményeknek is ellenáll. Ezen kívül testreszabható az elrendezése: legyen szó egy kompakt stúdióról vagy egy tágas, több konténeres családi házról.
A konténerházakat sokféle célra használják, legyen szó lakóházakról, üdülőházakról, munkahelyekről, vészhelyzeti- és ideiglenes házakról.
Érdekesség, hogy már online is lehet kész konténerházat rendelni, akár pár hetes házhozszállítási idővel.
Bontási hulladék kezelése
Fejlett Válogatási és Újrahasznosítási Technológiák
Az építési hulladék újrahasznosításával foglalkozó startupok olyan fejlett válogatási és szétválasztási rendszereket fejlesztenek, amelyek lehetővé teszik, hogy az építési és bontási hulladékot értékes erőforrásokká alakítsuk. Ezek a technológiák nemcsak hatékonyabbá, hanem fenntarthatóbbá is teszik a hulladékkezelést.
Például a Biomason természetes mikroorganizmusokat használ bio-cement előállítására hulladékból. Ez a folyamat nemcsak csökkenti a hulladék mennyiségét, hanem egyúttal hozzájárul a fenntartható építőanyagok előállításához is. Hasonlóképpen, az Urban Machine fa hulladékot nyer vissza és fűrészárukká alakítja át, amelyeket új építkezéseken hasznosíthatnak újra.
Digitális Technológiák és Épületinformációs Modellezés (BIM)
A digitális technológiák, különösen az épületinformációs modellezés (BIM), forradalmasítják az építőipart. A BIM részletes 3D modellezést és virtuális szimulációkat tesz lehetővé, ami optimalizált anyagbeszerzést, pontos költségbecslést és hulladékcsökkentést eredményez. Az építési folyamat digitális megjelenítésével és elemzésével az esetleges hulladéktermelés azonosítható és csökkenthető még az építkezés megkezdése előtt.
Bontási szabályok és politikák
Az Egyesült Államok több városában bontási rendeleteket vezettek be, amelyek előírják, hogy a régebbi épületeket gondosan bontsák le ahelyett, hogy lerombolnák azokat. Ezen szabályok célja, hogy az építési hulladékot távol tartsák a hulladéklerakóktól és támogassák a körforgásos gyakorlatokat az építőiparban.
Az Európai Unió is különböző szabályozásokat hozott már az építkezési hulladék csökkentése érdekében, és egyes európai nagyvárosok, mint például Amszterdam, átfogó körforgásos gazdasági stratégiákat dolgozott ki, amelyek az építési hulladék újrahasznosítását és újrafelhasználását célozzák.
[A sorozat szerkesztői: Ali Amina és Szomolányi Katalin]
