Az Európa Tanács 2024. Június 17-én hivatalosan is elfogadta a természethelyreállításról szóló, eddig első ilyen típusú törvényét. A szabályozás célja olyan intézkedések bevezetése, amelyekkel 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20%-át, 2050-ig pedig az összes erre szoruló ökoszisztémát helyreállítják. Konkrét, jogilag kötelező érvényű célokat és kötelezettségeket határoz meg a természet helyreállítására vonatkozóan a felsorolt ökoszisztémák mindegyikében – a szárazföldi ökoszisztémáktól a tengeri, édesvízi és városi ökoszisztémákig.
A rendelkezés célja a klímaváltozás és a természeti katasztrófák hatásainak mérséklése, de segíti az EU nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalásainak teljesítését is, valamint az európai természetes környezet helyreállítását.
Alain Maron, a brüsszeli fővárosi régió kormányának éghajlatváltozási, környezetvédelmi, energiaügyi és részvételi demokráciáért felelős minisztere a következőt nyilatkozta:
„Örülök a természet-helyreállítási törvényről szóló pozitív szavazásnak, amelyről az Európai Parlament és a Tanács között közel egy éve született meg a megállapodás. Kemény munka eredménye, ami meghozta gyümölcsét. A környezetvédelem terén már nincs idő szünetet tartanin. Az EU Tanácsa ma úgy döntött, hogy helyreállítja Európában a természetet, megvédve ezzel annak biológiai sokféleségét és az európai polgárok lakókörnyezetét. Kötelességünk reagálni az európai biodiverzitás összeomlásának sürgős helyzetére, és az is, hogy lehetővé tegyük az Európai Unió számára nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítését. Az európai delegáció emelt fővel indulhat a következő COP-ra.”
A BirdLife Europe, a ClientEarth, az EEB és a WWF EU közös #RestoreNature koalíciója szerint:
„A mai szavazás hatalmas győzelem Európa természete és polgárai számára, akik régóta sürgetik az azonnali cselekvést a természet riasztó hanyatlásának leküzdése érdekében. Évek óta tartó intenzív kampány és sok hullámvölgy után ujjongunk, hogy ez a törvény valósággá vált – ez a nap fordulópontként vonul be a történelembe a természet és a társadalom számára. Most minden kézre szükségünk van: a tagállamoknak haladéktalanul végre kell hajtaniuk ezt a szabályozást az országukban, szorosan együttműködve az összes érintett féllel. A nap végén a természet újjáéledhet éghajlatunk, biológiai sokféleségünk és az emberek javára!”
A szárazföldi és tengeri ökoszisztémák helyreállítása
Az új szabályozás elősegíti a leromlott ökoszisztémák helyreállítását a tagállamok szárazföldi és tengeri élőhelyein, támogatja az EU éghajlatváltozás mérséklésére és az alkalmazkodásra vonatkozó átfogó célkitűzéseit, és fokozza az élelmiszerbiztonságot.
A rendelkezés előírja a tagállamoknak, hogy hozzanak létre és hajtsanak végre olyan intézkedéseket, amelyek révén uniós célként 2030-ig közösen helyreállítják az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20%-át.
A szabályozás számos szárazföldi, tengerparti és édesvízi, erdei, mezőgazdasági és városi ökoszisztémára vonatkozik, beleértve a vizes élőhelyeket, gyepeket, erdőket, folyókat és tavakat, valamint a tengeri ökoszisztémákat, beleértve a tengeri füvet és a szivacs- és korallágyakat.
2030-ig a tagállamok a Natura 2000 területeket prioritásként kezelik a helyreállítási intézkedések végrehajtása során.
A rendeletben felsorolt rossz állapotú élőhelyeken a tagállamok intézkedéseket tesznek a következők helyreállítására:
- 2030-ra legalább 30%
- legalább 60%-a 2040-re
- legalább 90%-a 2050-re
Romlásmentes erőfeszítések
A tagállamok erőfeszítéseket tesznek az olyan területek jelentős romlásának megakadályozására, amelyek:
- a helyreállításnak köszönhetően jó állapotba kerültek
- a rendeletben felsorolt szárazföldi és tengeri élőlények otthona.
A beporzók védelme
Az elmúlt évtizedekben Európában drámaian csökkent a vadon élő beporzó rovarok egyedszáma és sokfélesége. Ennek megoldására a rendelet konkrét követelményeket vezet be, hogy legkésőbb 2030-ig visszafordítsa a beporzók csökkenését.
Ökoszisztéma-specifikus intézkedések
A rendelet konkrét követelményeket határoz meg a különböző típusú ökoszisztémákra, beleértve a mezőgazdasági területeket, az erdőket és a városi ökoszisztémákat.
A tagállamok intézkedéseket hoznak, amelyek célja a három mutató közül kettő javítása: a füves lepkék populációja, a szántóföldi talajok szerves szén készlete és a sokszínű tájjellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági területek aránya.
Az erdei madarak állományának növelése, valamint annak biztosítása, hogy 2030 végéig ne keletkezzen nettó veszteség a városi zöldterületekben és a lombkorona borítottságban szintén kulcsfontosságú intézkedései ennek az új törvénynek.
A tagállamok olyan intézkedéseket léptetnek életbe, amelyek célja a lecsapolt tőzeglápok helyreállítása és legalább hárommilliárd további fa ültetésének elősegítése 2030-ig uniós szinten. Annak érdekében, hogy 2030-ra legalább 25 000 kilométernyi folyót szabadon folyó folyóvá alakítsanak, a tagállamok intézkedéseket tesznek a felszíni vizek összeköttetése előtt álló, ember által előállított akadályok felszámolására.
Országos helyreállítási tervek
Az új szabályozás értelmében a tagállamoknak előre kell tervezniük, és nemzeti helyreállítási terveket kell benyújtaniuk a Bizottságnak, bemutatva, hogyan fogják elérni a kitűzött célokat. Emellett nyomon kell követniük előrehaladásukat, és jelentést kell készíteniük az uniós szintű biológiai sokféleség mutatói alapján.
Következő lépések
Miután az EU hivatalosan közzéteszi a szabályozást, az hatályba lép, és minden tagállamban közvetlenül alkalmazandóvá válik.
A Bizottság 2033-ig felülvizsgálja a rendelet alkalmazását és a mezőgazdasági, halászati és erdészeti ágazatra gyakorolt hatásait, valamint szélesebb körű társadalmi-gazdasági hatásait.
Háttér
Az Európai Bizottság 2022. június 22-én természet-helyreállítási törvényt javasolt az EU 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiája keretében, amely az európai zöld megállapodás része. Az európai élőhelyek több mint 80%-a rossz állapotban van. A természet védelmére és megőrzésére irányuló korábbi erőfeszítések nem tudták megfordítani ezt az aggasztó tendenciát.
Ez az oka annak, hogy a rendelet most először nemcsak a természet védelmét, de annak helyreállítását is célzó intézkedések elfogadását tűzi ki célul. A rendelet segíteni fogja az EU-t nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítésében is, különösen a Kunming-Montréal Globális Biodiverzitási Keretrendszerben, amelyet az ENSZ 2022-es biodiverzitási konferenciáján (COP15) fogadtak el.
