Ember Gazdaság

A 2024-es G7 csúcstalálkozó: globális kihívások és válaszok

Szerző Ali Amina

A 2024-es G7 csúcstalálkozón a fenntarthatósági témákban inkább megerősítések születtek, mintsem kezdeményezések.

Június 13 és 15 között került megrendezésre a G7 országok találkozója Apuliaban, Olaszországban. A G7 tagjai a világ hét legfejlettebb ipari országai, közéjük tartozik az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország, Japán és az Egyesült Királyság. A találkozón külső résztvevők is szerepeltek, így több ország vezetője, az Európai Bizottság és Tanács elnökei és nemzetközi szervezetek képviselői is jelen voltak.

A G7 országok vezetői évente találkoznak, hogy megvitassák a globális gazdasági helyzetet, a kereskedelmi politikákat, a nemzetközi biztonsági kérdéseket, a környezetvédelmet, az éghajlatváltozást és más jelentős globális kihívásokat.

A mostani, 50. alkalommal a következő témák voltak napirenden:

  • Afrika, éghajlatváltozás és fejlődés,
  • a közép-keleti helyzet,
  • Oroszország Ukrajna elleni agressziója,
  • a migráció,
  • a gazdasági biztonság,
  • a mesterséges intelligencia
  • és az energia.
Ezek a találkozók lehetőséget biztosítanak a közös fellépésre és a globális problémák megoldására. Bár az érintett témák mind kapcsolódnak a fenntarthatósághoz, cikkünkben ezek közül párat emelünk ki, amelyek a G7 találkozó napirendjén szerepeltek.

Egy korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy a G7 országokban található vállalatokból származik a globális ÜHG-kibocsátás mennyiségének jelentős része, 2022-ben 25%-ért voltak felelősek. Bár ők a legfejlettebb ipari országok, a szabályozások alapján mégsem azt mutatják, hogy tartani tudják a 2030-as, vagy a net zero célokat.

Éghajlatváltozás és energiabiztonság

A G7 tagjai megerősítették a COP28-on tett ambiciózus vállalásaikat, hogy megháromszorozzák a megújuló energia kapacitását, megduplázzák a globális energiahatékonyságot 2030-ig és erősítik az energiabiztonságot.

Szénenergia kivezetése és az energiatárolás növelése

A G7 még korábban elkötelezte magát amellett, hogy a 2030-as évek első felében kivezeti a szén alapú energia-termelést az energiarendszerekből, és megegyeztek egy 2035-ös dátumban, amikor a szénerőműveket teljesen bezárják. A G7 továbbá célt tűzött ki 1,500 GW hosszú távú energiatárolás telepítésére 2030-ig, a COP28 vállalásai miatt, hogy 2030-ig megháromszorozzák a globálisan telepített megújuló energia mennyiségét.

Tiszta és Ellenálló Ellátási Láncok Kialakítása

A Kongresszussal együttműködve Biden elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok 5 millió dollárral szándékozik hozzájárulni a G7 által tavaly indított RISE (Ellenálló és Befogadó Ellátási Lánc Fejlesztési Partnerség) kezdeményezéshez. A RISE támogatja az alacsony és közepes jövedelmű országokat, hogy befektessenek gazdaságaikba és erősítsék részvételüket a kritikus ásványi anyagok ellátási láncaiban, elősegítve a tiszta energia átmenetet és az ellenálló ellátási láncok kialakítását.

Az afrikai országok segítése

A G7-ek növelni kívánják az afrikai országoknak nyújtott támogatásokat. Növelni és javítani szeretnék a helyi állami és magántőke befektetések jobb megvalósulását. Olaszország tervét pozitívan fogadták, amivel a migrációt próbálnák megállítani úgy, hogy gázipari megállapodást kötne az afrikai országokkal, ezzel munkahelyeket teremtve az afrikai országokban.

Szó volt továbbá arról is, hogy Olaszország is csatlakozik (az USA és az EU mellett) az afrikai Lobito folyosó kiépítéséhez, ami hozzájárul a térség gazdasági növekedéséhez, kereskedelméhez, azonban a természeti erőforrások, különösen az ásványkincsek kiaknázásához is.

Nemzetközi együttműködés előmozdítása a nukleáris és fúziós energia terén

A G7 szerint a nukleáris energia „tiszta” kibocsátású energiaforrás, amely csökkentheti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, kezelheti a klímaválságot és javíthatja a globális energiabiztonságot. Támogatást ígértek a nukleáris ellátási láncok ellenálló képességének megerősítésére irányuló erőfeszítéseknek. Elismerve a fúziós energia áttörés lehetőségét, a G7 létre fog hozni egy Fúziós Energia Munkacsoportot a legjobb gyakorlatok megosztására és a kutatás-fejlesztési együttműködés előmozdítására.

Egészség és élelmiszerbiztonság előmozdítása

A G7 továbbra is vezeti a globális erőfeszítéseket az élelmiszerbiztonsági válság kezelése és az erős, ellenálló és rugalmas egészségügyi rendszerek támogatása érdekében szerte a világon.

Az Apulia Élelmiszerbiztonsági Kezdeményezés elindítása

A G7 vezetői csatlakoztak Olaszországhoz az Apulia Élelmiszerbiztonsági Kezdeményezés elindításában, amely célja az élelmiszerbiztonság és táplálkozás strukturális akadályainak kezelése, valamint ellenállóbb, fenntarthatóbb és termelékenyebb mezőgazdasági és élelmiszer-rendszerek kiépítése. Az Egyesült Államok élelmiszerbiztonsági kezdeményezésével, a G7 újra elkötelezte magát a fenntartható és ellenálló élelmiszer-rendszerekbe, az egészséges, termékeny talajok kezelésébe és a klímához alkalmazkodó növényfajtákba történő beruházások mellett.

Mesterséges intelligencia

Az olasz kormányfő, valamint a G7 találkozón résztvevő Ferenc pápa is kiemelte a mesterséges intelligencia biztonságos fejlesztésének és alkalmazásának fokozott koordinációját a G7 országok között, és megállapították, hogy további törvényhozásokra van szükség.

Összegzés

A 2024-es G7 csúcstalálkozó nem hozott különösen meglepő megállapításokat, feltételezhetően az európai parlamenti választások Németország és Franciaország számára csúfos eredményt jelentő kimenetelek hatásai miatt, valamint az Egyesült Királyságban lévő politikai feszültségek miatt is. A fenntarthatósági témákban inkább megerősítések születtek, mintsem kezdeményezések. Az afrikai országoknak azonban sikerült néhány segítő (a klímaváltozás szempontjából a jövőben inkább hátráltató) ajánlatot tenni.

A szerzőről

Ali Amina

Leave a Comment